A magyar tőkétől rettegnek a románok, miközben a többi külföldi befektető menekül az országból

Egyre nagyobb aggodalmat keltenek a magyar tőkéből megvalósuló beruházások Romániában – írta a maszol.ro. Legutóbb Mircea Coșea román közgazdász bírálta a magyar befektetéseket Romániában, amelyeket a nemzeti szuverenitás fenyegetésének tart. Különösen aggasztja a virágosvölgyi sótömb magyar cég általi kiaknázása és a román tejipar jelentős részének magyar kézbe kerülése.

A Ziare.com portálnak nyilatkozva Coșea a román versenytanács mulasztásait okolta, amiért az nem akadályozta meg, hogy a magyar befektetők „felvásárolják mindazt, ami a román tej-, sajt-, vaj- és egyéb termelést jelentette”. A közgazdász szerint a magyar tőke terjeszkedése a román kormány alkalmatlanságát mutatja a nemzeti erőforrások védelmében, és kijelentette, hogy Románia „szörnyű helyzetben” van. Kiemelte a parajdi bányakatasztrófa utáni fejleményeket, és különösen sérelmezte, hogy

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt a virágosvölgyi sótömb kitermelési jogát a magyar Salt-Veres Zrt. nagyváradi leányvállalata, a Diana Exploatări Miniere SRL nyerte el. A Kolozsvártól 50, Tordától 22 kilométerre található sótelep 0,7 km vastagságú, és egy 2010-es környezetvédelmi hatástanulmány szerint 26 millió tonna sót rejt. Az Ipromin SA tanulmánya alapján elméletileg évi 900 ezer tonna kitermelésére lenne lehetőség, de a környezeti és műszaki korlátok miatt csak évi 440 ezer tonna só bányászható.

Veres Márton, a családi cég képviselője elmondta, hogy a só 99 százalékos tisztaságú, kiváló minőségű, és a kitermelés akár évszázadokig folytatható. A cég 2009-ben kezdte a koncessziós folyamatot, de csak 2024 decemberében kapta meg a 20 évre szóló, ötévente meghosszabbítható licencet. Veres szerint az ukrán–orosz háború miatt kieső ukrán sótermelés (közel 2 millió tonna) pótlása miatt nőtt a kereslet a térségben.

Coșea a román kormányt passzivitással vádolja, amiért nem védi meg a stratégiai erőforrásokat, ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy a bukaresti kabinet megakadályozta az E.ON Energie Románia magyar MVM Csoport általi felvásárlását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a román kormány „biztonsági kockázatokra” hivatkozva, Magyarország Oroszországgal való szoros kapcsolata miatt utasította el a tranzakciót, amelyet a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottság javaslatára a Legfelsőbb Védelmi Tanács is elvetett. A német lap szerint a román vezetés attól tart, hogy az MVM orosz befolyás alatt állhat.

Marius Lulea, a magyarellenes-soviniszta AUR párt alelnöke tavaly decemberben hazaárulással vádolta Marcel Ciolacu akkori kormányfőt az E.ON-ügy kapcsán.

és megkérdőjelezte annak jogszerűségét, utalva arra, hogy Magyarország Oroszországtól szerzi be földgáz- és kőolajszükségletét, megszegve az uniós szankciókat. „Ki veszi át valójában az E.ON-t? Orbán vagy Putyin?” – tette fel a kérdést Lulea.

Coșea a román stratégiai vállalatok tőzsdére vitelét is „hatalmas veszélynek” tartja, mert szerinte ez lehetővé teszi, hogy külföldi, elsősorban magyar tőke szerezzen ellenőrzést kulcsfontosságú ágazatok felett. Azt állította, hogy „az orosz tőke különböző nemzeti zászlók alatt, de főként a magyar zászló alatt” van jelen Európában, és „Magyarország mögött Oroszország áll”.

Március végén 258 875 részben vagy teljesen külföldi tőkével működő céget tartottak nyilván, összesen 72,056 milliárd dollár tőkeértékkel. A cégek száma alapján az olaszok (54 027 cég), a tőkeérték szerint pedig a hollandok (13,2 milliárd dollár) vezetik a befektetői rangsort.

Nyitókép forrása: Daniel MIHAILESCU / AFP

***