Moszkvából érkezett: ha megvalósul az Európai Unió terve, nem ér véget a háború

Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.

„A lengyel drónincidens nem egy elszigetelt provokáció volt ” – állapította meg legújabb elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
A 2025. szeptember 9-ről 10-re virradó éjszaka Oroszország példátlan mértékű és jellegű légtérsértést hajtott végre a NATO keleti szárnyán, amely több mint hét órán keresztül tartott. Az incidens során 19-23 darab, Fehéroroszország irányából indított orosz drón hatolt be Lengyelország légterébe, a hivatalos lengyel megerősítés később 21 eszközről szólt. A beazonosított drónok Geran–2 típusú, iráni Shahed-tervezésű, alacsony költségű, egyirányú támadóeszközök voltak, köztük olyan csalik is, amelyeket kifejezetten a légvédelmi rendszerek radarjainak túlterhelésére és megtévesztésére fejlesztettek ki.
A támadás kapcsán erőre kaptak azok a biztonságpolitikai szakértőket régóta foglalkoztató gondolatmenetek, amelyek azt találgatják,
milyen további katonai ambíciói lehetnek Oroszországnak Európában,
katonailag és gazdaságilag mennyire alkalmas arra, hogy konfliktust vállaljon a NATO-val, illetve milyen kis intenzitású ún. hibrid műveletekkel helyettesítheti a nyílt konfliktust – írja legújabb elemzésében a Faktum tényellenőrző portál.
A Faktum megállapította, hogy a NATO jelentős technológiai és minőségi fölényben van, különösen a légierő terén, és erői jobban képzettek, viszont az ukrajnai háború rávilágított, hogy a nyugati haderőket nem egy elhúzódó, nagy intenzitású, felőrlő háborúra strukturálták. A harctéri tapasztalat terén is átrendeződtek az erőviszonyok.
Az orosz hadsereg – minden hibája ellenére – a világ egyik legtapasztaltabb haderejévé vált a nagyszabású konvencionális és drónháború terén.
Az Oroszországgal való konfliktus frontvonala nem a lengyel határnál húzódik, hanem már most is aktív a NATO-társadalmakon belül, és az ellene való védekezés nem pusztán rendészeti, hanem a kollektív védelem alapvető feladata.
A lengyel drónincidens tehát nem egy elszigetelt provokáció volt, hanem egy sokrétű, a NATO sebezhetőségét kihasználó,
folyamatban lévő konfliktus figyelmeztető jele, amely a katonai, gazdasági és társadalmi szférában egyszerre zajlik.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Nyitókép: SERGEI ILNITSKY / POOL / AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
„Egy szuverén országnak arányos választ kell adni a teljesen indokolatlan támadásra” – szögezte le Gulyás Gergely.
Kijevben és Zaporizzsjában súlyos károk keletkeztek.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt is kijelentette, „gyakorlatilag a magyar–ukrán kapcsolatok folyamatosan lefelé tartanak”.