A befagyasztott vagyonok sorsa az EU jövő heti csúcstalálkozóján dőlhet el, miközben Kijev már a pénzügyi összeomlás szélén áll.
Az Európai Unió történelmi lépésre szánta el magát:
a tagállamok megállapodtak abban, hogy határozatlan időre befagyasztják Oroszország mintegy 210 milliárd eurónyi jegybanki vagyonát, amelyet eddig félévente kellett újraszankcionálni.
Ezzel az EU gyakorlatilag megszünteti annak lehetőségét, hogy egy Moszkvához barátságosabb kormány blokkolja a szankciók meghosszabbítását – írta meg a The Guardian.
António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a lépés egyértelmű üzenet: a vagyon addig marad „helyben”, amíg Oroszország be nem fejezi az agresszióját és nem fizeti meg a háborús károkat.
A döntés azonban újabb feszültséget robbantott ki Moszkva és Brüsszel között.
Oroszország jegybankja bejelentette, hogy pert indít az Euroclear ellen, amely a brüsszeli központú értéktárként kezeli a befagyasztott vagyont. A kereset szerint az Euroclear „illegális tevékenysége” komoly károkat okozott az orosz központi banknak.
A cég szóvivője közölte: már több mint száz hasonló orosz jogi támadás zajlik ellenük. Eközben a napvilágra került uniós tervek szerint az EU akár 90 milliárd eurós hitelt is nyújtana Ukrajnának, amelyet ezeknek az orosz vagyonoknak az értéke fedezne.
A tervet ugyanakkor nem minden tagország támogatja.
Belgium, ahol az Euroclear található, attól tart, hogy Moszkva tömeges perekkel és vagyonelkobzásokkal torolná meg a lépést. Bart De Wever belga kormányfő szerint a jelenlegi javaslat „alapvetően hibás”, és akár az euró stabilitását is veszélyeztetheti. Belgium azt szeretné, ha inkább az EU venne fel közös hitelt, amit a költségvetésben mozgástérként rendelkezésre álló források fedeznének,
ám több tagállam – különösen a déli országok – ellenzi az újabb közös eladósodást.
Mindeközben Németország, szokatlan módon hátat fordítva korábbi pénzügyi ortodoxiájának, a befagyasztott orosz vagyonok felhasználását tartja a legéletképesebb megoldásnak, és vállalta, hogy a belga kockázatok fedezetének negyedét – 50 milliárd eurót – biztosítaná.
Az Egyesült Királyság, amely további 27 milliárd eurónyi orosz vagyont tart befagyasztva, szintén támogatja a tervet, és azt várja, hogy több G7-ország is csatlakozik majd. A döntések sürgősek:
Kijev figyelmeztetett, jövő tavaszra kifogyhat a pénzből, amely kell a hadsereg, az egészségügy és az állami működés fenntartásához.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP
Brüsszelben mindennek ára van.
Azonban erről nem szólnak a napi hírek, amelyek 9 hónappal ezelőtt még merőben az ellenkezőjét próbálták állítani. Ez most éppen nem illik a narratívába...
Schiffer András figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon kisajátítása veszélyes precedenst teremthet.
A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.
Iránban az orosz hadsereghez való csatlakozásra buzdító szórólapok jelentek meg.
Jön a sorsdöntő EU-csúcs, rákapcsoltak az ukránok.
A notórius Orbán-fóbiások élén aktuálisan most ő menetel, bár közülük sokan maguk is megvetik.
Három feltételnek kell teljesülnie.
Tarjányi Péter arra figyelmeztetett, hogy a terrorszervezeteket nem lehet katonai erővel legyőzni.
