A jogszabály értelmében korlátozták volna a parlamenti képviselők jogosultságait, amennyiben vizsgálati fogságba kerülnek, vagy külföldre menekülnek az elől.
Alkotmánysértőnek találta szerdán a lengyel alkotmánybíróság azt a „lex Romanowskinak” is nevezett jogszabályt, melynek értelmében korlátozták volna a parlamenti képviselők jogosultságait, amennyiben vizsgálati fogságba kerülnek, vagy külföldre menekülnek ez elől.
A törvénymódosítás elsősorban a Magyarországon menedéket kapott Marcin Romanowskit érintette, és megfosztotta őt több képviselői jogosítványtól, köztük a parlamenti juttatásoktól. A szabályozást akkor is foganatosították volna, ha a képviselőt nem lehetett volna előállítani „bujkálás vagy az ország elhagyása miatt”. A lengyel parlament februárban szavazta meg az új előírásokat, amelyekről azonban Andrzej Duda akkori államfő márciusban előzetes normakontrollt kért.
Az alkotmánybíróság elnökének, Bogdan Swieczkowskinak a vezetésével a beadványt teljes összetételében tárgyaló testület szerdán egyhangúlag kimondta:
a jogszabály alkotmányt sért.
Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy a törvénymódosításnak az alsóházban (szejm) megszavazott változatában a felsőház (szenátus) messzemenő változtatásokat eszközölt. Emellett az új előírások azt a gyanút keltették, hogy „fő céljuk valójában a jelenlegi politikai ellenzék helyzetének nehezítése” – érvelt az alkotmánybíróság.
Ezt is ajánljuk a témában
Lengyelországban nem lehet pártatlan és igazságos bírói eljárásra számítani – jelentette ki az egykori lengyel igazságügyi miniszterhelyettes.
Kifogásolták továbbá, hogy a törvénymódosítás visszamenőleg azokra a képviselőkre is vonatkozott volna, akik esetében még a jogszabály hatályba lépése előtt rendeltek el előzetes letartóztatást. „Ez az előírás egy konkrét ellenzéki képviselő ellen irányult” – jelentette ki a határozatot ismertető Justyn Piskorski alktománybíró. Hozzátette: nem kizárt, hogy a törvénymódosítás célja „más parlamenti ellenfelek jövőbeli zaklatása is volt a jelenlegi parlamenti ciklusban”.
Szymon Holownia alsóházi elnök márciusban szégyenletesnek nevezte, hogy az államfő előzetes normakontrollt kért. „Kétségtelen, hogy a lengyelek nem finanszírozhatják Romanowski képviselő budapesti szabadságolását” – fogalmazott.
Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettest, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság képviselőjét a lengyel igazságügyi minisztérium keretében működő Igazságosság Alap ügyében gyanúsították meg, emiatt Varsó 2024 végén európai elfogatóparancsot adott ki ellene.
Romanowskit 18 rendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó, szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsították meg az Igazságosság Alap által az előző lengyel kormány idején kiírt pályázatok ügyében.
A PiS politikusai és maga Romanowski jogtalannak tartják az ellene folytatott hatósági eljárást.
A Polgári Platform párt által vezetett lengyel kormánykoalíció nem tekinti érvényesnek az alkotmánybírósági végzéseket, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a jogi közlönyben. A kormánypártok szeretnék elérni az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatását.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Ezt is ajánljuk a témában
A korábbi igazságügyi miniszterhelyettes jól tette, hogy Magyarországra menekült.
A német kancellár szerint Európa nem engedheti meg, hogy Ukrajna békéjéről háttéralkuk döntsenek, mert ezzel az EU egysége kerülne veszélybe.
Az osztályellenség kollektív likvidálásának Vendée a prototípusa. Szilvay Gergely írása.
Óriási felvonulás volt Bukarestben.
Ezzel egy „elitcsapathoz” csatlakoznak, a lengyel pilóták már gyakorlatoznak is a gépeken.
Európa liberális véleményformálói abban bíznak, hogy a döntés nyomán Magyarországon is legálissá válhat a melegházasság.
Hirtelen felgyorsultak az események.
A férfiakat álláslehetőséggel csábította a Donbaszba.
