A magyar vízió szerintük abban áll, hogy a közintézmények a közt szolgálják, ne egy önmagát újratermelő elitet.
Hosszú véleménycikkben dicséri a Newsweek a magyar egyetemek modellváltását. A szerzők, Ilya Shapiro és Charles Yockey szerint „szerte Nyugaton az egyetemek megszűntek semleges intézményeknek lenni”, s az igazságkeresés helyei helyett „az ideológiai konformitás erődítményeivé váltak”, ahol a progresszív ortodoxiától eltérő oktatókat kirúgják, a kutatást az aktivizmus vezeti, és „az adófizetői pénzek adminisztratív bürokráciába folynak, amely betartatja a politikai korrektséget”.
Ami egykor oktatás volt, az mára már indoktrináció” – fogalmaznak.
Szerintük a nyugati egyetemek „illiberális hatalomátvétel” áldozataivá váltak, s „megsértették alapító okiratukat, mely szerint az igazságot keresik és a közjó számára dolgoznak ki tudást”. Úgy látják: az egyetemek „milliárdokat vesznek el a központi kormánytól, s ezt az ország legnagyobb részének lenézésével fizetik vissza”. A felsőoktatás reformja álláspontjuk szerint nem indulhat belülről, azt kívülről kell elkezdeni.
Shapiro és Yockey úgy látják:
„Nyugaton már van példa arra, hogy miként nézhet ki egy ilyen reform – ez a példa Magyarország”.
A magyar egyetemi modellváltás ugyanis szerintük, hiába címkézi a nemzetközi média és bizonyos nyugati tudósok „autoriternek”, valójában azt kezdte el, amivel a Trump-kormány most próbálkozik az amerikai egyetemek körül: „a felsőoktatás komoly hozzáigazítása az őt eltartó nemzet értékeihez”. Emlékeztetnek: a magyar egyetemi kuratóriumok német és holland struktúrákra emlékeztetnek, így „a velük szembeni ellenkezés nem technikai, hanem politikai: Magyarország kritikusai nem azért ellenzik ezt az átalakítást, mert a diszfunkcionalitástól tartanak, hanem azért, mert a versenytől félnek”.
Ezt is ajánljuk a témában
A modellváltásnak és a felvételi decentralizációjának köszönhetően idén nagyságrendekkel több diákot vettek fel az egyetemekre, mint a korábbi években. Erről és a felsőoktatás vitás kérdéseiről is faggattuk a felsőoktatásért felelős államtitkárt.
Megemlékeznek arról is, hogy a nyugati felsőoktatásban a másként gondolkodók „intellektuális semlegesség” álcája mögötti elnyomása miként tükröződött Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának doktori eljárásában: Shapiro és Yockey szerint Orbán ellen „baloldali tudósok” indítottak „lejáratókampányt”, s „az egyetem doktori tanácsának vele egyet nem értő tagjai ugyan elismerték, hogy a disszertáció tudományosan rendben volt, ám gyenge etikai alapokon, Orbán kormányzati pozíciója miatt mégis ellenezték”. „Ez nem egy egyszeri kihágás volt, hanem a tudományos életben való konzervatív részvétel delegitimálási kísérletének része” – fogalmaznak a szerzők, akik szerint Orbán Balázs ellenlábasai nem munkájának tartalmát ellenezték, hanem
azt a gondolatot, hogy valaki, aki Magyarország kormányához kötődik, egyáltalán részt vehessen a tudományos életben”.
Shapiro és Yockey figyelmeztetnek: „ez a mintázat nem csak Magyarországra jellemző”, hiszen az amerikai egyetemek „sokszínűségi nyilatkozatok” alapján szűrik a jelentkezőket, „más ideológiai lakmuszteszteket alkalmaznak, és közpénzből támogatják a politikai aktivizmust”. Magyarország példája pedig megmutatja, hogy az egyetemek reformja „lehetséges és hatékony is”: az alapítványi modellváltás szerintük „stabilizálta az egyetemek pénzügyi helyzetét, növelte az átláthatóságot, és lehetővé tette, hogy felnőjenek új intézmények, mint például a Mathias Corvinus Collegium”. A magyar vízió szerintük az, hogy „a közintézmények a közt szolgálják, ne egy önmagát újratermelő elitet”.
„Az egyetem nem áll az őt fenntartó politikai közösség felett. Amint megszűnik tükrözni és szolgálni azt a közösséget, és az ideológia betartatásának – nem is beszélve az identitásalapú diszkriminációról – motorjává válik, eljátssza privilegizált státuszát” – figyelmeztetnek.
Nyitókép: PPKE
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Nigel Farage pártja tarolt, amivel megerősítette, hogy a Reform UK lehet a következő választás nagy esélyese.
Brüsszel adóreformot követel Kijevtől a 90 milliárd eurós hitelért cserébe.
Friss bejegyzésében tette nyilvánossá a hírt.
Olyan világ jön, amikor mindennél nagyobb szükség lesz a hagyományos értékeink és a józan ész melletti kiállásra.
A hatóságok nagy erőkkel nyomoznak, elkövetőt egyelőre nem vettek őrizetbe.
De van, ami örök, az ELTE-t nem lehet letaszítani a dobozgó felsőfokáról, ami a népszerűséget illeti.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
