A valóság pedig az, hogy az ukrajnai háború politikai rendezésének kulcsa ma Washington kezében van. Brüsszel ezzel szemben nem hallja meg a korszak hívószavát: a kontinens globális súlya látványosan csökken, és ha megszületik a békemegállapodás, reális veszély, hogy az európai vezetőket meg sem hívják a tárgyalóasztalhoz. Magyarország azonban ebben a helyzetben is világosan meghatározta nemzeti érdekeit, és minden körülmények között következetesen képviseli azokat.
A miniszterelnök a jövő heti brüsszeli EU-csúcsra egyenesen az 1956. október 23-i forradalom hősei előtti tiszteletadással kezdődő nemzeti megemlékezésről és a Békemenetről érkezik. A felvonulás egyszerre tisztelgés '56 hősei előtt és politikai üzenet: Magyarország ma is készen áll megvédeni szuverenitását és döntési szabadságát, és továbbra is kitart amellett, hogy a békéhez és biztonsághoz fűződő alapvető nemzeti érdekek nem áldozhatók fel a háborús logika oltárán.
Ebben a helyzetben nem pusztán szimbolikus, hogy Budapest ad otthont a béketárgyalásoknak. A döntés politikai üzenete egyértelmű: a háborús logika meghaladható, a diplomácia pedig képes hidat építeni a legmélyebb megosztottságon át is. Ha sikerülne áttörést elérni, az nem csupán egy háború lezárását jelentené, hanem annak bizonyítékát, hogy a békét nem szankciók vagy deklarációk, hanem a mediációval előmozdított párbeszéd teremtheti meg.