Sokkoló adat: egyszerűen eltűnt félmillió ukrán fegyver

Nyoma veszett több százezer ukrán fegyvernek – ez derült ki az ukrajnai statisztikai oldal, az opendatabot.ua múlt héten közölt adataiból. A portál szerint az orosz invázió megindulása óta 491 ezer kézifegyver tűnt el az országból, főleg tavaly szeptember óta ugrott meg a számuk. A fegyverek ráadásul egyszerűen csak elveszettként lettek lejelentve, mindössze 6 százalékukat lopták el.

Hova tűnhettek az ukrán fegyverek?

A portál adatai szerint a félmillió kézifegyver 30,5 százaléka automata, 27,6 százaléka pedig vadászfegyver. A legnagyobb mennyiségben AK-74-es gépkarabélyok és Makarov pisztolyok tűntek el, előbbiből 99 ezer, utóbbiból 21 ezer hiányzik.

Bendarzsevszkij Anton, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Mandiner kérdésére rámutatott, hogy a nyilvántartásban az „elveszett” fegyver adminisztratív jogi kategória: sokszor harci cselekményekben megsemmisült, hátrahagyott vagy vissza nem szerzett fegyverekre, illetve készletezési hibákra is ezt a rubrikát használják. A katonáknak például kifejezetten javasolják, hogy gyűjtsenek bizonyítékot, ha a fegyver harcban veszett el – ez mutatja, hogy az „elvesztés” nem feltétlenül bűncselekmény.

Vagyis alapvetően az alábbi lehetőségek jöhetnek szóba:

• harctéri veszteség: megsemmisül, hátramarad, vagy ellenfél zsákmányolja,
• harcok közben a zűrzavarban és kivonulás közben hátra hagyhatják az eszközöket. (A Kurszki régióból történt ukrán visszavonulás során például jelentős mennyiségű fegyver maradt hátra, ott többek között nehézfegyverek is, köztük M1 Abrams harckocsik vagy Bradley harcjárművek.)
• Fegyverraktárakat, kiképzőközpontokat ért találat esetében az ott lévő fegyverek is megsemmisülnek.
• „Adminisztratív eltűnés” – ez lehet nyilvántartási hiba, de lehet benne „leesett a kamionról” típusú korrupciós összetevő is.
• Lopás – de ez egy külön statisztikai kategória, a fegyverek 6 százalékát érinti. Bár ez sem kevés – nagyjából 30 ezer fegyvert loptak el a statisztika szerint.

Külön érdekesség, hogy a legnagyobb részben nem nyugati, hanem szovjet típusú fegyverek tűnnek el – például AK-74-esek és Makarov pisztolyok. Ez persze leginkább abból fakad, hogy az ukrán fegyveres- és rendvédelmi állomány elsősorban még a szovjet hátterű fegyvereket használja, ami a Nyugatról jön, az főleg nehézfegyver és lőszer.

„Másrészt, ami ugyancsak magyarázhatja a helyzetet, hogy a Nyugatról érkező fegyverek sokkal szigorúbb végfelhasználás-ellenőrzés (EUM) alá esnek. Tételesen nyomon követik az összes ilyen tételt, ami azt eredményezi, hogy a nyugati fegyverek sokkal ritkábban „tűnnek el”. Másrészt persze egy nehézfegyvert nem is lehet csak úgy eltüntetni…” – tette hozzá az Oeconomus igazgatója.

– ez ugye egyben nagy tragédia is az ország számára, mert ha azok a fegyverek rendelkezésre álltak volna  2022-ben, a háború kirobbanásakor, akkor sokkal jobb lenne a helyzet az eszközök és lőszer tekintetében. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) 1992-ben a szovjet örökségben maradt katonai eszközöket 89 milliárd dollárra becsülte. Ebből 1998-ra 32 milliárd dollárnyi fegyver „eltűnt”, aztán az ukrán készletből származó fegyverek haduraknál, lázadóknál és helyi terrorista csoportoknál tűntek fel többek között Libériában, Kolumbiában vagy Sierra Lionéban.

Hol köthettek ki a mostani fegyverek?

Bendarzsevszkij Anton lapunk ezen kérdésére úgy válaszolt, hogy alapvetően három lehetséges helyre „távozhatnak” ezek a fegyverek.

1. Ha a háborúban megsemmisül, akkor ennyi. Ha viszont nem semmisül meg, hanem az elhunyt katonáknál, vagy visszavonulás miatt jut az ellenfél kezére, akkor végül az oroszoknál köt ki. Ezután új életet kaphat már Oroszországban – vagy trófeaként, vagy az orosz haderőben, vagy a feketepiacon. Nehéz megbecsülni, hogy mennyi fegyverről lehet szó ebben az esetben.
2. Ukrajnán belül marad, miután „elveszett”. Például trófea-fegyverként. Ezt egy külön törvény szabályozza. A fegyvereket be kell jelenteni, és hadiállapot alatt a civilek is legálisan tarthatnak ilyen fegyvereket. Azonban ha vége a háborúnak és megszűnik a hadiállapot, akkor ezeket vissza kell majd szolgáltatni. Rossz gazdasági helyzetben sajnos előfordulhat, hogy a trófea-fegyverek is végül a feketepiacon kötnek ki.
3. Bűnözői körökben kötnek ki. Ez ugye az említett „leesett a kamionról” típusú eltűnés. Ami fontos, hogy ez egy reális veszély, de az Európai Unióban még nem azonosítottak szervezett, nagy volumenű kicsempészést. Ez azért is van, mert a háború miatt az EU-ukrán határokat igencsak nagy erőkkel ellenőrzik, és mindent átvizsgálnak. Ugyanakkor a fegyverek megjelenhetnek ukrán belföldi forgalomban, vagy eltűnhetnek az országból például az el nem ismert Transznisztrián/Moldován keresztül.

Mire használhatják őket?

„Bizonyos esetben (fegyverkereskedelem) ez lehet persze bevételi forrás. Valószínűleg jelentős része egyszerűen a fronton semmisül meg vagy veszik el. De feltételezhetően nem elhanyagolható az a mennyiség, ami rossz kezekbe kerül” – mondta a szakértő.

Ukrajna számára a legnagyobb kockázat, ha belföldön használják őket. Oroszországban erre már vannak példák, mert kimutatható az erőszak növekedése a háborúhoz kapcsolódóan. Ha könnyebb lesz fegyverhez jutni a belföldi forgalomban, akkor növekedhet a szervezett bűnözés, rablások, gyilkosságok aránya az országban. A fegyverek továbbá nemcsak bűnözői csoportokat erősítenek meg, hanem összefonódnak a kábítószer-kereskedelemmel is.

A fegyverkereskedelem és a drogkereskedelem között bizonyított kapcsolatok vannak – a fegyverek védelem, megfélemlítés és ellenőrzés céljára szolgálnak.

Vissza kell majd szerezni a fegyvereket..., ha lehet

A legfontosabb kérdés az lesz, hogy háború után hogyan tudja az ukrán hatalom visszaszerezni a lakosság és a bűnözői körök kezében lévő fegyvereket. Nem mindegy, hogyan ér véget a háború, de rosszabb kimenetel esetén demoralizált, csalódott, nehéz gazdasági helyzetben lévő országban a könnyen elérhető, és a lakosság kezében nagy számban lévő lőfegyverek biztosan növelhetik majd az erőszak szintjét.

Ez egyben komoly kihívás lehet az Európai Unió számára is, hiszen ez a legnagyobb háború Európában a II. világháború lezárása óta. Jelenleg legalább 600-700 ezer ember harcol a fronton, a sebesültek és halottak száma már bőven meghaladhatta az egymillió főt. A harcok miatt a lőfegyverek, aknák, kézigránátok száma nagyon magas. Ennek a visszaszorítását nem lesz könnyű kontrollálni a háborút követően.

Ezer dollárt is érhet egy AK-74-es

Felmerülhet a kérdés, milyen értéket képviselnek ezek a fegyverek. Az Oeconomus igazgatója szerint nehéz pontos becslést mondani ezekre az eszközökre. Egy AK-74-es ára önmagában 600-1000 dollár között lehet a feketepiacon. Vagyis ha önmagában majdnem százezer AK-74-es „tűnt el”, az alsóhangon 60-100 millió dollár lehet. Vagyis az egész eltűnt készlet ha ép állapotban lenne, akkor alsóhangon minimum 250 millió dollárt érne. De

„Persze, ha csak egy kis része is rossz kezekbe került, ekkora mennyiségnél ez is jelentős szám. Az igazi probléma majd a háború után várhat Ukrajnára, és kérdés lesz, hogy a hatóságok mennyire tudnak hatékonyan ellenőrizni és elzárni ezeket a csatornákat és a feketepiacot. A háborúknak egyértelműen van egy ilyen öröksége: a jugoszláv háború következményeként jelenleg a Nyugat-Balkán a fő forrása az EU-ba irányuló illegális fegyverkereskedelemnek. Ha az ukrán vezetés a háború után nem tud hatékonyan küzdeni ellene, akkor ez potenciálisan áthelyeződhet Ukrajnára” – tette hozzá.

Nyitókép: ANATOLII STEPANOV / AFP