A kutató kérésünkre egyébként összegezte, milyen fajtái is vannak az MI-nek.
Röviden: a mesterséges intelligencia egy folyamatos fejlődében lévő technológia, amely számítógép segítségével szimulálja az emberi intelligenciát. Az MI több területet foglal magában, beleértve a gépi tanulást (ML) és a mély tanulást, amelyek lehetővé teszik a rendszerek számára, hogy adatokat gyűjtsenek, mintákat ismerjenek fel, tanuljanak és új módokon alkalmazkodjanak. Vagyis: hogy zavarbaejtően közel kerüljenek az emberi intelligenciához.
Léteznek például az úgynevezett reaktív gépek. Ezeknek a mesterséges intelligencia rendszereknek nincs memóriájuk és feladatspecifikusak, azaz egy adott feladat megoldására vannak tervezve. Olyanok, mint az IBM Deep Blue sakkjátékja, amely kizárólag sakkjátszmák lejátszására készült, és minden egyes játékhelyzetre azonos választ ad. Létezik aztán a mesterséges szűk intelligencia (ANI); az ilyen típusú mesterséges intelligencia egyetlen vagy korlátozott feladattartomány elvégzésére lett tervezve. Jó példa erre az önvezető autók rendszerei, amelyek kizárólag a vezetési feladatokra specializáltak. Aztán akadnak korlátozott memóriájú gépek, ezek egy fokkal már összetettebbek: korlátozottan már képesek a múltbeli események megértésére. Bár tanulhatnak történelmi adatokból, nem rendelkeznek hosszú távú memóriával. Erre példa az arcfelismerő szoftver, amely a korábban tanult adatokat felhasználva ismeri fel az arcokat, de nem őriz meg hosszú távú emlékeket a korábbi felismerésekről.
Például a napjainkban is sokat emlegetett Generatív AI (GenAI).
Az ilyen típusú mesterséges intelligencia képes új tartalmak, például szöveg, kép, hang és videó létrehozására, meglévő adatok mintáinak tanulásával. Példa erre a deepfake technológia, amely emberek képeit és hangjait képes replikálni.
Ezen túlmenően, a generatív MI alkalmazása már egyre elterjedtebbé és elfogadottabbá válik például az egészségügyi diagnózisok felállításakor.
Aztán következik az úgynevezett mesterséges általános intelligencia (AGI), ami már képes emberi-szerű feladatok elvégzésére; ilyen lenne az automatizált pénzügyi befektetések kezelése, de más téren még nem értük el ezt a fejlettségi szintet.
S végül a nem túl távoli jövő hangzatos ígérete a mesterséges szuperintelligencia. Ezek a hipotetikus mesterséges intelligencia rendszerek önismerettel és tudatossággal rendelkeznének. Ez a szint a MI-t jelenti, amely minden területen meghaladja az emberi intelligenciát. Ez az, ami a szakértő szerint
az MI fejlődésének csúcsát képviseli, mivel képes lenne az emberi gondolkodás utánzására, csak sokkal gyorsabban.”
Itt még nem tartunk – egyelőre.
***
Michelle Combs Watson technológiai üzleti vezető, aki az 1990-es években kezdte karrierjét a kaliforniai Szilícium-völgyben, az információbiztonsági iparágban. Alapképzési diplomát szerzett politikatudományból és mesterdiplomát nemzetbiztonságból és államtudományokból. Az elmúlt 10 évben világszerte előadásokat tartott a technológia és geopolitikai metszéspontjának a kockázatairól, különös tekintettel az üzleti, gazdasági és nemzetbiztonsági hatásokról. Jelenleg Budapesten a Danube Institute-nál dolgozik vezető vendégkutatóként.