Itt a bejelentés: magyar zsenialitással változtatná meg a világot az Egyesült Államok

A Vörösmarty téren nyílt meg a „Marslakók: Magyar tudósok és Nobel-díjasok” című interaktív vándorkiállítás, amely a magyar tudományos kiválóságok életműve előtt tiszteleg. A megnyitón elhangzott beszédek hangsúlyozták a magyar innováció globális hatását, miközben Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője új tudományos együttműködést jelentett be Magyarország és az Egyesült Államok között, amely tovább erősíti a két ország közötti kutatási kapcsolatokat. 

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke megnyitóbeszédében felidézte a magyar „marslakók” legendáját. Enrico Fermi olasz fizikus kérdésére, hogy hol vannak az intelligens földönkívüliek, Szilárd Leó tréfásan azt felelte, hogy már itt vannak, csak magyaroknak hívják magukat. E kifejezés ragadt rá az Amerikában alkotó magyar tudósokra, például Neumann Jánosra, Teller Edére és Wigner Jenőre.

A kiállítás nem csupán a 20. századi „marslakókra” koncentrál, hanem több mint ötven kiemelkedő magyar tudós – köztük Nobel-díjasok – életútját mutatja be interaktív formában, angol nyelven is elérhető tartalmakkal. „Ez egy időutazás a 19. századtól napjainkig, amely betekintést nyújt a világot megváltoztató gondolatok születésébe” – fogalmazott Gulyás Balázs. Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mindig is a tehetségek bölcsője volt, és a HUN-REN célja, hogy a jövő magyar tudományos sikerei itthon valósuljanak meg, hozzájárulva Európa és a világ fejlődéséhez.

Mátyus Bálint, az V. kerület önkormányzati képviselője kiemelte, hogy a kerület számos tudós szülőhelye vagy iskolája volt: Neumann János a Báthory utcában született, Gábor Dénes pedig a Markó utcai gimnáziumban tanult. Az önkormányzat tehetséggondozó programjairól – például az Ifjú Tehetségek Ösztöndíjról és a Belvárosi Művészeti Ösztöndíjról – szólva hangsúlyozta a fiatalok támogatásának jelentőségét. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója beszédében a kiállítás formabontó címét, a „Marslakók” elnevezést méltatta, amely különleges üzenetet hordoz.

– mondta.

Hozzátette, a magyar tudósok sikerei nem csupán a magyar állam, hanem a határokat nem ismerő magyar szellem diadalát is jelzik. Sok nemzeti nagyjaink itthon alkottak és küzdöttek a hazáért, míg mások az emigrációban találtak lehetőséget, gyakran olyan időkben, amikor birodalmak próbálták elnyomni Magyarországot. Tudósaink azonban a nehézségek közepette is maradandót alkottak, bizonyítva, hogy ami nem tör meg, az megerősít. Kertész Imre Nobel-díjas írót idézve Szánthó kiemelte: a magyar nép mérhetetlen szenvedés árán mérhetetlen tudásra tett szert.

 „Ma is békére és biztonságra vágyunk”

„Képzeljük el, mennyi tudományos és politikai sikert érhettünk volna el, ha történelmünket nem megpróbáltatások, hanem béke és biztonság jellemezte volna!” – fogalmazott. A háborús hősök és a konfliktusok elől menekülő tudósok története arra tanít, hogy értékeljük a békés létezést. „Ma is békére és biztonságra vágyunk, és tudjuk, hogy ebben amerikai barátaink mellettünk állnak” – tette hozzá.

Szánthó szerint e harmónia törékeny: ha megbomlik – gyakran a hit kárára –, annak tragikus következményei lehetnek. Koszorús Ferenc ezredes, a budapesti zsidóság 1944-es megmentőjének emlékiratait idézve hangsúlyozta: a bajok gyökere ott kezdődik, ahol az istentagadás teret nyer. Az intézményesített istentagadás, a rossz dicsőítése és a jó cinikus kigúnyolása korunk legnagyobb kihívása.

Új tudományos partnerség az Egyesült Államokkal

Robert Palladino amerikai ügyvivő a magyar-amerikai tudományos szimbiózist méltatta, példaként említve Neumann Jánost, a számítástechnika atyját, Teller Edét, aki átalakította a modern fizikát, valamint Wigner Jenőt, akinek kvantummechanikai munkássága segítette az Egyesült Államokat tudományos vezető szerepének elérésében.

– mondta. Palladino bejelentette a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság és a HUN-REN közötti új partnerséget, amely lehetővé teszi magyar kutatók amerikai tanulmányútjait, valamint amerikai kutatók fogadását Magyarországon. Az első amerikai kutató ösztöndíjas már ősszel megérkezik Budapestre, folytatva a két ország közötti büszke hagyományt.

Palladino hangsúlyozta, hogy ez Amerika „legjobb oldalát” mutatja: egy olyan nemzetet, amely üdvözli a tehetséget és jutalmazza az érdemeket. Hozzátette, hogy a tudomány, akárcsak a szabadság, nem ismer határokat, és akkor virágzik, ha nemzetek – mint Magyarország és az USA – egyenrangúként dolgoznak együtt egy közös jövőért. A kiállítás megnyitója rámutatott, hogy Magyarország továbbra is „messze súlycsoportja fölött teljesít” a tudományban, és az új amerikai partnerség újabb lendületet adhat e hagyomány folytatásához.

Nyitókép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt

***