Az EU megalkotta a világ legszigorúbb MI-szabályát – de ezzel magának árt a legjobban

Egyre gyakrabban emlegetett közhely, de sajnos igaz: az EU nem csak komoly gazdasági, de súlyos technológiai lemaradásban van, szinte semmilyen területen sem vezet.

Például 

Egyedül a szabályozásban élvez vezető szerepet az EU, de ez inkább hátrány a versenyképesség megőrzéséhez: ha a lemaradás ilyen mértékű marad, súlyos gazdasági lemaradás fenyeget. 

Minderre jó példa az Európai Unió a mesterséges intelligencia (MI) szabályozása is a Mesterséges intelligenciáról szóló (2024/1689) rendelet megalkotásával. Székely János, a kolozsvári Sapientia EMTE adjunktusa átfogó elemzést adott a nemrég elfogadott európai mesterséges intelligencia szabályozásról, az újonnan bevezetett MI rendeletről. 

Székely szerint az EU az MI-szabályozás terén „világvezető pozícióra tett szert” az új jogszabály megalkotásával, amely „mérföldkövet jelent a technológiai szabályozás történetében”. A rendelet egy új, kockázat-alapú megközelítést alkalmaz: „nem az MI technikai implementációi szerint, hanem a felhasználási területek szerint szabályoz”. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály a tényleges alkalmazási kockázatok szintjén avatkozik be.

Székely ugyanakkor rámutat: „a jogalkotó nem mérlegelt kellőképpen az alapvető jogok és a társadalmi-gazdasági érdekek között”. Szerinte „az oktatás vagy a munkahelyi teljesítmény mérése nem hasonlítható össze egy kritikus infrastruktúra, mondjuk egy villamosenergia-hálózat biztonságával”.

Kritikájában hangsúllyozza: „a rendelet összemossa a különbséget életveszélyes és pusztán adminisztratív kockázatok között”. 

Székely János felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás „extrémen bonyolult és közel érthetetlen normákat tartalmaz”, része az EU jogalkotási „legrosszabb gyakorlata” közé sorolható. Szerinte

A szabályozás külföldi vállalatokra is kiterjed, amit Székely a következőképp értelmez: „az EU a digitális piacát mérhető védelemmel igyekszik elzárni az amerikai és kínai technológiai óriások elől”. 

Székely szerint „a protekcionizmusnak csak akkor van értelme, ha valós versenyképes technológiák állnak mögötte”. Ezzel szemben az EU jelenlegi helyzetét az IEEE 2024-es jelentése alapján lesújtónak írja le: „az USA 40, Kína 15, az EU mindössze 3 említésre méltó MI-modellt fejlesztett ki”. Ráadásul a világ legismertebb modelljei, mint a ChatGPT, „kizárólag amerikai eredetűek”.

Összegzése szerint: „az európai MI-fejlesztés még a globális teljesítményi toplistán sem jelenik meg”. Ezt a helyzetet az EU most egy 200 milliárd eurós befektetési csomaggal próbálja orvosolni, de Székely szkeptikus: „a kiválasztott MI-bajnokok között szerepel az Airbus, Deutsche Bank, a L'Oréal Csoport, a Mercedes-Benz, a Porsche, a Siemens, a Spotify és a Volkswagen Csoport is. Sajnos, az illető cégek egyike sem működőképes MI modelljeiről híres, így kétséges, hogy a tervezett mesés finanszírozás milyen mértékben az MI fejlesztés, és milyen mértékben más projektek között kerül megosztásra.”

Végső következtetése: „Érdemes-e az MI-rendelet bonyolult, alig burkoltan piacvédelmi szabályozását fenntartani, miközben az EU nem rendelkezik MI-bajnokokkal?” — Egy olyan kérdés, amely nemcsak a kontinens gazdasági jövőjét, hanem geopolitikai helyzetét is érdemben befolyásolhatja. Szerencsére van kiút: nagyobb magánbefektetésekkel, a bürokrácia csökkentésével, az innovációs szabadság növelésével, a startupok támogatásával és a szabályozás egyszerűsítésével ismét versenyképessé válhatunk.

Nyitókép: Jaque Silva / AFP

Egy videó a mesterséges intelligenci árnyoldaláról itt nézhető meg: