Brüsszel a legújabb uniós költségvetést felhasználva megerősítette kötvénykibocsátási jogkörét, ami konfliktusba sodorta többek között Németországgal.
Jelentős konfliktus van kialakulóban Berlin és Brüsszel között: a Bizottság ugyanis hozzányúlt a német gazdaság szent tehenéhez: a takarékossághoz. A Politico beszámolója szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy a július 16-án bejelentett hét éves uniós költségvetési tervezet részeként bővítsék Brüsszel jogkörét, hogy nemzetközi befektetőktől több száz milliárd eurót vehessenek kölcsön.
Von der Leyennek meg kell ehhez küzdenie Németország és Hollandia heves ellenállásával, akik a közös adósságot az európai projekt létét fenyegető veszélynek tekintik.
„Nem lehetnek hitelfinanszírozású programok” – jelentette ki Gunther Krichbaum német európai ügyekért felelős miniszter július elején a költségvetési javaslatra reagálva.
A takarékos politikát folytatók heves ellenállása miatt a közös adósság 2020-ig lekerült a napirendről, amikor a fővárosok vonakodva megadták Brüsszelnek a jogot, hogy EU-kötvényeket bocsásson ki és támogatást nyújtson az országoknak a Covid-19-járvány gazdasági hatásainak kezelésére – azzal a szigorú feltétellel, hogy ez egyszeri intézkedés.
A Bizottság legújabb javaslatát ügyes megoldásnak tartja arra, hogy költségvetése kevésbé függjön a vonakodó tagállamok hozzájárulásaitól, amelyek az EU legnagyobb bevételi forrását jelentik. A hitelek célja Ukrajna támogatása lenne. A cikk szerint az euró támogatói számára ez egy kulcsfontosságú lépés egy saját fiskális tűzerővel rendelkező szupranacionális szerv létrehozása felé.
A közös hitelfelvétel vonzó megoldás az olyan magas adóssággal rendelkező országok számára, mint Olaszország és Franciaország, mivel az EU-hitelek alacsonyabb kamatlábakat kínálnak, mint ha saját nevükben vennének fel hitelt. A takarékos országok azonban ellenzik ezt, mivel ők felelnének bármely ország nemteljesítéséért – írta a Politico.
„A hitelek csak a jövőre hárítják át a pénzügyi terhet, így nem oldják meg a problémát, csak elhalasztják”
– ismételte egy EU-diplomata a brüsszeli lapnak.
A költségvetési javaslat szerint az országok EU-hitelt kérhetnek, amelyet vissza kell fizetniük, ha kiadási terveik – amelyek főként a mezőgazdasági támogatásokat és a szegényebb régióknak juttatott kifizetéseket tartalmazzák – meghaladják az eredetileg elkülönített összegeket. Bár ez az ötlet szentségtörés a takarékos országok számára, a támogatók azzal érvelnek, hogy a hitelek nem járnak pénzügyi kockázattal, mivel „az EU történetében még soha nem fordult elő, hogy egy tagállam nem fizette vissza az EU hitelt” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin és Donald Trump. Hatalmas a várakozás: vajon betartja-e Trump az ígéretét és sikerül lezárnia a háborút?
***
Ennyit arról, hogyha elszigetelik a jobboldalt, megszűnnek létezni a választók szemében.
A lengyel miniszterelnök szerint az európai partnerek és „remélhetőleg az egész NATO számára” világos kell, hogy legyen: az országhatárokat „nem lehet erőszakkal megváltoztatni”.
Nem akar elfogyni a végtelen olajpénz.
Felvetődött az ötlet, hogy mostantól ne fizessenek nekik.
A József nádor tér közelében gyulladt ki a jármű.
„Nem akarjuk őt”: néhány tucat balos angol tüntetett az amerikai alelnök cotswoldsi nyaralása ellen.
A menedzsment tájékoztatása szerint műtéti beavatkozásra volt szükség.
