Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet.
„Akármikor beszélek Vlagyimirral, nagyon jót beszélgetünk, és nem érünk vele semmit” – foglalta össze az ukrajnai rendezés állását a Rosneft és a Lukoil orosz olajóriás elleni villámszankciók bejelentésekor Donald Trump amerikai elnök. A budapesti békecsúcs – az egyetlen dolog, amiben az utóbbi hónapokban meg tudott állapodni Donald Trump és Vlagyimir Putyin – ma a fa vaskarikásíthatóságának függvénye. Akkor tartják meg, ha értelme lesz megtartani, értelme pedig akkor lesz,
ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie az előnyös katonai pozícióban lévő Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet.
A vállalkozás nem teljesen reménytelen, hiszen a szankció váratlan formában érkezik – az orosz olaj mint termék helyett az orosz olajexport mintegy felét adó gigacégeket érinti –, megkerülésének formája épp ezért még nincs kitalálva, s egy átmeneti sokkot okoz is: a két orosz céggel üzletelő külföldieknek november 21-éig, azaz bő három hét alatt kell megszakítaniuk ezt az üzleti viszonyt, s a jelek most arra mutatnak, hogy India és a kínai állami olajcégek is jelentősen csökkenteni fogják orosz olajimportjukat (miközben természetesen a nem hivatalos forródrótok már izzanak a szankció megkerülésének lehetséges módjait keresendő). Mindez érzékeny pillanatban éri Oroszországot, hiszen ott az elszálló deficit miatt 2026 elejétől kőkemény megszorítások lépnek életbe: 20-ról 22 százalékra nő az áfa (ami egy olajállamhoz képest már így is kifejezetten magas), és az ötödére csökken a kata helyi változatával leadózható bevétel, azaz a vállalkozók brutális adóemeléssel néznek szembe.
Oroszország ettől nem omlik össze, legfeljebb mélyebbre merül a stagnálás lápjában – amelyet egy évtizede mukkanás nélkül visel,
közepes jövedelmű országként is el lehet éldegélni –, ráadásul tizenegy évnyi uniós szankció mutatja, hogy kemény autokráciákra gazdaságilag nyomást gyakorolni meglehetősen nehéz feladat. Eredményt, orosz tárgyalási hajlandóságot akkor hozhat csak az olajszankció, ha azt Putyin súlyos és a lakosságra csak nagy politikai nehézségek közepette áthárítható ütésnek érzi, ez pedig korántsem bizonyos.
Eddig azt hittük, hogy ilyen kategória nem létezhet, de most váratlant húzott az ukrán hadiipar. Csak a hajlandók koalíciója meg ne tudja...
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A pontos számokat még nem közölték.
Úgy tűnik, Magyar Péter csak akkor ellenzi a mesterséges intelligenciát, ha az nem az ő PR-osztályán fut.
Hiába vádaskodik és hárít a Tisza Párt, szakértőinek és politikusainak elszólásai világossá tették: a nyugdíjasok is rosszul járnának egy kormányváltással.
Tusk politikai indíttatású bosszúhadjáratáról, valamint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi-miniszter ügyéről és a lengyelországi helyzetről Jacek Karnowskit, a Sieci lengyel jobboldali hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
