Ausztria következő hónapjait és éveit a költségvetés rendbetétele miatti pénzügyi nyomás, valamint a tömeges legális és a kapcsolódó illegális bevándorlás komplex társadalmi, gazdasági és politikai következményei fogják meghatározni.
Túlélte a tavaszt Ausztria hárompárti koalíciója. A március 3-án az Osztrák Néppártból (ÖVP), az Ausztria Szociáldemokrata Pártjából (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórumból (NEOS) megalakuló kormányzat igazi kényszerházasság, rögtön három szereplővel. Emlékezetes: a tavaly szeptemberben tartott szövetségi parlamenti választást egyértelműen a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg a voksok 28 százalékával, amivel 57 képviselőt küldhetett a törvényhozásba. A néppárt 26, a szocdemek 21, a liberálisok 9, az Osztrák Zöldpárt (Die Grünen) pedig 8 százalékot ért el. Az államrend erői, élükön a zöldektől érkező Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel mindent megtettek a szabadságpárt hatalomra kerülése ellen. Elsőre is a vesztes ÖVP és az SPÖ koalícióját erőltették, de hosszú ideig tartó tárgyalások után sutba dobták. Másodszori nekifutásra csak megkapta a választáson győztes FPÖ a kormányalakítási megbízást, és megpróbált a néppárttal egy tisztán jobboldali koalíciót létrehozni. A kísérlet végül a kisebbik erő túlzott étvágya és követelései miatt megbukott – az FPÖ csak teljes arcvesztéssel tudott volna így hatalomra kerülni. Harmadszori nekifutásra aztán végül összeadta magát a néppárt a szocialistákkal és a liberálisokkal, hogy számszerűleg stabil, ideológiailag és szakpolitikailag azonban törékeny koalíciót kössön az ÖVP második vonalából előlépő Christian Stocker kancellárrá emelésével.
A Stocker-kormányzat túl van az első száz napján, és az, hogy működik, előrelépés a félévnyi politikai helybenjáráshoz képest. A törésvonalak azonban már kirajzolódtak. A három párt három saját szívügye három irányba húz: a néppárt a migrációban és a menedékjogban csinálna rendet, a szocdemek a vagyonadót és a jóléti transzfereket szorgalmazzák, míg a liberálisok a polgári jogokat és az oktatást erősítenék.
A két legsürgetőbb feladat azonban a költségvetés radikális rendbetétele és a migrációs hátterű bűnözés elleni fellépés, mert mindkét területen súlyos gondokkal kell szembenéznie Ausztriának.
„Mindenkinek hozzá kell járulnia” – szögezte le a kormányzat a tavasz folyamán, amikor az előző, néppárti–zöld vezetés alatt széteső büdzsé rendbetételével foglalkoztak. A fő cél az elszabadult költségvetési hiány megfékezése, ehhez adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket egyaránt bevezettek. A csúcsjövedelmek utáni különadót négy évvel meghosszabbították, megemelték a magánalapítványok adóját, a szerencsejáték- és dohányadót, valamint az előző években rekorderedményeket elérő bankok és az energiaipar terheit is.
Ezzel párhuzamosan jelentős megszorításokat rótt ki önmagára a kormányzat: több milliárd eurót kell a minisztériumoknak megtakarítaniuk, megkurtítják az utazásokat, az informatikai projekteket, a nyomtatási és propagandaköltségeket – és még a takarítási kiadásokat is. A politikusoknak és a pártoknak járó pénzeken sem emelnek.
Emellett juttatni is akarnak: a gazdasági, a szociális és az oktatási szférában pluszforrásokat adnak a legfontosabbnak ítélt területeknek. Így adókedvezményeket kapnak a kis- és a közepes vállalkozások, támogatják a német nyelv tanítását, és újabb kötelező óvodai évet vezetnek be.
Eközben a migráció terén Christian Stocker kancellár európai szinten kampányol a szigorítás mellett. A néppárti politikus szerint az EU eddigi menedékjogi rendszere már nem felel meg a megváltozott körülményeknek. Az osztrák kormány beszüntette a migránsok családegyesítését, aminek gyakorlata automatikusan megsokszorozta a bevándorlók létszámát. Ausztria a szigorításban szövetségest talált a Friedrich Merz vezette új német kormányban, különösen a német kancellárban, aki szintén az illegális migráció elleni keményebb fellépés híve.
A nemrég hivatalba lépő Stocker eközben – Magyarországról éppenséggel megfeledkezve – „úttörőnek” nevezte Ausztriát az európai menekültpolitika szigorítása terén.
A kancellár mindenesetre támogatja az EU kitoloncolási rendszerének reformját, az unió külső határainak fokozottabb védelmét és azt, hogy a menedékjogi eljárásokat az EU-n kívül folytassák le.
A februárban a festői Villachban egy szíriai férfi által elkövetett szörnyű késelés nyomán Ausztriában ismét fokozódik a feszültség a migrációval kapcsolatos bűnözés miatt. A keményvonalas szabadságpárt természetesen kellő eréllyel támadja a rendszerpártokat. Herbert Kickl FPÖ-elnök közölte: „Dühös vagyok azokra a politikusokra, akik lehetővé tették a késeléseket, a nemi erőszakot, a bandaháborút és más bűncselekményeket, amelyek napi szinten fordulnak elő Ausztriában.”
A választáson győztes, de
ellenzékbe szoruló szabadságpárt a koalíció megszorítási politikáját is ostorozza:
szerinte a költségvetési terv nem a rendezés, hanem a bukás dokumentuma; a kormány a keményen dolgozó osztrákok zsebébe nyúl, támadást intézve a középosztály, a családok és a nyugdíjasok ellen. Kickl úgy látja: „Ez a költségvetés a dolgozó nép elleni rablóhadjárat, amellyel szemben minden erőnkkel harcolni fogunk. A költségvetés rendbetételét a kiadások korlátozásával kell elérni, nem pedig az emberek további terhelésével.”
Az osztrák lakosság rezonál a FPÖ elnökének üzeneteire: a tavalyi választás és az azt követő hercehurca óta tovább növekedett a szervezet és Kickl támogatottsága. A szabadságpártra a választók 34 százaléka voksolna, míg a néppárttól levált több mint 5 százalékpontnyi szavazó, így 21 százalékon áll. A baloldal tartja magát: az SPÖ 20, a NEOS és a zöldek 10-10 százalékon állnak.
Ausztria következő hónapjait és éveit a költségvetés rendbetétele miatti pénzügyi nyomás, valamint a tömeges legális és a kapcsolódó illegális bevándorlás komplex társadalmi, gazdasági és politikai következményei fogják meghatározni: hogy a hárompárti kormány meddig tart ki ezek menedzselésében és a továbbra is helyzetben lévő szabadságpárttal szemben, kiderül a következő időszakban.
Ausztriának másfajta bűnözéssel és tragédiával is szembe kellett néznie az utóbbi hetekben: egy grazi iskolában tizenegyen haltak meg június 10-én, miután az intézmény egy volt diákja, egy 21 éves osztrák férfi – aki nem fejezte be a tanulmányait – az épületben lövöldözni kezdett, majd magával is végzett. Stocker kancellár Ausztria háború utáni története legsúlyosabb tragédiájának nevezte az esetet.
Nyitókép: Merz és Stocker: a német kancellár irányt mutat bécsi kollégájának
Fotó: AFP/John MacDougall
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az emberek magyarázatot várnak Ausztriától és Ukrajnától.
Újabb ország fejezte ki ellenérzését Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával kapcsolatban.
Az amerikai elnök a rá jellemző humorral kezelte a helyzetet.
A petíció célja, hogy az európai döntéshozók meghallják ezt az üzenetet.
Egy harmadik osztályos olvasmány a nemváltás témájával váltott ki országos politikai vitát
Akárcsak a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon a múlt hét végén, a német kancellár most is gazdasági reformokat sürgetett, és elutasította az együttműködést az AfD-vel.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
Az eset megdöbbentő, várjuk a reakciókat ellenzéki részről.
