Európa nem kér a hídfoglalásból – így lépnek fel az Unióban a tüntetések okozta káosz ellen

A hídfoglaló tüntetések miatt a magyar kormány bejelentette, hogy olyan jogszabályt tervez bevezetni, amely a jövőben akadályozza majd, hogy demonstrálók hidakat vagy kulcsfontosságú közlekedési útvonalakat foglaljanak el. A cél, hogy a gyülekezési jog ne okozzon „aránytalan kárt a tüntetésen részt nem vevő többségnek”. A javaslat azonnali tiltakozást váltott ki: minden ellenzéki párt és több kormánykritikus közéleti szereplő is a „demokrácia és a jogállam végét” emlegette. Ennek kapcsán a Faktum friss elemzése azt járta körül, miként szabályozzák az európai országok a közrendet súlyosan megzavaró demonstrációkat

Ausztriában a gyülekezési jogot a Szövetségi Alkotmány és az 1953-as Gyülekezési Törvény védi. A nyilvános gyűléseket legalább 24 órával korábban be kell jelenteni. A hatóságok megtilthatják azokat a megmozdulásokat, amelyek sértik a büntetőjogot vagy veszélyeztetik a közrendet és közbiztonságot. A tapasztalatok szerint

Belgiumban is előzetes engedély kell a tüntetéshez, és a hatóságok hasonló elvek alapján tilthatják meg azokat. 2023 májusában gazdák traktorokkal blokkolták Brüsszel főbb útvonalait. Az oszlatás kérdése felmerült, de végül nem történt beavatkozás. A miniszterelnök leszögezte: „a tiltakozás megengedett, de a vandalizmus nem”. Csehországban a törvény védi a gyülekezési jogot, de annak gyakorlása nem járhat a közrend megsértésével. 2023 márciusában, amikor tüntetők blokkolták Prága egyik főútját, a rendőrség beavatkozott és feloszlatta a demonstrációt.

Dániában is kötelező az előzetes bejelentés, és a hatóságok ugyanazon indokokkal megtilthatják a rendezvényeket. A lakosság azonban visszafogott: „a dán polgárok nem szívesen akadályozzák egymás életét”. 2023 májusában fuvarozók tervezték blokkolni a koppenhágai autópályákat, de végül lemondták a megmozdulást. Az Egyesült Királyságban a közutak szándékos akadályozása, beleértve a hidak és csomópontok eltorlaszolását, törvényellenes. A Highways Act 1980 alapján az ilyen cselekmény bűncselekménynek minősül, akár 51 hét börtönnel vagy korlátlan bírsággal sújtható.

Franciaországban előzetes engedély szükséges a tüntetésekhez, de a hatóságok meg is tilthatják azokat. 2022 februárjában a párizsi rendőrség betiltotta a „Szabadságkonvoj” tüntetéssorozatot, amely a forgalom blokkolását célozta. A résztvevőket figyelmeztették: jogi következmények, köztük börtön és pénzbüntetés várhat rájuk.

Hollandiában az alkotmány védi a gyülekezési jogot, de a közrendet itt sem lehet sérteni. 2023 januárjában klímaaktivisták zárták le az A12-es főutat Hágában, a rendőrség pedig feloszlatta a tüntetést és letartóztatásokat hajtott végre. A bíróság is kimondta:

Németországban az Alaptörvény garantálja a gyülekezési jogot, de szigorú feltételekhez köti annak gyakorlását. A demonstrációkat be kell jelenteni, és nem veszélyeztethetik a közrendet vagy a közbiztonságot. 2023 áprilisában Hamburgban klímaaktivisták blokkolták az Elba alatti fő alagutat – a rendőrség beavatkozott, a tüntetést feloszlatta, a forgalmat helyreállította. Olaszország 2024 szeptemberében új törvényt fogadott el, amely szigorúan bünteti az utakat vagy vasutakat blokkoló demonstrációkat. Az elkövetők akár egy hónap, tömeges esetben két év börtönbüntetést is kaphatnak.

Spanyolországban a 2015-ös „Ley Mordaza” törvény korlátozza a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogot. Tiltja például a parlament előtti demonstrációkat, valamint a közterek engedély nélküli elfoglalását. A bírság akár 30 000 euró is lehet. Svájcban a közlekedési törvények szabályozzák a forgalom akadályozását. A hatóságok szigorúan érvényesítik az előírásokat: 2020 márciusában, amikor klímaaktivisták 75 percre lezártak egy főutat Neuchâtelben, a bíróság mind a 15 résztvevőt bűnösnek találta, és pénzbírsággal sújtotta őket.

Nyitókép forrása: faktum.hu

***