Az amerikai választások közeledtével megnő a dezinformáció terjedése az online felületeken, amelyekben a mesterséges intelligencia szerepe felértékelődik. Szakértőt kérdeztünk a témáról.
Nyitókép: MARK GARLICK/ AFP
Szakértők és a nagyközönség számára egyaránt nyilvánvaló, hogy 2024 az első olyan választási kampányszezon, amikor a választók nagy számban fogyasztanak olyan információkat, amelyet MI által állítottak elő.
Az aggodalmak felerősödtek, ahogy elérkezett a választások ideje az Egyesült Királyságban és Franciaországban; hiszen elég félelmetes volt látni a manipulált képi és a választók megtévesztésére szakmányban gyártott szöveges tartalmak eluralkodását a közösségi médiában.
Ezt is ajánljuk a témában
„Brutálisan nehéz időszak jön a tanároknak” és egyes szakmáknak: a mesterséges szöveggeneráló programok alapjaiban forgathatják fel azt, amit ma az oktatásról és a mesterséges intelligenciáról gondolunk. Ráadásul úgy tűnik, a Microsoft most készül beszállni a ChatGPT fejlesztésébe mintegy 3800 milliárd forinttal…
Az igazi nagy falat azonban valószínűleg az amerikai elnökválasztás lesz.
Lapunk megkeresésére Michelle C. Watson, a Danube Institue vezető vendégkutatója megerősítette: az MI valóban kockázatot jelent, akár az ország nemzetbiztonságára nézve is. Az átlagamerikaiak körében is elég magas az MI elterjedtsége; mint Watson megemlíti, e téren kiemelkedik az OpenAI népszerű alkalmazása, a közismert, 2022 novembere óta mindenki számára elérhető ChatGPT, ami több száz millió felhasználót vonzott be azáltal, hogy megválaszolja a számára feltett kéréseket és számos témakörben interaktál – és korábban elképzelhetetlen kihívásokat okoz.
Bár minderről jövő időben beszélünk, a baj már itt van a nyakunkon.
Az MI által lehetővé vált félreinformálás és választási kampánymanipuláció már javában zajlik.
2024 májusában az OpenAI egy jelentést tett közzé, amelyben közölte, hogy több rejtett befolyásolási műveletet állított le, amelyek visszaéltek MI-modelljeivel. A cég jelentette, hogy két orosz dezindormáció műveletet is megszakított, amelyek MI eszközeiket használták a közvélemény manipulálására és politikai eredmények alakítására az interneten keresztül.
Az orosz művelet, amely „Doppelganger” néven ismert, és egy korábban nem ismert orosz hálózat, a Bad Grammar, Ukrajnát, Moldovát, az Egyesült Államokat és a balti államokat célozta meg.
Ezek a műveletek az OpenAI eszközeit használták deepfake-ek, álweboldalak, dezinformációs cikkek készítésére, hamis nevek, életrajzok, közösségi média fiókokhoz hozzászólások és politikai félreinformáló jelentések több nyelven történő létrehozására, hogy aláássák Ukrajna támogatását.
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció módszere az emberi történelem kezdetéig nyúlik vissza. Őseink valószínűleg már a vadászat során alkalmazták a szándékos félrevezetés technikáit – először az állatok, majd egymás megtévesztésére. Napjainkban és főleg kampányidőszakban mindez erőteljesebben jelenik meg az életünkben.
A ChatGPT debütálása óta az egész információs ökoszisztémánk átalakulóban van. A keresőmotorok beépítik a technológiát, hogy széles körben elérhető MI eszközöket és információkat biztosítsanak a felhasználók számára. Ezek az MI technológiák exponenciálisan növekvő szerepet játszanak az amerikai választási kampányokban.
Kérdésünkre Watson aggodalmának adott hangot.
komolyan tartok attól, hogy az MI által generált tartalmak terjedése tartósan alááshatja a választási információs ökoszisztéma iránti bizalmat, megnehezítve a választók számára, hogy bármilyen választási információforrásban megbízzanak.
S hogy miképpen használhatják az MI-t a kampányban – akár pozitív, akár negatív céllal?
Például adatelemzésre és üzenetküldésre: az MI segít azonosítani a szavazási mintákat, megfogalmazni az üzeneteket és megérteni a közösségi média szokásokat. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, elkészítik a beszédek, kampányanyagok és adománygyűjtő e-mailek vázlatait, tehermentesítve a kampánycsapatokat.
Emellett növeli a kampányhatékonyságot: hatékonyabbá teszi az információgyűjtést, az adatelemzést és az írást, csökkentve a kampánystáb munkaidejét. Emellett képes hatalmas mennyiségű adatot és közvélemény-kutatási információt szintetizálni, így bármikor áttekintést nyújt arról, hogy a választók hogyan viszonyulnak a kérdésekhez és a jelöltekhez.
Ugyanakkor a deepfake technológia talán a legnagyobb kockázatot jelenti a választási kampányinformációk szempontjából, mivel lehetővé teszi akár teljesen valósághű képeket és „hangfelvételek” készítését; megszólalhatnak akár Joe Biden, akár Donald Trump hangján, olyasmiket mondva, amit a két jelölt sosem ejtett ki a száján.
Ráadásul mindezt viszonylag csekély idő- és pénzbefektetéssel.
S miközben az EU elfogadott már egy viszonylag szigorú MI-törvényt, Amerikában még csak beszélnek róla, hogy szabályozni kellene a technológiát, de még mindig nincsenek érdemi MI-szabályozások, amelyek gátolnák annak rosszindulatú felhasználását.
Mint a szakértő hozzáteszi, szoros figyelemmel kíséri majd mind az amerikai, mint az európai szabályozásra tett erőfeszítéseket, hogy megállapítsák végre a különböző MI-eszközök használatának „játékszabályait”, illetve szankcionálják azokat, akik rosszindulatúan manipulálják az MI-t.
Ezt is ajánljuk a témában
Virálisan terjed a zenekészítés "ChatGPT-je", de vajon jó ez nekünk?
A kutató kérésünkre egyébként összegezte, milyen fajtái is vannak az MI-nek.
Röviden: a mesterséges intelligencia egy folyamatos fejlődében lévő technológia, amely számítógép segítségével szimulálja az emberi intelligenciát. Az MI több területet foglal magában, beleértve a gépi tanulást (ML) és a mély tanulást, amelyek lehetővé teszik a rendszerek számára, hogy adatokat gyűjtsenek, mintákat ismerjenek fel, tanuljanak és új módokon alkalmazkodjanak. Vagyis: hogy zavarbaejtően közel kerüljenek az emberi intelligenciához.
Léteznek például az úgynevezett reaktív gépek. Ezeknek a mesterséges intelligencia rendszereknek nincs memóriájuk és feladatspecifikusak, azaz egy adott feladat megoldására vannak tervezve. Olyanok, mint az IBM Deep Blue sakkjátékja, amely kizárólag sakkjátszmák lejátszására készült, és minden egyes játékhelyzetre azonos választ ad. Létezik aztán a mesterséges szűk intelligencia (ANI); az ilyen típusú mesterséges intelligencia egyetlen vagy korlátozott feladattartomány elvégzésére lett tervezve. Jó példa erre az önvezető autók rendszerei, amelyek kizárólag a vezetési feladatokra specializáltak. Aztán akadnak korlátozott memóriájú gépek, ezek egy fokkal már összetettebbek: korlátozottan már képesek a múltbeli események megértésére. Bár tanulhatnak történelmi adatokból, nem rendelkeznek hosszú távú memóriával. Erre példa az arcfelismerő szoftver, amely a korábban tanult adatokat felhasználva ismeri fel az arcokat, de nem őriz meg hosszú távú emlékeket a korábbi felismerésekről.
Majd jönnek a durvábbak.
Például a napjainkban is sokat emlegetett Generatív AI (GenAI).
Az ilyen típusú mesterséges intelligencia képes új tartalmak, például szöveg, kép, hang és videó létrehozására, meglévő adatok mintáinak tanulásával. Példa erre a deepfake technológia, amely emberek képeit és hangjait képes replikálni.
Ezen túlmenően, a generatív MI alkalmazása már egyre elterjedtebbé és elfogadottabbá válik például az egészségügyi diagnózisok felállításakor.
Aztán következik az úgynevezett mesterséges általános intelligencia (AGI), ami már képes emberi-szerű feladatok elvégzésére; ilyen lenne az automatizált pénzügyi befektetések kezelése, de más téren még nem értük el ezt a fejlettségi szintet.
S végül a nem túl távoli jövő hangzatos ígérete a mesterséges szuperintelligencia. Ezek a hipotetikus mesterséges intelligencia rendszerek önismerettel és tudatossággal rendelkeznének. Ez a szint a MI-t jelenti, amely minden területen meghaladja az emberi intelligenciát. Ez az, ami a szakértő szerint
az MI fejlődésének csúcsát képviseli, mivel képes lenne az emberi gondolkodás utánzására, csak sokkal gyorsabban.”
Itt még nem tartunk – egyelőre.
***
Michelle Combs Watson technológiai üzleti vezető, aki az 1990-es években kezdte karrierjét a kaliforniai Szilícium-völgyben, az információbiztonsági iparágban. Alapképzési diplomát szerzett politikatudományból és mesterdiplomát nemzetbiztonságból és államtudományokból. Az elmúlt 10 évben világszerte előadásokat tartott a technológia és geopolitikai metszéspontjának a kockázatairól, különös tekintettel az üzleti, gazdasági és nemzetbiztonsági hatásokról. Jelenleg Budapesten a Danube Institute-nál dolgozik vezető vendégkutatóként.
A külügyminisztérium szankciók bevezetését fontolgatja, mert szerintük az európaiak elhallgattatják a konzervatív hangokat.
Az ukránbarát „elemző” azt sugallja, hogy a magyar titkosszolgálatok látták el információval Oroszországot a kárpátaljai támadás végrehajtásához.
Megdőlt egy teória: az összeesküvés-elméletek nem nyújtanak pszichológiai vigaszt az embereknek. Ellenkezőleg.
Az oroszok úgy tűnik, hajlanak a megegyezésre, de tartanak a dezinformációktól. Persze, őket sem kell félteni.
Nem válogatnak az eszközökben.
A média számára ez a cirkusz egy aranytojást tojó tyúk, pontosabban töltött csirke.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Jimmy Kimmel konkrétan hazudott a Charlie Kirk gyilkosság kapcsán, csak és kizárólag azért, hogy hergeljen. Ezt már a Disney sem tudta lenyelni.
