A Szuverenitásvédelmi Hivatal „elemzést készített az orosz–ukrán háború kapcsán Magyarországon indított, külföldről finanszírozott dezinformációs kampányokról, amelyek a kormány békepárti külpolitikáját próbálják aláásni”.
A Hivatal meglátása szerint a dezinformáció-terjesztéssel a magyar közbizalmat veszik célba, hogy azon keresztül kezdjék ki az ország szuverenitását.
Morális nyomásgyakorlással akarják így rávenni Magyarországot, olyan, a nemzeti érdekekkel ellentétes eseményeket támogasson, mint Ukrajna uniós csatlakozása, vagy Ukrajna katonai támogatása.
A Hivatal négy fő narratívát azonosított:
- Az első a sokkszerű, összehangolt támadások sorozata, amelyek politikai akciókkal és médiamegjelenésekkel karöltve próbálják hitelteleníteni a kormányt. (Ilyenek azok az ukrán állítások, amelyek szerint Magyarország katonai kémhálózatot működtetne Kárpátalján).
- A második narratíva morális nyomásgyakorlással bélyegzi meg a békepárti álláspontot, azt sugallva, hogy „aki nincs Ukrajnával, az Oroszországgal van”.
- A harmadik a háborús félelmeket gerjeszti, azt állítva, hogy Magyarország csak katonai szerepvállalással kerülheti el az orosz fenyegetést.
- A negyedik narratíva az európai központosítást sürgeti, a magyar vétójogot és szuverenitást akadályként beállítva.
A szóban forgó kampányokat brüsszeli finanszírozású médiahálózatok terjesztik a Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzése szerint.
A tartalomgyártáshoz felhasznált eszközök között szerepel a riporterek utaztatása, szerkesztőségi beágyazások, tematikus tréningek és közös cikkgyártási projektek.
A külföldi érdekeket kiszolgáló magyar médiahálózatról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.