Az elképzelés szerint a további tárgyalási fejezetek megnyitásához nem lenne szükség mind a 27 tagállam egyhangú támogatására, hanem elég lenne egy súlyozott többségi döntés.
Egyre több uniós fővárosban beszélnek arról a radikális megoldásról, amely kikerülné Magyarország vétóját, és megnyitná az utat Ukrajna, valamint Moldova csatlakozási tárgyalásai előtt – számolt be az Euractiv.
Orbán Viktor kormánya ugyanis blokkolja a folyamatot,
ezzel nemcsak Kijev, hanem Chișinău uniós törekvéseit is hátráltatja – utóbbi különösen érzékeny helyzetben van a közelgő, sorsdöntő választások miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
A jelentésből az is kirajzolódik, hogy nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely úgy gondolja, Ukrajna csatlakozása inkább hátrányt jelentene a közösség számára.
Az elképzelés szerint a további tárgyalási fejezetek megnyitásához nem lenne szükség mind a 27 tagállam egyhangú támogatására, hanem elég lenne egy súlyozott többségi döntés.
A kezdeményezést több tagország is támogatja: Svédország uniós ügyekért felelős minisztere, Jessica Rosencrantz szerint „tisztább, kevesebb vétólehetőséget tartalmazó folyamatra van szükség”.
Németország, Olaszország, Szlovénia és Ausztria külügyminiszterei szintén sürgették a bővítési eljárás egyszerűsítését.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon szúrja egyesek szemét a magyar vétó.
Az Euractiv szerint a javaslat mögött nem csak Magyarország áll. Bulgária például évek óta akadályozza Észak-Macedónia csatlakozását. Orhan Murtezani, az ország európai ügyekért felelős minisztere úgy fogalmazott: „Megoldást kell találnunk a kétoldalú vitákra, hogy megállítsuk az orosz érdekek beszivárgását a Nyugat-Balkánra.”
A változtatáshoz azonban ismét teljes egyetértés kellene – így Magyarország jóváhagyása nélkül a terv jogilag és politikailag is kivitelezhetetlen.
Bóka János Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere világossá tette: „Ez lehetetlen.”
Ezt is ajánljuk a témában
Viktor Janukovics szerint a 2022-as orosz támadás kiváltó oka az volt, hogy „a Nyugat beakarta húzni Ukrajnát a NATO-ba”.
Nyitókép: Florian Gaertner / AFP
„Emlékeztetem az összes sajtóorgánumot, hogy figyelemmel kísérjük ezt” – fogalmazott az ukrán külügyi szóvivő.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A European Conservative arról számolt be: miközben Nagy-Britannia szolidaritásból fegyverezte fel Ukrajnát, védelmi ipara – és Boris Johnson szövetségesei – a háborút lehetőségként fogták fel.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – Zbigniew Ziobro sem fogta vissza magát.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
