Óriási siker Székelyföldön – tízéves kőkemény küzdelem végére került pont

Szeptember 8-án, hétfőn ismét becsengetnek Marosvásárhely egy gyönyörű szecessziós iskolaépületében, ahol ötszázhúsz magyar diák kezdi meg tanulmányait huszonhárom osztályban. Csakúgy, mint tavaly, amikor Tamási Zsolt aligazgató a tanév megnyitását jelző csengőt megrázva azt mondta az összesereglett iskolanépnek: „Reménységgel teli jövőt szánok nektek!” 

Azóta az aligazgató újra igazgató lett, az iskola pedig kikerülhetett az őt 2021-ben befogadó Bolyai Farkas Elméleti Líceum óvó szárnyai alól, és ismét elnyerhette felekezeti jellegét is, állva a román hatóságok és szélsőséges csoportok több mint egy évtizeden át tartó támadását. A közelmúlt története csúnya: a magyar oktatási intézményeknek otthont adó épületet 1948-ban államosították, csak 2004-ben kapta vissza a katolikus egyház. Az pedig kompromisszumos alapon bérbe adta a román vezetésű önkormányzatnak, mert akkor már működött benne a kétnyelvű Egyesülés (Unirea) Líceum. Azonban a magyarok igényeinek megfelelően 2015 nyarán újjáalapították a Római Katolikus Teológiai Líceumot, és kiegészült az Unirea magyar osztályaival, utóbbi pedig román iskola lett. Erre mozgásba lendültek a román bürokrácia fogaskerekei, azon szélsőségesek által hajtva, akik nem tudták megbocsátani, hogy a magyar kötődésű katolikus egyház visszakapta ingatlanait. A megyei prefektúra megtámadta az iskolaalapításról szóló tanfelügyeleti határozatot, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) az iskolavezetést és a diákokat vegzálta, soviniszta szervezetek perek sorát indították, míg elérték, hogy 2017 augusztusában bezárassák, majd 2022-ben jogerősen feloszlassák az iskolát. 

Ekkor került az időközben Rákóczi Ferenc fejedelem nevét felvevő intézmény a Bolyai alá. Ez a fajta megmenekülés már önmagában egy kisebb hőstett volt, hiszen az osztályokat szét akarták osztani más iskolák között – emlékezik vissza lapunk kérdésére Tamási Zsolt. A szülők alkotmányos jogaira hivatkozva ezt az iskola vezetősége megtámadta, de abszurd módon hétköznap délidőben két és fél órás határidőt kapott arra, hogy begyűjtse a szülők aláírását. A perekben és tüntetéseken edződött magyar líceumos közösség összetartását jelzi, hogy ezt alig egy óra alatt megoldotta. Az iskola az őt nagylelkűen befogadó Bolyai alatt is megőrizte de facto önállóságát, címereit, egyenruháját, ajánlás formájában a házszabályát, Tamásiból aligazgatót csináltak, az iskolából tagintézményt, azzal, hogy ha újjáalapíthatják a líceumot, akkor minden visszatér a régi kerékvágásba. 

Ami szintén nem ment könnyen: mint Tamási kifejti, túl sok jogszabály volt túl sokféleképpen értelmezhető, „amit ellenfeleink és nem a mi javunkra értelmeztek”. Aztán akadt bürokratikus gond is elég, hogy ki indítsa el az újjáalapítási folyamatot. Közben tavaly szeptemberben megjelent a 2023-as tanügyi rendelet megoldási módszertana az iskolák újjáalapításáról. Ekkor ütköztek abba a problémába, hogy az osztályok többségének megfelelő módon kellett volna kijelölnie az új iskola arculatát, amely így elvesztette volna felekezeti jellegét, ezért végül az egyház indította a folyamatot. Jóformán az utolsó pillanatban kaptak engedélyt, amihez össze kellett hívni egy rendkívüli tanácsülést. Jelzi a hangsúlyok áthelyeződését, hogy 

jegyzi meg az igazgató. 

Múlt pénteken tehát bekerült a közlönybe a miniszteri rendelet, rajta Daniel David oktatási miniszter szignójával – a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt rektora korábban is ismert volt a kisebbségek iránti toleranciájáról. A sikert kissé mindenki a magáénak érzi. Csibi Attila Zoltán, a Maros Megyei Tanács alelnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei vezetője például hangsúlyozza lapunknak: döntő fontosságú volt a párt kormányzati szerepvállalása, és természetesen az iskolavezetés, illetve a közösség is nélkülözhetetlen volt az eredményhez. Csibi kiemeli: remélhetőleg a románok is megértik, hogy ők nem az Unirea és nem a románság ellen vannak. 

Azt mindannyian valószínűsítik, hogy Marosvásárhely korábbi polgármestere, a gyakori magyarellenes atrocitások tétlen szemlélője, időnként felbujtója, Dorin Florea regnálásával valószínűleg eltolták volna a rendkívüli tanácsülést iskolakezdés utánra, hogy még egy évet veszítsen a magyar tanintézmény. Soós Zoltán polgármester szerint a legnehezebb feladat az volt, hogy két kudarc és a DNA-s megfélemlítések után is egyben maradjon a közösség. 

Akárhogy is, ami igazán lényeges, hogy a jelek szerint a harmadik újjáalapítás immár végleges. A rendelet kész, rajta a pecsét, az iskola immár része a romániai hálózatnak, a dokumentumban pedig azt is leszögezi a minisztérium, hogy az intézményt csak az alapító egyház jóváhagyásával lehet megszüntetni. Tamási Zsolt kérdésünkre hozzáteszi: nem lehetetlen, hogy valaki így is megpróbálja majd kikezdeni az iskolaalapítást, de képzett jogászcsapattal és tízévnyi tapasztalattal fel vannak vértezve bármi ellen.

Nyitókép: Wikipédia