A legújabb frontvonal Európában nem katonai, hanem politikai! Szeptember végén Moldova sorsa dől el, és a tét nem kisebb, mint az ország EU-csatlakozása. Barabás T. János, volt diplomata szerint a Kreml mindent bevet majd ennek megelőzésére.
Vasárnap, szeptember 28-án parlamenti választásokra kerül sor a Moldovai Köztársaságban, amelynek tétje az ország geopolitikai jövője. Interjút készítettük Barabás T. Jánossal, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértőjével, volt diplomatával , aki rávilágított:
e választás eredménye nemcsak Moldovának, hanem Magyarország biztonsági érdekeinek és az egész európai régiónak is kulcsfontosságú.
A szakértő szerint Moldova megérdemli a rokonszenvünket, mivel – bár kevéssé van jelen a magyar nyilvánosságban – sok szállal kötődik hozzánk. Az államalapító vlach származású Bogdán vajda Nagy Lajos királyunk katonatisztje volt, és a moldáv feudalizmusban számos szó magyar eredetű: „jobbágy – iobag, város – oras, bánya – baia”. A történelmi terhek azonban súlyosak:
a török, orosz, majd román uralom után Sztálin rettenetesen meggyötörte a lakosságot, akiknek egyharmadát deportálta.
A jelenlegi helyzetre reflektálva a volt diplomata aláhúzza, hogy Moldova a Nyugat és Kelet ütközőzónájában fekszik: „ők valóban ütközőállam.” Geopolitikailag Moszkva számára a Duna-kijárat és a Balkán felé vezető út miatt stratégiai fontosságú. A terület már nem csak duális ütközőzóna:
megjelentek török, lengyel, azeri és kínai érdekek is, miközben a Nyugat, például a franciák, bizonytalanok a kisjenői (chisinaui) politikájukban.
Ezt is ajánljuk a témában
Kik álltak a harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom mögött? Mennyire valóságos a Securitate tovább élő hálózata? Kik irányítják a háttérből a mai román politikai folyamatokat? Barabás T. János külügyi szakértővel beszélgettünk.
Az országnak gyengén teljesít a gazdasága: a nemzeti jövedelem mindössze évi 7-8 ezer euró per fő. A szakember a fejlődés gátját elsősorban a menedzsment képesség hiányában látja. A tudás nagy része az oroszbarát oligarcháknál van (pl. Ilan Sor, Vlad Plahotniuc), míg
a nyugatbarát középosztálynak nincs elég tapasztalata a hatékony vezetéshez.
Ezt jelzi, hogy az EU-pénzből épült ipari parkok is alig termelnek.
A társadalom mélyen megosztott: az idősebb, vidéki, szovjet nosztalgiás csoport (oroszbarát pártok támogatói) áll szemben a fiatal, városi, individualista, nyugatos réteggel (kormánypárti szavazók).
A korrupció mélyen gyökerezik, ami részben a szovjet rendszer következménye volt.
„A szocializmus idején a hatékonyabb gazdaságot gyakran a korrupció növelésével érték el, ennek hatásaként ma is a vezetők néha azt hiszik, hogy a túlélésért lopniuk kell.” – véli Barabás. Szerinte, még Brezsnyev korát is sokan jónak tartják a nyomasztó történelmi tapasztalatok miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
A szeptemberi választások előtt Moldovában minden eddiginél élesebb információs háború zajlik, miközben az ország az Európai Unió felé közeledne.
A parlamenti választások tétje rendkívül magas, mivel a most induló EU-tagfelvételi tárgyalások sorsa függ az eredménytől. „Meglátásom szerint az uniós tagság biztosítja az egyetlen komoly modernizációs stratégiát a moldovaiak számára is” – emeli ki az elemző.
A felmérések szerint az oroszbarát, Igor Dodon vezette Hazafi Blokk (szocialisták, kommunisták, etnikai kisebbségi pártok szövetsége) vezet 34–38%-kal, a nyugatbarát Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) kormányzó párt 30–32%-on áll.
Az eredmény előre nehezen kiszámítható, mivel az adatok nem tartalmazzák az egymilliónál is nagyobb, főleg EU-ban élő, PAS-párti diszpóra szavazatait.
A kormányzó pártnak kedvez, hogy a korrupció miatt körözött Ilan Sor oligarcha Győzelem Blokkját betiltották a választásokon.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy moldovai biztonsági exfőnök volt ráadásul a belorusz kémsztori vezéralakja.
Ez a választás egész Európa számára fontos. Az ukrajnai háború és a munkaerőhiány miatt az EU már „a biztonság és a jólét övezetének biztosításához” tartozónak tekinti Moldovát, ezért az uniós vezetők támogatólag szólaltak fel a kampányban. Brüsszel több mint 1 milliárd euró támogatást nyújtott az utóbbi évben.
Magyarországi szempontból is érdekünk a stabilitás, véli Barabás:
„Érdekünk szövetségi rendszerünk biztonsági térségének sértetlensége, Moldova Köztársaság 200 km-re van határainktól. Az okos politika nem a határon állítja meg a külső bajokat, hanem mélyebb távolságban.”
A magyar befektetések jelentősek (többszázmillió euró, pl. az OTP), és az EU-tagság a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését is elősegítené, különösen a tervezett gépkocsi kábel gyártási együttműködések és az Iasi felé épülő autópálya révén.
Az orosz politika célja megakadályozni a nyugati tőke és katonaság kelet-európai megjelenését.
Ezt a Moldovában is jellemző háborútól, nyomortól, járványtól való félelem kihasználásával érik el hibrid hadviselés keretében, főleg az interneten és helyi ügynökökön keresztül.
Az amerikai média szerint az orosz terv külföldön élő moldovaiak toborzására, kompromittáló anyagok felhasználására és utcai megmozdulások szervezésére fókuszál. A moldovai rendőrség már több dezinformációs kampányt és szavazatvásárlási kísérletet leplezett le. A hatóságok 443 TikTok-csatornát is blokkoltak, amelyek hamis híreket terjesztettek (pl. NATO katonák felügyelik a választást).
Maia Sandu államfő szerint a tét a regionális biztonság, hiszen „a Kreml célja az lehet, hogy Moldovát a szavazóurnák segítségével hódítsák meg, ami segítené Moszkvát az Ukrajna elleni konfrontációban” – állítja a volt diplomata.
A szakadár Transznisztria régió a Barabás T. János szerint alig lesz hatással a választásokra, mivel elszegényedett és ki van szolgáltatva Kisinyovnak.
Az ukrajnai háború csak akkor terjedne át a határokra, ha Oroszország elfoglalná Odesszát, amire a szakértő nem lát esélyt.
Moldova alkotmánya semlegességet ír elő, így NATO-tagságra – néhány kis párt kivételével – nincs társadalmi igény.
A szakértő Magyarország szempontjából kijelentette: „nem látok nagyobb akadályt a gazdasági együttműködésben, bármely tábor győzzön a választásokon, lehet tehát Moldova-stratégiát létrehozni részünkről.” A legnagyobb veszély a politikai-társadalmi válság miatti lebénulás lehet, a legnagyobb lehetőség pedig az, ha az EU racionálisabbá válna és hatékonyabban építene gazdaságot Moldovában.
Ezt is ajánljuk a témában
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
Nyitókép: AFP
Egy videó a kis országról itt nézhető meg:
Bár a DK Gyurcsány Ferenc visszavonulása után a parlamenti küszöb alá süllyedt, ami a népszerűséget illeti, a pártelnök mégis „országépítésről” álmodozik.
Szorosabb visegrádi együttműködés következhet.
A szeptemberi választások előtt Moldovában minden eddiginél élesebb információs háború zajlik, miközben az ország az Európai Unió felé közeledne.
Zárjegy nélküli e-cigik, túlárazott felújítások és „tűzifaként” eladott tölgy: a hatóságok küzdenek a korrupcióval Ukrajnában.
Ursula von der Leyen akcióba lendült.
Mintha ott sem lett volna. Káncz Csaba újságírói pozíciójára hivatkozva titkolta el, kinek az információi alapján vádolt kormánytagokat bűncselekménnyel, de azóta nem szerepel a lapok munkatársai közt.
A kommunikációs szakember a közösségi oldalán osztotta ki Somogyi Andrást.
Fogy a levegő a Tisza Párt elnöke körül.
