Olvad a maradék magyar – zajlik a lakosságcsere Ungváron

Kárpátalja területi székhelyéből ezekben a hónapokban válik több százezres nagyváros.

Gigalakóparkkal duplázzák meg a Munkács melletti település lakosságát, az új beköltözők Kelet-Ukrajnából érkeznek.
Annak, hogy Kárpátalja a legbiztonságosabb megye egész Ukrajnában, van egy kimondott, és a helyi lakosság számára igen súlyos hátulütője: gyakorlatilag lakosságcsere zajlik.
Ezt is ajánljuk a témában
Kárpátalja területi székhelyéből ezekben a hónapokban válik több százezres nagyváros.
Nem csak a helyi magyar közösség csappant meg, és költözött be a fillérekért eladott házaikba a Kelet-Ukrajnából érkezettek, de a hagyományos ruszin falvak, városok is elképesztő arányú beköltözéssel néznek szembe. S a városi épített örökséget sem kímélik.
Ezt is ajánljuk a témában
Háromhektáros bevásárlóközpontot építenek Ungvár központjában.
S mint számos korábbi cikkünkben megírtuk, az új érkezők között a számos tisztességes és alkalmazkodni kész ember mellett bizony sokan nem képesek elfogadni Kárpátalja sokszínűségének ezer éve adott tényét, olyanra is volt példa, hogy magyarul beszélő embereket inzultáltak kelet-ukrajnaiak, hogy miért nem az államnyelven diskurálnak – s tették mindezt a nagy nyelvvédők oroszul, mert egyébként kelet-ukrajnaiként az anyanyelvük valójában az orosz volt...
Most a Munkácstól nemmessze fekvő Perecseny lakossága kapcsán írta meg a Karpatalja.ma, hogy megduplázódhat az új lakópark építésének köszönhetően.
Mint írják, a lakópark korántsem a helyieknek épül: a komplexumot „a régió legnagyobb áthelyezett vállalkozásának – egy szélturbina-gyárnak – az alkalmazottai számára építik”.
A lap a Novini Zakarpattya című lap hurráoptimista cikktónusát vette át, ebben azt írják, hogy „a gyár Kramatorszkból költözött Perecsenybe. A vállalkozást a nulláról építették fel.
Több mint 2000 munkahelyet teremtettek kárpátaljaiak és belső menekültek számára”.
A gond ezzel csak az, hogy helyben az elmenekülő férfilakosság miatt eleve akkora munkaerőhiány van, hogy az újabb munkahelyek teremtése inkább a rovására megy a helyi vállalkozásoknak, semmint segítené azokat. Főleg, hogy, mint a lap elbüszkélkedik vele, „a munkavállalók átlagkeresete 35 000 és 50 000 hrivnya között mozog”, ami 300-420 ezer forint, messze a helyi átlagfizetés fölött, így borítékolható a maradék munkaerő elszívása a helyiektől.
A lényeg azonban a cikk végén lapul: „a gyár Perecseny gazdasági fellendülésének alapjává vált, kitöltve a költségvetést és a fenntartható fejlődést”.
Képünk illusztráció. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP