Magyar Péter se most fog pezsgőt bontani – a HVG publicistája óriásit rúgott a TISZA-szimpatizáns fiatalokba

„Soha ilyen jó nem volt fiatalnak lenni Magyarországon, (…) soha ilyen széles családi és adókedvezménnyel nem támogatták a fiatalok munkába állását, otthonteremtését és családalapítását, mint jelenleg.”
(Magyar Péter, 2021. november 10.)

„Tizenöt éven át néztetek át rajtuk. Lesajnáltatok, betiltottatok, elüldöztetek mindent, ami nekik fontos” – írja a kormány és a fiatalok kapcsolatáról a HVG publicistája, aki nyilván stílustörésnek érezné, ha nyomokban szavai közé szőne néhány konkrét tényt és sérelmet.

Sóval hintették be a legnépszerűbbnek számító gazdálkodás és menedzsment szakok helyét szerte az országban? Szankcionálják azt, aki mielőbb pénzt keresne?

Igaz, egy tényekkel el nem csúfított kósza „példával” azért előrukkol a Kispolgár című online „gyerekújság” főszerkesztője: „Harminc év alatt gyakorlatilag mindenki tudja, mi az a marihuána. Legalább a fele már próbálta, jó csomóan már a középiskolában is ugyanolyan természetességgel pattintanak el egy jointot, mint egy sört. (…)

(…) Jövő áprilisban pedig leszavaznak majd a Tisza Pártra, kifejezetten azért, hogy az említett KDNP-s majomnak szar legyen, és többet ne ugathasson bele az életükbe”.

„Kifejezetten azért”. Tehát, ha jól értem, „a” mai 18–30 évesek szellemi-erkölcsi horizontja pontosan addig terjed, hogy „X-re szavazok, hogy Z-nek rossz legyen” – az elmúlt 15 évben tiltás ide, tiltás oda, középiskolásként is simán italozhattak és füvezhettek ebben az elnyomó-beleugató rendszerben,

és akkor ő, a mára már felnőtt választópolgár mindjárt jobban érezné magát.

Attól tartok, akár átok is lehetne innentől kezdve, hogy „Védjen meg téged a Tóta W.” – ennél negatívabb képet ugyanis nemigen lehetne festeni fiatal felnőttekről és különösen a TISZA szavazóiról.

Ha megkérdezzük, ki volt a kedvenc tanára, utólag nagyjából tízből tíz sikeres ember nem egy bratyizós, laissez-faire tanerőt fog megjelölni, hanem egy már-már szigorúnak is nevezhető, de következetes és igazságos, ráadásul nagy tudású Pedagógust.

Képzeljünk el egy Krausz Ferencet vagy Karikó Katalint, amint diákként „pofán röhög” egy nyakkendős öreget, amiért az elvenné osztálytársaitól a herbált. Érezzük, ugye, hogyan árazza be ehhez képest a HVG-cikk a TISZA ifjú szimpatizánsait.

Ami miatt azonban egyáltalán foglalkozni érdemes ezzel a fiatalságlejárató írásművel, az az implicite benne hirdetett álláspont:

Lehet s*ggfejezni és „pofán röhögni” azt, aki szerint minden drog halálos, csakhogy a Columbia Egyetem tanulmánya szerint például az akár csak alkalmanként kannabiszt fogyasztó tinédzsereknél is kétszer–négyszer akkora valószínűséggel alakul ki pszichiátriai zavar (például depresszió és szuicid hajlam), mint az egyáltalán nem kábítószerezőknél. Míg a HVG szerzője szerint a füvező diákok is simán lehetnek „mindannyian” kitűnő tanulók,

azok hosszú távú negatív következményeivel. „Fiatalok, szülők és pedagógusok körében is van egy olyan vélekedés, hogy az időnkénti kannabiszhasználat ártalmatlan” – mondta a kutatásvezető klinikai pszichiáter, hozzátéve: „Meglepődve láttuk, milyen erős összefüggést mutat a kannabisz használata a tinédzserek kedvezőtlen mentális egészségével és teljesítményeivel”. Azóta ezt megcáfolni nem, csak megerősíteni sikerült: egy tízezer amerikai serdülőt vizsgáló tanulmány szerint

Józan paraszti ésszel is kitalálható persze, hogy egy fejlődésben lévő agynak nemigen használ neurobiológiailag, ha időnként ráküldünk egy jó adag delta-9-tetrahidrokannabinolt (különös tekintettel arra, hogy a THC-tartalom ma már a tízszerese az évtizedekkel ezelőttinek, a dizájnerdrogok összetételéről nem is szólva) – de hátha egy alapvetően woke hírében álló amerikai egyetem tudósainak szájából meggyőzőbbnek hangzik az igazság. Ahogy talán komolyan vehető a Nature is, amelynek egyik eheti tanulmánya a korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan állapította meg, hogy

és a felnőttekhez képest messze gyakrabban fordul elő egy éven belül rohamos romlás (a konkrét kutatásban az esetek 39 százalékában következett be 12 hónap alatt teljes függés és szétcsúszás). Vagy idézhetném a CNN hírét is, amely szerint a marihuánahasználat jelentősen rontja a munkamemóriát –

Az is megállapítható objektíve, hogy Németországban a részleges legalizálást követően egyetlen év alatt 14,5 százalékkal nőtt azok száma, akik pszichotikus és viselkedési zavarok miatt orvosi ellátásra szorultak. Az úgy elég fura hozzáállás, ha

merthogy általában nem hal bele a fogyasztó, csak esetleg ellátásra szorul.

És itt el is érkezünk ahhoz a HVG cikkén is végighúzódó gyakori érvhez, miszerint milyen jogon köt bele bárki is a „könnyű” drogokba, miközben az alkohol is veszélyes, sőt. Ami valójában pont a drogtilalom mellett szól: hiszen ha Magyarországon sokan élnek vissza a legális alkoholfogyasztással és emiatt magas az ebből eredő halálozás, az pont azt mutatja, hogy

Ahol tömegek nem állják meg, hogy a grillezett kecskesajthoz elkortyolt két deci dűlőszelektált száraz furmint vagy egy baráti társaságban le-lecsúszó kézműves IPA erejéig éljenek az alkoholfogyasztás lehetőségével, hanem rágerjednek a zugivászatra és a kannás lőrére, ott épeszű ember nem kiált fel, hogy „nesze, sánta, itt egy púp”, legalizálva mellé egyes drogokat is. Ahol nem ritka látvány az energiaitallal és cigivel a kezében iskolába tartó, azaz a szabályokat eleve kijátszó kamasz, ott

De legalábbis feltehető a kérdés: az-e inkább a fiatalok barátja, aki azt mondja, „füvezz serdülőként (is) nyugodtan, nem szólok bele az életedbe, egyébként is jogos, hogy gyűlölet fortyog benned, hiszen nézd, a gazemberek direkte téged hajkurásznak, a szegény füvező gimnazistát”, vagy az-e, aki (egyebek mellett) 

valamint egyetemi startup programot vezetett be, hogy pszichoaktív szerek helyett a diákok sportolással, karitatív tevékenységgel és/vagy azonnali sikerélményt hozó szakmák (akár szja-mentes) gyakorlásával, illetve innovatív ötleteik megvalósításával élhessenek meg eufóriát – most pedig végre nekilát szisztematikusabban lekapcsolni a felnőtt dílereket.

***

(Nyitókép: Magyar Nemzet / Havran Zoltán)