Kiadhatták a kilövési engedélyt Zelenszkijre, Európára a bankkártyaszerep hárul – Nógrádi, Demkó és Horváth a tusványosi Stratégában

Pócza István vendégei a tusványosi Mandiner Stratégában: 

• Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, 
• Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, valamint 
• Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő voltak, 

a téma pedig természetesen Ukrajna volt. 

Az ukrán vezetés nemrég módosította a korrupcióellenes törvényt, ami komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Ursula von der Leyen felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, aki azonban a hírek szerint nem kívánta fogadni a hívást. A Politico szerint Ukrajna legnagyobb belső ellensége maga a saját vezetése, míg a Telegraph úgy véli, Zelenszkijnek ideje lenne hátralépni. Pócza István a beszélgetés során feltette a kérdést: mi történik valójában Ukrajnában?

Nógrádi György szerint három éve zajlik a háború.

Horváth József arra mutatott rá: nem újdonság, hogy a nyugati pénzek egy része eltűnik, a kérdés inkább az, hogy miért most robbant ez ki. Szerinte az elnök már érzi, hogy a korrupciós szálak elérnek hozzá is. A toborzótisztek a beszedett pénzek egy részét felfelé továbbítják, egészen az elnök szintjéig. Úgy tűnik, most jött el az idő a nyugati partnerek számára, hogy 

– talán mert akadályt jelent a béketárgyalások előtt. 

Demkó Attila hangsúlyozta: ilyen kemény kritikát korábban még nem kapott Zelenszkij, különösen nem a brit sajtó részéről. A hatalomkoncentráció olyan szintet ért el, amely már elszakította őt több fontos nyugati támogatói körtől. Úgy tűnik, Zelenszkij hibásan mérte fel a helyzetet, és most visszakozik. A támadások nemcsak őt, hanem kabinetfőnökét, Andrij Jermakot is célba veszik.

A tüntetők elsősorban NGO-k és értelmiségiek. Az orosz offenzíva eredményessége erősebben befolyásolhatja az elnök népszerűségét, mint a nyugati kritikák. A beszélgetésben szóba került a Trump–Zelenszkij-viszony alakulása, a nyugati média hangulatváltása, valamint az is, hogy az USA-nak – szemben az EU-val – érdemi befolyása van az ukrajnai folyamatokra. Trump állítólagos „50 napos ultimátuma” az oroszoknak, az ukrán ásványkincsek körüli megállapodások és az alternatív vezetői nevek – mint Zaluzsnij és Budanov – is előkerültek. 

Eddig a nyugati mainstream média összezárt és támogatta Zelenszkijt, de most egyfajta trendforduló van, vagy ez csak eseti? – kérdezte Pócza.

Nógrádi rámutatott: 

Naponta változtatja a kormányt, a kabinetfőnökből miniszterelnököt, a miniszterelnökből védelmi minisztert csinált, a védelmi minisztert elküldte nagykövetnek. Zelenszkij eddig ügyesen politizált.

Horváth József úgy látja, Trump mindenképpen szeretné, hogy a Biden-adminisztráció és Zelenszkij korrupciós ügyei kiderülnének. Valószínű csak a jéghegy csúcsa, hogy Joe Biden fia benne van az Ukrajnával kapcsolatos korrupciókban. Volodimir Zelenszkij százmilliárd dollárral nem tud elszámolni, az EU közben tökéletesen tanácstalan. 

Sok pletyka kering komoly körökben arról is, hogy Budanov pozicionálja magát, de kell a választás, ahhoz meg a háborúnak kellene befagynia. Trump egy ideig mondogatta, hogy Zelenszkij nem legitim, majd az ukrán elnök aláírta az ásványkincs-szerződést Amerikával, és rögtön az lett. 

Ma a legnépszerűbb potenciális elnökjelölt Zaluzsnij, a volt vezérkari főnök, aki Londonban van, és már koptatják a nevét. Zelenszkij készül a potenciális kihívókra. Mögötte Jermák, a kabinetfőnök tehetséges hatalompolitikus, aki az ukrán politika sok szálát kézben tartja. Nem szabad lebecsülni a Zelenszkij–Jermák-párost.

Nógrádi György szerint Kissinger az egyetlen, aki nem kiábrándító, mert ő mindig elvtelen volt, de Ronald Reagan, Merkel és mások, akikről könyvet írt, kiábrándítóak. 

Zelenszkij Európához vagy Amerikához kerülne közelebb? 

Demkó szerint 

Zelenszkij is tudja ezt pontosan. Az oroszok pedig tárgyalnak az amerikaiakkal: Trumpot sokkal komolyabban veszik, mint az európaiakat. Eközben az ukrán vezető az európaiaknak is gesztusokat akar tenni, mivel a személyes kapcsolatnak is jelentősége van. Egyértelmű tehát, hogy Zelenszkij nem a visszavonulásra készül, hanem arra, hogy a fegyverszünet után Ukrajnában maradjon. 

Horváth József ugyanakkor árnyaltabban látja a képet. Budanovval, a katonai titkosszolgálat vezetőjével az oroszok biztos, hogy nem ülnének le tárgyalni. A németek pedig jelenleg tesztelik most Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét, aki idáig hallgatott, vagy csak óvatosan szólalt meg, jelenleg pedig ott tart, hogy az egész Zelenszkij-rendszert a korrupcióval azonosítja. Az elemző szerint Zaluzsnij pedig az angolszászok kedvence. 

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint Donald Trump már „a harmadik bőrt húzza le az ukrán rókáról”. A Biden-adminisztráció elérte, hogy feloldják a földmoratóriumot, Trump  pedig azt, hogy az ukránok ásványkincsekkel ellentételezzék az amerikai támogatást, miközben a felmerülő költségeket az európaiakra hárítja. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy az oroszok elmúlt hetekben olyan területeket is elfoglaltak, ahol olyan lítiumbánya van, amiről elvileg már megállapodtak az amerikaiak és az ukránok. 

Nógrádi György ezután rámutatott: Európa nem globális játékos. Véleménye szerint Trump politikáját pedig hullámhegyek és hullámvölgyek jellemzik. Merkel 16 éves kancellársága alatt egy tárgyalásra készült igazán, Trumppal, aki „elővett a zsebéből három gombot, hogy nesze, ne mondd, hogy nem adok semmit, és ettől Merkel összeomlott” – idézte fel a szakértő, hozzátéve, hogy 

Kaja Kallas EU-s külügyi főtárgyalója ugyanakkor arról szerette volna meggyőzni a kínaiakat, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat az oroszokkal, mire a kínaiak azt válaszolták, hogy akkor ők lesznek a következő ellensége Európának. Ez is azt mutatta, hogy Kallas nem látta át a globális játszmákat – magyarázta Nógrádi.

Demkó Attila ezután mérlegelni kezdte Zelenszkij lehetséges utódait. Szerinte Zaluzsnij vagy Budanov lehet a következő elnök, Klicskót ugyanakkor „nem az eszéért szeretik”, Porosenko támogatása nem elég erős, annak ellenére sem, hogy vam pártja. A fő kihívó tehát két tábornok egyike lehet, közülük Budanov ellen van a kevesebb fegyvere Zelenszkijéknek.

Pócza István ezután a Trump által bejelentett 50 napos ultimátumot vetette fel, amely után gazdasági háború, azaz komoly vámemelés jöhet az oroszokkal szemben. Nem úgy tűnik egyelőre, hogy ez 50 nap lesz – tette hozzá a Stratéga házi gazdája.

 Az ötven nap nem biztos, hogy elég lesz arra, hogy az oroszok a maximális céljaikat elérjék, de reális esélyük van Donbasz elfoglalására. Az oroszok ezres nagyságrendben adnak át elesett ukrán katonákat. Márpedig a végtisztesség megadása az elesetteknek nagyon fontos. Az ukránok úgy tűnik, hasonló gesztust nem tudnak tenni, ami nemzetközi politika szintjén komoly üzenet, a katonaság körében pedig még erősebb jelzés. Emellett megállapodtak abban, hogy a szakértőik folyamatosan tartják a kapcsolatot – sorolta.

Nógrádi itt rámutatott: az oroszok átadtak ezer holttestet, az ukránok cserébe adtak 59-et. 

– hangzott el.

Az ukránoknak közben már nincsenek tartalékaik. Az előző isztambuli tárgyalás után az ukrán tolmácsok nem mentek haza, ami óriási presztízsveszteség. Sok katona disszidál. Zelenszkij fenntartja a jogot, hogy megállapodjon a határokról, pedig korábban még azt mondta, hogy nem tárgyal a határokról – idézte fel az elmúlt időszak történéseit a biztonságpolitikai szakértő.

„Európa minden betegsége megjelenik a háború kapcsán”

Pócza ezután azt kérdezte, hogy mindenki egymásnak esik-e a nyáron, elég látni az EU és az USA közötti vámvitát vagy azt, hogy az amerikaiak kiborultak azon, hogy Macron elismerte a palesztin államot.

Nógrádi az elhangzottakra úgy reagált, hogy az EU nem egységes. „Néhány északi országban nagyon kitolnak az oroszokkal, akik ezt nem fogják elfelejteni. Az eddigi német külügyminiszter, Berlock nagyon csacsi volt, míg Merz, az új kancellár kimondta, hogy legalább tíz év kell az ukrán csalatkozáshoz, a német politikus figyelmen kívül hagyja Merkelt, és rendszerint egyeztet Trumppal”. 

„Közben Európának egyre jobban elege van az ukránokból. Naponta köt Zelenszkij megállapodásokat fegyverszállításról északi államokkal, bár megnyerni nem tudja a háborút, de elhúzni igen” – mutatott rá a szakértő.

Horváth József azzal vette át a szót, hogy szerinte

Ráadásul az európai „bankkártya” hitelből van feltöltve, a nyugat-európai országok sorra adósodnak el, így idővel a déli államok sorsára juthatnak. Merz kancellár előéletéből, a Blackrocknál töltött éveiből pedig az következik, hogy nem fog szembe menni az amerikai érdekekkel. 

Demkó Attila ezután módosította a bankkártya-hasonlatot hitelkártyára. De szerinte az nem jó nekünk, hogy Európa és Németország gazdaságilag rosszul teljesít és eladósodik. 

„Nem képzelt el rossz dolgokat az európai elit a zöld átmenet kapcsán, de átestek a ló másik oldalára, és sokat tettek azért, hogy Európa versenyképessége csökkenjen. A kiút pedig most a hitelfelvétel. Bár ilyen gondokkal az USA is küszködik, de ott olcsó az energia. Franciaország pedig szuverén ország, hogy az USA-nak nem tetszik a palesztin állam elismerése, az mellékes. A palesztin ügy szent ügy az európai progresszív baloldal számára. Ez van” – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Horváth József is elmondta a véleményét Macron bejelentését illetően. Szerinte

Ő (Macron – szerk.) akarta vezetni a németek helyett Európát, most bejelentkezett, hogy az észak-afrikai és közel-keleti világban vezető szeretne lenni, ahol francia gyarmatok vannak” – tekintett előre.

A beszélgetés utolsó kérdése az volt: fenn fog maradni az a narratíva, hogy Magyarország az európai egység kerékkötője, miközben három súlyos kérdésben közelednek a magyar állásponthoz.

Demkó szerint már nem vagyunk egyedül, Szlovákia is velünk van, és az oroszokkal tárgyalni kell, Macron is ezt mondta. Most épp az oroszok nem akarnak tárgyalni, pedig akkor kell tárgyalni, amikor az ember sikeres. Most úgy tűnik, az oroszok fogják meghatározni a tárgyalási időpontot, esetleg még Trump beleszólhat. 

Hozzátette, a migráció ügyében sem vagyunk teljesen egyedül, Dánia is ellenállt az európai fővonalnak, bár mellettünk ők sem álltak ki. Svédországba már az ukránokat sem hagyják bemenni, pedig az ukránok közelebb állnak az ukránok, mint a szomáliai törzsek tagjai. Egyre több helyen rádöbbennek, hogy baj van, kérdés, nincs-e már késő. 

De ha Európa talpon akar maradni, akkor a magyar irányba kell elmozdulni” – szögezte le Demkó Attila.

Horváth József szerint a magyar politika alapvetően nyílt lapokkal játszik, azt mondjuk, amit gondolunk, szemben a nyugatiakkal, akik elmondják, hogy milyen szörnyű, hogy mi orosz olajat veszünk, de ők megveszik az Indián át érkező orosz olajat, mert akkor az már indiai. A szlovákok az utolsó előtti pillanatig tartanak ki mellettünk, aztán ha néhány háttéralkut tudnak kötni Brüsszelben, akkor mégis beállnak a sorba. „Hibás az a politika, ami a migráció, a háború és a zöldítés kapcsán nem tudja kiküszöbölni a negatív hatásokat, a magyarok viszont még mentesek ettől” – hangsúlyozta a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője a Mandiner Stratégában.

Nyitókép: Mandiner/Vékás Albert

***