Fekete lyuk lett Ukrajna költségvetési hiányából: 38 milliárd dollár hiányzik

Amióta Oroszország megtámadta, Ukrajna minden évben meghatároz egy összeget – olvasható az Economistban. Ukrajnában a költségvetés meghatározása után a kormány közzéteszi azt az összeget, amennyivel a bevételei várhatóan elmaradnak a kiadásoktól. Ezután a baráti kormányok az IMF segítségével rábeszélik egymást ennek a hiánynak pótlására. 

A jövő évi folyamat azonban a szokásosnál nehezebbnek bizonyul az Economist szerint. Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke úgy becsli, 50 milliárd dollárra lesz szükség – jóval többre, mint amennyire a külföldi kormányok számítottak, amelyek eddig csak 31 milliárd dollárt ígértek. A tartós harcok megterhelik Ukrajna pénzügyeit éppen akkor, amikor a külföldi politikusok és a nemzetközi intézmények segítőkészsége alábbhagy.

Az ország két legnagyobb finanszírozója az Egyesült Államok és az Európai Unió. Mindkettő a harmadik legnagyobb finanszírozó, az IMF előrejelzéseire támaszkodik, amely a harcok lezárására számított idén. Egy ilyen forgatókönyvben az újjáépítés és Oroszország elrettentésének szükségessége felemésztette volna a pénzt, ugyanakkor több százezer férfi visszatért volna a munkába. A védelmi kiadások csökkentek volna, és a gazdaság elkezdett volna helyreállni. Az IMF becslése szerint ezzel 2027-re Ukrajna hiánya a GDP 5%-a alá esett volna, és innentől sokkal kevesebb külső támogatásra lett volna szükség.

– áll az Economist cikkében. Szviridenko 2026-ban 2,8 billió hrivnyára (68 milliárd dollár) szeretné növelni a védelmi kiadásokat, ami 169 milliárd hrivnyás emelkedést jelent. A napi kiadások is nőnek. Tavaly a háború napi 140 millió dollárba került, ez az összeg mára 172 millió dollárra ugrott. A kormány már megemelte a jövedelemadókat és illetékeket vetett ki a pénzügyi intézményekre, ami azt jelenti, hogy kevés további bevételi forrása maradt.

Donald Trump amerikai elnök szkeptikus az ukrán háború finanszírozásával kapcsolatban, és leállította Amerika gazdasági segélyeinek áramlását az országba. Eközben az európai kormányok saját pénzügyi helyzetük szűkösségével küzdenek. Tavaly óta többnyire az orosz jegybanki eszközök kamatait irányították át, de vonakodnak attól, hogy maguk birtokolják el az orosz forrásokat. Az ukrán költségvetési hiány pótlása olyan alamizsnát jelentene, amelytől az országok vezetői tartózkodnak, miközben otthon megszorításokat kell levezényelni.

Ez a helyzet kellemetlenül érinti az IMF-et. Szeptember elején Szviridenko asszony új mentőcsomagot kért a 2027-ben lejáró 16 milliárd dolláros csomag helyett. A tárgyalások azonban kevés előrelépést mutattak. Az IMF úgy véli, hogy az ukrán kormánynak 2027 végére 20 milliárd dollárral többet kell majd költenie, mint amennyit jelenleg előre jelez. Csak azoknak az országoknak tud hitelt nyújtani, amelyek képesek lesznek visszafizetni. 

Az Economist felidézi: a háborús konfliktusok gyakran az erőforrások kimerülése, nem pedig a harctéri áttörések miatt végződnek. Minél inkább kimerülnek Ukrajna készletei, és minél kevesebb marad a harcosok finanszírozására, annál nagyobb az esélye annak, hogy tárgyalásokba és végül egy megállapodásba kényszerülnek. Hogy ez kívánatos-e, az a nézőponttól függ. Trump elnök, aki szeretné magáénak tudni a békemegállapodást, talán azt gondolja, hogy ez a szükséges.

Mégis, számos külföldi kormány azért finanszírozta Ukrajnát, hogy az a lehető legerősebb pozícióban legyen a tárgyalások során. Számukra egy Ukrajna pénzügyei által kikényszerített megállapodás tragikus pénzkidobást jelentene – zárja cikkét az Economist.

Fotó: Simon Wohlfahrt / AFP