Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Az olasz bíróság döntést hozott Szergej Kuznyecov, ukrán állampolgár kiadatásáról Németországnak, akit az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadások koordinálásával gyanúsítanak – számolt be az Europian Pravda. A portál szerint a bolognai fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy Szergej Kuznyecovot, akit augusztus 21-én Rimini-ben európai elfogatóparancs alapján letartóztattak, átadják a német szövetségi legfelsőbb kasszációs bíróságnak.
A döntést szeptember 9-én, a meghallgatás után hozták meg.
Kuznyecov védője, Nicola Canestrini ügyvéd bejelentette, hogy fellebbezést nyújtanak be az olasz Kasszációs Bírósághoz, mert szerinte megsértették az ukrán állampolgár alapvető jogait – a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, a fogva tartás feltételeit és a funkcionális mentességet.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem mondhatni, hogy különösebben megemlékezett volna a világsajtó az egy évvel ezelőtti, geopolitikai jelentőségű incidensről, ami elvágta egymástól Németországot és Oroszországot.
A német ügyészség augusztusban közzétett nyilatkozata szerint Kuznyecov tagja volt annak a csoportnak, amely robbanószerkezeteket helyezett el a dán Bornholm-sziget közelében, a Balti-tengeren található csővezetékeken. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Nyitókép: a szivárgó Északi Áramlat a robbanás után (Danish Defence; AFP)
A Bild szerint a volt kancellár Lengyelországon és a balti államokon is elverte a port az orosz–ukrán háború kitöréséért.
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
A miniszterelnök szerint lehet vitázni mindenről, de úgy nem lehet külpolitikát csinálni, hogy közben fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke.
„Ha brüsszeli kormány jön, az ukrán maffia átjáróháza lesz Magyarország” – kemény üzenet a választások előtt.
