A Trump kormányzat és nemzetközi partnerei tárgyalnak az enklávé jövőjéről. Egy terv szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonná Gáza teljes területét, és pénzt fizetne a palesztinoknak, hogy hagyják el azt.
Kering egy tervezet a Donald Trump-adminisztráció tagjai között, amely előrevetíti, hogy miként is nézne ki, ha az amerikaiak „átvennék” Gázát. A terv szerint a területet 10 évre amerikai „gyámság” alá helyeznék és turisztikai üdülőhellyé és high-tech technológiai központtá alakítanák át.
A Washington Post által megtekintett 38 oldalas prospektus ideiglenes áttelepítést irányoz elő Gáza több mint 2 millió lakosának.
A földtulajdonosoknak a tröszt digitális tokeneket ajánlana fel cserébe a tulajdonuk újjáépítésének jogáért, amelyeket máshol új életük finanszírozására használhatnának fel, vagy végül beváltanák egy lakásra a Gázában épülő hat-nyolc új „mesterséges intelligenciával működő, intelligens város” egyikében.
Minden távozni kívánó palesztin 5000 dollár készpénzt és támogatást kapna, amely fedezné négy évnyi bérleti díját máshol, valamint egy évnyi élelmiszer-ellátását.
A terv szerint minden egyes Gázából távozó személy 23 000 dollárt takarítana meg a trösztnek, összehasonlítva az ideiglenes lakhatás és az úgynevezett „életfenntartó” szolgáltatások költségeivel a biztonságos övezetekben azok számára, akik maradnak.
Két opció lenne:
Fontos adalék, hogy a gázai lakosság jelentős része olyan városokban él, amik menekülttáborokból nőttek ki, és a mai napig így is nevezik őket. Az 1948-as első izraeli-arab háború után ugyanis évtizedekig az arab országok abban bíztak, hogy elfoglalják Izrael államát, erre hivatkozva nem adtak állampolgárságot a palesztinai araboknak, és Gáza lakossága is ebbe kapaszkodott évtizedeken keresztül. A Hamásznak a mai napig ez a célja, így amíg a terrorszervezet vezeti az enklávét addig fennmarad az ellenségeskedés is.
A Gázai Újjáépítés, Gazdasági Fellendülés és Átalakulás Alapítvány (GREAT Trust) névre keresztelt javaslatot azok az izraeliek dolgozták ki, akik létrehozták és elindították az Egyesült Államok és Izrael által támogatott Gázai Humanitárius Alapítványt (GHF), amely jelenleg élelmiszert oszt az enklávéban.
A pénzügyi tervezést egy akkoriban a Boston Consulting Groupnál dolgozó csapat végezte, akiket a cég elbocsájtott a tervben játszott szerepük miatt.
Kérdéses a terv megvalósítható-e egyáltalán, hiszen nem tudni van-e olyan befektető, aki pénzt öntene egy olyan projektbe, ahol a civil lakosság jelentős része egy terrorcsoportot támogat, és elkötelezett a szomszédos ország elpusztításával kapcsolatban.
Szerdán Trump a Fehér Házban tartott megbeszélést, hogy megvitassák, hogyan lehetne véget vetni a már két éve tartó háborúnak, és mi jöhet utána.
A résztvevők között volt Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff elnöki különmegbízott; Tony Blair volt brit miniszterelnök, akinek a gázai jövővel kapcsolatos véleményét a kormányzat kikérte; valamint Trump veje, Jared Kushner is aki az első ciklus során kidolgozta az Ábrahám egyezményeket.
Nem világos, hogy Trumpnak pontosan ez a részletes és átfogó GREAT Trust javaslat jár-e a fejében. De a tervvel jól ismerős két személy szerint a javaslat főbb elemeit kifejezetten azért dolgozták ki, hogy megvalósítsák az elnök „Közel-Kelet Riviérája” elképzelését.
A Washington Post cikke szerint a tervben az a legvonzóbb, hogy a javaslat állítólag nem igényel amerikai kormányzati finanszírozást, és jelentős nyereséget kínál a befektetőknek. A vitatott és néha pénzügyi nehézségekkel küzdő GHF-től eltérően, amely fegyveres magán biztonsági vállalkozókat alkalmaz az élelmiszerosztáshoz négy déli gázai helyszínen, a trust terv „nem támaszkodik adományokra” – áll a prospektusban. Ehelyett köz- és magánszektorbeli befektetésekből finanszíroznák, úgynevezett „mega-projektekben”, az elektromos járműgyárak és adatközpontoktól a tengerparti üdülőhelyekig és a sokemeletes lakásokig.
A Washington Post elemzése rámutat, hogy az arab országok korábban felháborodva reagáltak a palesztinok ideiglenes áttelepítésének az ötletére.
A háború alatt az is hozzájárult a magas civil áldozatok számához, hogy sem a szomszédos Egyiptom sem más országok nem engedték be a háború elől menekülőket, hanem végig az enklávéban maradtak.
Miután azzal vádolták meg „a Riviéra-terv” kritikusai az amerikaiakat, hogy az gyakorlatilag etnikai tisztogatást vázol fel, Trump és Netanjahu is hangsúlyozta, hogy a háború utáni gázai áttelepítés önkéntes alapon történne, és ha a palesztinok úgy döntenek, akkor ideiglenes lenne.
Eközben Izrael a gázai lakosság mintegy 2 millió tagját egy keskeny, déli part menti sávba terelte, miközben felkészül a gázai város északi részén történő offenzívájára. Izrael jelezte, hogy biztonsági ellenőrzést fenntartaná a terület felett, de megszállást nem terveznek. Egyelőre homályos, hogy ki irányíthatná a területet, hiszen a Palesztin Hatóságot vezető Fatah rendkívül népszerűtlen Gázában, az arab országok mégis őket támogatják.
Az ENSZ becslései szerint az enklávé lakóépületeinek 90 százaléka megsemmisült. Bármelyik tervet is fogadják el, központi kérdés marad, hogy mi legyen a gázai lakosság sorsa, amíg a területet lakhatóvá teszik, és ki fogja azt a jövőben irányítani.
Nyitókép: Screenshot/Washington Post/The GREAT
Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmas propaganda háború zajlik a gázai helyzettel kapcsolatban. Egyre többen vádolják Izraelt, hogy éhezteti a gázai lakosságot, amit a zsidó állam tagad. De mi az igazság?
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
Nagyhatalmi játszmák, Vlagyimir Putyin-Hszi Csin-Ping találkozó, olajválság: elkezdődött a végjáték?
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Külpolitika iránt érdeklődők előnyben.
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Tudják, hogy a sikert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, ezért öt évet adnak a projektnek.
