Bármikor kiéleződhet a konfliktus Brüsszelben: a franciák szerint elhúzódó csatára készülhet Orbán

Még semmi sincs lejátszva Manfred Weberrel.

Újra egymás ellen fordult India és Pakisztán. Az atomhatalommá váló két állam a megszületése óta civakodik. A nagyvilág aggodalommal figyeli az eseményeket.
Az Indus folyó völgye a civilizáció egyik bölcsője – és a civilizációs bölcsőkhöz hasonlóan évszázados, évezredes konfliktusok színtere. Az Indus környéke nemcsak ősi letelepedett kultúrák otthona volt, hanem a hadak útja és a legeltérőbb etnikai és civilizációs áramlatok, népvándorlások folyosója is. A mai kort meghatározó konfliktusforrás a 20. század derekán keletkezett, amikor a hatalmas brit gyarmatbirodalom indiai térségét felosztották egy hindu és egy muszlim többségű félre, majd az utóbbi tovább osztódott kétfelé. Így jött létre a mai India – benne jelentős muszlim kisebbséggel északon –, valamint a tőle nyugatra fekvő muszlim Pakisztán és a keleten India által szinte körbefogott, szintén muszlim Banglades. A három országban 1,8 milliárd lakos, az emberiség egynegyede él – nem mindegy tehát, hogy a béke vagy a háború korszaka vár rájuk.
Az indiai–pakisztáni konfliktus végigkísérte a két ország születése óta eltelt nyolcvan évet. Ezalatt három nagyobb és egy kisebb háborút vívtak egymással, és a harc ma is élőnek, lezáratlannak számít. Ha valaki esetleg elfeledkezett volna róla, épp az utóbbi napok eseményei szóltak ébresztőként.