Miközben Románia új elnöke, Nicușor Dan próbálja összerántani az országot és a költségvetést, a háttérben egy radikális erő emelkedik. A kérdés: megállítható-e még az AUR?
Romániában épp most zajlik le az, amit sokan eddig csak lehetőségként emlegettek: a radikális jobboldal előretörése. George Simion, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) vezére ugyan nem nyerte meg az államfőválasztást, de ez senkit ne tévesszen meg – a politikai realitás szerint ő az elmúlt hónapok egyik legnagyobb nyertese. A friss közvélemény-kutatások szerint a pártja már meghaladta a 30 százalékos támogatottságot, és egyes felmérések a 40 százalékos küszöböt is közelinek látják. Ezzel az AUR gyakorlatilag utolérte a jelenlegi három kormánypártot együttvéve.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a tavaly decemberi választáson az AUR még „csak” 18,3 százalékot szerzett. Ez a mostani, robbanásszerű növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a román Alkotmánybíróság kizárta a versenyből a két másik radikális jelöltet – Diana Șoșoacát és a legionárius eszméket hirdető, ezoterikus guruként is ismert Călin Georgescut. Így aztán minden radikális szavazat Simionra zúdult, a háttérből pedig maga Georgescu is őt támogatta, nyilvánosan és látványosan.
Simion ezt a helyzetet mesterien kihasználta, és az AUR azóta szinte megduplázta támogatottságát.
Az AUR előretörésének másik oka a szélsőjobboldali konkurencia összeomlása. Az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) egykor még parlamenti tényezők voltak, ma már a bejutási küszöb alatt vergődnek. A POT képviselői és szenátorai szinte futószalagon hagyják el a pártot, amely politikailag kiürült, és valósággal elpárolog a Simion-jelenség árnyékában. Román újságírók már ironikusan azt írják: lassan tényleg nem marad senki, aki leoltsa a villanyt.
Ha ez a tendencia folytatódik, és az eddig kétkedő radikális szavazók is átállnak Simion mellé, az AUR akár a 45 százalékot is elérheti.
És ez már nem csupán parlamenti dominanciát jelent – hanem azt, hogy az ellenzék vezéralakjaként Simion bármikor képes lehet megbuktatni a kormányt, főleg ha a megszorítások elmélyítik az elégedetlenséget.
Ezt is ajánljuk a témában
Romániában újabb magyarellenes demonstráció zajlott az úzvölgyi katonai temetőben, miközben egyre többen figyelmeztetnek a román ortodox egyházon belüli szélsőséges ideológiai elhajlásra.
Egyetlen igazi ellensúly maradt vele szemben: az új államfő, Nicușor Dan. Jelenleg még ő Románia legnépszerűbb politikusa, a „mézeshetek” fázisában van, és 47 százalékos bizalmi indexszel vezeti a népszerűségi listát. Ez az eredmény nem lehengerlő, de azt jelzi, hogy sokan még reménykednek abban, Dan valóban változást hozhat. Ő maga igyekszik megfelelni ennek az elvárásnak: látványosan jelen van minden fontos eseményen – például a parajdi bányakatasztrófa helyszínén is –, és nem kertel, ha a gazdaság rossz állapotáról kell beszélnie. Csakhogy ezek a gesztusok sem lesznek elegek, ha a lakosságot sújtó megszorítások komolyan csökkentik az életszínvonalat.
Ráadásul Dan egy olyan ötlettel is előállt, amely könnyen visszaüthet. Ismét felvetette, hogy a hírszerző szolgálatokat is be kellene vonni az adócsalás elleni harcba. Ez bár nem példa nélküli Európában, sok román számára a „mélyállam” újraerősödését vetíti előre. Felmerül a kérdés: miért nem az adóhatóság kap több eszközt és jogkört a hatékonyság érdekében? A titkosszolgálatok gazdasági térnyerése könnyen rombolhatja Dan „tisztakezű” imázsát – különösen egy olyan időszakban, amikor az emberek bizalma amúgy is törékeny.
És akkor még nem beszéltünk arról a politikai sakkjátszmáról, amely most zajlik a háttérben. Dan miniszterelnök-jelöltje, Ilie Bolojan – Nagyvárad korábbi polgármestere – szintén megosztó személyiség. A helyiek közül sokan hatékony vezetőnek tartják, de
a magyar közösség tagjai kevésbé lelkesednek érte.
Ő volt az, aki román nemzeti szimbólumokkal árasztotta el a belvárost, és akadályozta a magyar egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Ha ő lesz a miniszterelnök, az RMDSZ-szel való együttműködés már a startvonalnál súrlódásokat okozhat – ha egyáltalán része lesz a magyar párt a kormánynak. Matematikailag nélküle is meglenne a többség, ha a három nagy párt összefog.
És itt jön a kérdés: képes lesz-e ez a sokszínű, ideológiailag széttartó kormány valóban működni? Hiszen szinte garantált, hogy a megszorítások – adóemelések, kiadáscsökkentések, esetleg elbocsátások – társadalmi elégedetlenséget szülnek. Egy ilyen kormányt – ahol mindenki mást akar, de együtt kell kormányozniuk – nehéz lesz megkedveltetni a választókkal. Márpedig ha ők nem tudják stabilizálni a helyzetet, az AUR könnyen kormányváltó erővé válhat.
Románia tehát a politikai átstrukturálódás küszöbén áll. Az AUR viharosan jön fel, a centrumpártok széthúznak, a közelgő gazdasági intézkedések pedig olajat öntenek a tűzre. Egyelőre még van esély megállítani Simionék menetelését – de ehhez több kell, mint bizakodó beszédek és látványos gesztusok. Ha a politikai elit nem lép időben, akkor az AUR-hullám valóban elsöpörheti a régi rendszert – és az új, ami jönne helyette, már most sokakat aggodalommal tölt el, nemcsak Bukarestben, hanem Budapesten is.
Ezt is ajánljuk a témában
Pászkán Zsolt úgy látja, George Simion diadala rendszerszintű politikai válságot mutat Romániában.
Barabás T. János Románia-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint Románia politikai térképét radikálisan átrajzolhatja George Simion és az AUR párt térnyerése. Az új nacionalista mozgalom nem csupán populista retorikával, hanem ideológiai önállósággal és külső támogatással is operál – állítja a szakértő, aki szerint Moszkva „diszkréten, de határozottan” az AUR mögé állt.
„George Simion, a szélsőséges AUR párt elnöke és a parlamenti ellenzék vezetője még nem hozakodott elő politikai stratégiával” – állítja Barabás. A szakértő szerint a politikus célja, hogy egy nacionalista pólust hozzon létre, miközben a párton belül szigorúan kontrollálja a pénzmozgást és a káderpolitikát. Stratégiai lépései között szerepel a kivárás:
nincs konkrét cselekvési programja, az várható, hogy a kormánypolitikát fogja támadni populista eszközökkel, vagyis a ‘nép nevében a korrupt elittel szemben’.”
Barabás úgy véli, Simion kampány utáni magatartása nem a tudatos építkezésről szól, sokkal inkább a helyzetek ügyes kihasználásáról: „Simion elbizonytalanodott, aminek egyik oka a külföldi támogatás gyengesége. Trump és Meloni nem támogatta választási kampányát.”
A szélsőjobboldali AUR népszerűségének kulcsa, hogy „a mindig is meglévő román nacionalista tábor Georgescuval arcot, hangot kapott.” A hagyományos médiumok visszaszorulása és a közösségi média előretörése a radikális tábor malmára hajtja a vizet – véli Barabás. „A Simion tábor előnyben van a Facebookon, YouTube-on, TikTokon – és ezt ki is használják.”
A Románia-szakaértő úgy látja, hogy az AUR „egyszereplős párt” jellege enyhülhet: „Simion tanult valamit a választási bukásából, és környezete is azt akarja, hogy ezek után csak általános politikai üzenetei legyenek. A szakpolitikákat átengedi más szószólóknak: Petrisor Peiu a gazdaság, Dan Dungaciu a külpolitika embere. Utóbbiak veszélyesek, mert tehetségesek, és el tudják fogadtatni magukat a Nyugattal is.”
A közvélemény-kutatási adatok 30–40 százalékos támogatottságot jeleznek az AUR számára. Barabás szerint ezek reális számok. A nacionalista tábor konszolidálódik, miközben „az Európa-barát tábor széthúz”. A szakértő itt finoman utal a titkosszolgálatok lehetséges szerepére is:
kérdéses, hogy a mindenható szolgálatoknak mi a szerepe ezekben a folyamatokban.”
A szakértő határozottan állítja: „Oroszország diszkréten, de lemondott a SOS-ról, és beállt az AUR mögé”. Moszkva célja világos: „nem akarja a NATO, EU erősödését határai közelében”. A Simion-féle politikát Barabás nem a nyugati szuverenista hullám részeként értelmezi: „vallásos misztikus, kapitalista ellenes, megváltó, korrupt, a szabadságjogok korlátozását akarja – akárcsak a volt román légionárius fasiszták”.
Bár az új államfő, Nicușor Dan népszerűsége jelenleg magas, a szakember szerint kevés esélye van a hosszú távú sikerre: „ehhez alapvető reformok kellenének, gyakorlatilag egy államreformra van szükség”. A jelenlegi politikai elit azonban nem hajlandó erre, hiszen „a vidéki klientúrát védő szocialista és nemzetiliberális pártok nem érdekeltek benne”.
Barabás szerint a szolgálatok mindig is meghatározó szereplők voltak a háttérben: „beépített embereikkel, informális hatalmukkal eddig is irányították ezt a ‘küzdelmet’.” A szakértő szerint Dan „inkább csak baráti kezet nyújtott a mindenható szolgálatoknak, akik segítették hatalomra kerülését, lásd a Facebook-kampányát.”
Ilie Bolojan esetleges kormányfősége nem hozna drámai változást: „a mostani pragmatikus kapcsolatok továbbvitele várható”. Ugyanakkor kerülni fogja a magas szintű magyar találkozókat „a 2026-os magyarországi választásokig”. Az RMDSZ kormányzati részvétele valószínű, de korlátozott:
háttérbe fogják tolni az RMDSZ-t döntéshozáskor, mert Bukarest felfogásában túl nagy a befolyása Erdélyben”.
Barabás T. János elemzése szerint tehát az AUR felemelkedése nem pillanatnyi tünet, hanem mélyebb román társadalmi és geopolitikai átalakulás eredménye. A kérdés már csak az, hogy a demokratikus ellenzék képes lesz-e alternatívát kínálni – vagy Románia hosszú időre a radikalizmus útjára lép.
Ezt is ajánljuk a témában
Kik álltak a harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom mögött? Mennyire valóságos a Securitate tovább élő hálózata? Kik irányítják a háttérből a mai román politikai folyamatokat? Barabás T. János külügyi szakértővel beszélgettünk.
Nyitókép: Alex Nicodim / AFP
Az Il Giornale azonban rámutatott, hogy Orbán Viktor élesen bírálja Brüsszel döntését.
Ezt nem én mondom, hanem egy latin-amerikai. És az a helyzet, hogy erdélyi nemzettársaink nagy szomorúságára igaza van. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az esetről maga Leel-Őssy Dániel számolt be TikTok-csatornáján.
Az európai normákhoz közelednének a románok.
Dragos Anastasiu nyolc éven át „védelmi pénzt” fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek.
Úgy tűnik, a busás fizetés és a mentelmi jog jól jön a Tisza-vezérnek, viszont a munkát igyekszik megkerülni Brüsszelben is.
„Erről tárgyaltunk ma Alice Weidellel” – fogalmazott a miniszterelnök.
„A kortárs költészet olyan, mintha nyelvi vitaminokkal frissítenénk fel a szervezetünket.” Visky András Vissza a nyomokon című válogatáskötete az ország összes Libri üzletében kérhető diákigazolvány felmutatásával.
