Fanatikus támogatókra talált Ursula von der Leyen: három tagállam nagyon szeretné betolni az ukránokat az EU-ba

Közös nyilatkozatban sürgetik az ukránok csatlakozását.

A diplomáciai háttéralkuk megrekedtek, miközben családok ezrei várják szeretteik földi maradványainak hazatérését. A holttestek körüli vita mára az ukrán–orosz háború egyik legkegyetlenebb játszmájává vált.
A háborús frontok mögött is zajlik egy kevésbé látványos, ám annál fájdalmasabb küzdelem: az elesett katonák hazaszállításának kérdése komoly feszültséget szül Ukrajna és Oroszország között.
Az elmúlt napokban ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy valóban megkezdődött-e a holttestek cseréje a két ország között – számolt be róla a Reuters.
A legfrissebb fejlemények szerint bár az isztambuli tárgyalások során
megszületett egy megállapodás 12 000 elesett katona – oldalanként 6 000 fő – földi maradványainak visszaszolgáltatásáról,
Kijev szerint a folyamat még nem indult el, és Moszkva félrevezető állításokat tesz az ügyről.
Ezt is ajánljuk a témában
Közös nyilatkozatban sürgetik az ukránok csatlakozását.
Ukrajna hivatalos közleménye szerint az orosz fél önkényesen, egyoldalúan lépett, miközben a konkrét időpontokról és feltételekről még nem született végleges egyezség.
Az ukrán hadifoglyok ügyében illetékes koordinációs központ hangsúlyozta: bármiféle egyoldalú bejelentés vagy lépés nem más, mint politikai manipuláció egy különösen érzékeny, emberi tragédiákkal terhelt kérdésben.
Ezzel szemben oroszbarát tisztségviselők már tényként közölték, hogy több száz ukrán holttestet adtak át, cserébe néhány tucat orosz katona földi maradványáért – bár ezt hivatalos moszkvai források nem erősítették meg.
A háttérben azonban nem csupán diplomáciai nézetkülönbségek húzódnak meg, hanem komoly politikai számítások is.
Orosz katonai szakértők szerint Zelenszkij kormánya attól tart, hogy egy ilyen nagyszámú halott egyidejű hazaszállítása politikai és társadalmi sokkot válthat ki, hiszen rávilágítana az ukrán hadsereg valós veszteségeire.
Kijev azonban visszautasítja ezeket a vádakat, és azt állítja: kizárólag a méltóságteljes, jól szervezett átadásban érdekelt – a káosz és a propaganda elkerülése érdekében.
Az elmúlt évek során több kisebb léptékű holttestcsere már lezajlott a felek között, és a jelenlegi helyzet is világosan mutatja, hogy mindkét oldal rendkívül érzékenyen kezeli ezt a kérdést – nemcsak katonai, hanem társadalmi és politikai szempontból is.
A nemzetközi figyelem erősödésével egyre nagyobb a nyomás, hogy a felek emberiességi alapon, politikai haszonszerzés nélkül rendezzék az ügyet.
A kérdés most az: a gyászoló családok méltósága és az elesettek utolsó útja fontosabb lesz-e annál, hogy ki tudja jobban kihasználni a helyzetet saját narratívája erősítésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy hadviselés, amit már nem a harctéren, hanem drónhangárokban és titkos logisztikai műveletekkel vívnak; ez már az új korszak jele: a szabotázsoké.
Nyitókép: Hiroto Sekiguchi / AFP