Andrej Babiš megkötötte a koalíciós megállapodást, hamarosan elfoglalhatja a cseh miniszterelnöki széket.
Megszületett a megállapodás a leendő cseh kormánykoalícióról – jelenti a POLITICO.
Andrej Babiš, a Fidesszel együtt a Patrióták Európáért EP-frakcióban politizáló Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO) vezetője október 4-én nyerte meg a választást Csehországban, leváltva a brüsszeli fősodor pártjai által alkotott, megszegett választási ígéretekkel és megélhetési válsággal terhelt Petr Fiala-kormányt.
Babiš pártjának azonban nem volt többsége a parlamentben, így az első pillanattól világos volt, hogy valamilyen együttműködésre szükség lesz a kormányalakításhoz a vele kooperálni hajlandó két párttal:
a szintén a Patriótákhoz tartozó autóspárttal, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű, európai szinten a Mi Hazánkkal szövetséges alakulattal. Babiš szándéka eredetileg az volt, hogy kisebbségi kormányt alakítson e két párt külső támogatásával annak érdekében, hogy se azok néhány toxikussá vált figurájával ne kelljen közösséget vállalnia, se az olyan kérdéseket ne kelljen megoldania, mint az SPD igénye egy referendumra Csehország NATO-tagságáról.
A potenciális partnerek ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy formális koalíció szülessen.
Az ANO végül engedett, így többségi koalíció alakul majd a legnagyobbik kormánypárt 80, az SPD 15 és az autóspárt 13 képviselőjével. A minisztériumok közül kilencet (miniszterelnökség, pénzügy, belügy, igazságügy, ipar és kereskedelem, munkaügyi és szociális, egészségügy, oktatási, ifjúsági és sport, regionális fejlesztés) az ANO vihet, az autóspárt külügy-, környezetvédelmi, kulturális, valamint sport és prevenciós minisztert adhat, az SPD pedig a védelmi, közlekedési és mezőgazdasági tárcákat viheti majd.
Bár a kampányban és a választás után is sokat cikkeztek Babiš potenciálisan összeférhetetlenséget okozó üzleti érdekeltségeiről, Petr Pavel köztársasági elnök végül nem kapaszkodott bele ebbe a szalmaszálba, és kijelölte kormányalakításra a jobboldali politikust. A pártok a koalíciós megállapodásban a minisztériumok felosztása mellett megegyeztek arról, hogy
nem támogatják a továbbiakban a migrációs paktumot, az EU klímapolitikáját – különös tekintettel az autóiparnak súlyos versenyképességi hátrányt okozó ETS2 emissziókereskedelmi rendszerrel –, valamint kiállnak a belső égésű motorok tilalma ellen.
Hitet tettek továbbá az energiabiztonság, a megfizethető energia, a cseh korona fenntartása és az atomenergia további fejlesztése mellett. A dokumentum tehát nem sérti Pavel elnök vörös vonalait, aki az EU és a NATO, valamint az emberi jogok melletti kitartást nevezte meg a leendő kormány kinevezéséhez szükséges kritériumokként.
Nyitókép: AFP/PETER LAZAR
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Már így is 600 ezer ukrán menekült él a tízmilliós országban, s egyre csak jönnek, valamit tenni kell.
A német fővárosban még sosem szavaztak volna ennyien Alice Weidelékre.
Ennek ellenére továbbra is ragaszkodik Ukrajna uniós csatlakozásához.
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.
Az ő ostoba és pitiáner hazugságainak terjesztéséhez az egykori német nemzetiszocialisták technikai lehetőségeinek ezerszerese áll rendelkezésre.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
