Világbotrány: Orbánnak semmi nem elég – most már a vilniusi nők méhében grasszál!

Most, hogy a 2024-es magyarországi demográfiai adatok láttán a könnyebb ellenállás irányába haladók már mind

lassanként kezdenek szállingózni más fejlett, nem Orbán-sújtotta országok adatai és vonatkozó megfejtései – zavarjunk hát bele a békés önáltatásba, és nézzünk körbe, mi a helyzet más, irigyelt vidékeken.

Csehország.

A színes görbékről jól leolvasható, hogy a ’90-es évek második felében ott sem jöttek világra tömegével azok a lányok, akik ma a legtermékenyebb korban lennének (nahát, csak nem része ez mégis a problémának?) – arrafelé azonban a termékenységi ráta már a kétezres évek elejétől kormányfüggetlenül kúszott felfelé 2021-ig, aminek köszönhetően az 1,83-as termékenységi rátáig is eljutottak. Azóta azonban (véletlenül pont Petr Fiala kormányra kerülése óta)

A kevéske gyerek 47 százaléka házasságon kívül született – Magyarországon 2014-2015 körül hasonló volt ez az arány, azóta viszont folyamatosan csökkent; 2024-ben a csecsemők csupán szűk egynegyedének nem voltak összeházasodva a szülei.

A jövőt illetően az egyik cseh lap vonatkozó beszélgetéséből kiderül: a 25 év alatti, kezdettől fogva internettel felnőtt cseh fiatalok 40 százalékának nincs jogosítványa, és a 18 és 39 közöttieknek csupán 51 százaléka tervez a jövőben gyereket vállalni – az egyik konklúzió ott az, hogy miközben a lakhatás rendkívül drága,

és önbeteljesítő jóslatként sóhajtozván a helyzet reménytelensége felett.

Ugyanakkor a szintén demográfiai mélyponton lévő Ausztriában alapvetően a 18–29 évesek kétharmada szeretne gyereket, tehát nem beszélhetünk kategorikus elzárkózásról; ezért ott már a szokásos szociológiai, gazdasági és pszichológiai okokat sem érzik kielégítő magyarázatnak, hanem szakemberek további tényezőket vennének tabumentesen górcső alá,

Anglia és Wales. A nagypapa korúak megmentették a helyzetet: a tavalyi abszolút mélyponthoz képest 2024-ben valamivel nőtt a születések száma, köszönhetően részben annak, hogy 14,2 százalékkal több 60 év feletti férfinak született gyereke. A viszonylag kedvezőbb adatok hátterében emellett kétségkívül a bevándorlók állnak:

Ott még nem tették közzé a végleges tavalyi termékenységi rátát, de a számok alapján kevéssel a magyar fölött lesz – aki bezzegezi ezért őket, az joggal nevezheti magát bevándorláspártinak.

A gyermekvállalás akadályaként Angliában is a magas lakhatási költségeket emlegetik, de azt is árulkodónak tartják, hogy

Az anyagi okokkal való takarózásnak azonban némileg ellentmond, hogy az indiaiak, a pakisztániak és a nigériaiak (valamint negyedikként a románok) hasítanak a brit termékenységi statisztikákban (a magyart egyébként az itthoni városi legendával ellentétben nem találjuk a Londonban bezzeg tömegesen szülő nemzetiségek között, szemben a jóval kisebb Litvániával). Egy friss tanulmány szerint ráadásul

miközben nem valószínű, hogy a bangladesiek következetesen tehetősebbek lennének és tágasabb házakban laknának, mint az echte kensingtoniak.

De Angliánál is érdekesebb talán Katalónia:

Utóbbiak termékenységi rátája 1,29, a spanyol állampolgároké 1,04 – ennyit arról, hogy a bevándorlás törvényszerűen orvosolná a demográfiai gondokat. Pont olyan volt tavaly a marokkói/kolumbiai/pakisztáni migránsok gyermekvállalási kedve, mint a katalánoké 2015-ben.

Végezetül ugorjunk még át Németországba. „Tovább csökken a termékenységi ráta: mélypont a német állampolgárságú nőknél” – adta hírül a napokban a Die Welt.

ezzel szemben ott a külföldi állampolgárok még 1,84-nél járnak, bár a születésszámot tekintve ők is egyre inkább asszimilálódnak. A Spiegel vezércikke szerint fura dolog mindezen most meglepődni, mivel Nyugat-Németországban nagyságrendileg a hetvenes évek közepe óta hasonló a helyzet; a szerző egyúttal hangsúlyozza, hogy hiba egyoldalúan a nőkre mutogatni. Már egy 2014-es tanulmány azt jelezte ugyanis, hogy akkoriban a 30 és 50 közötti korosztályban a németországi nők 22 százalékának nem volt gyereke, míg a férfiak 36 százaléknak (ezen belül konkrétan a 30 éves nők 38 százaléka volt gyermektelen, a 30 éves férfiaknak viszont 62 százaléka) –

szemben az aktuális helyzettel, amikor a hiányzó bölcsődei férőhelyek pótlására sincs kilátás.

Miközben tehát itthon tömegek biztosak benne, hogy az anyák szja-mentessége „úgyse” segít (lásd „önbeteljesítő jóslat”),

És hol tartunk mindezek után most, 2025 közepén? A Newsweek számadatai szerint a tavalyi első félévhez képest idén az eleve alacsony bázisról (1,1 es termékenységi rátáról) induló

Magyarországon ugyanezen születésszám-csökkenés mértéke a KSH aktuális számai szerint 7,3 százalék (a szülőképes korú nők számának nagyjából 2,2 százalékos csökkenése mellett). Sok ez? Sok hát. Aki azonban a mindenkori demográfiai adatok láttán reflexszerűen a magyar kormányra mutat és a családtámogatási rendszer csődjét hirdeti,

***

(Nyitókép: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)