Vége a provokációnak? – A Pride rég nem az elfogadásról szól, sokkal inkább a deviáns szexuális szokások felvonultatásának a terepe

Mostantól ennek vége lesz – de miért volt szükség a jogszabályok szigorítására? Körbejártuk!

Az Európai Bizottság szóvivője is elismeri, könnyen lehet, nem ütközik a közös uniós szabályozásba a magyar intézkedés. Mindenesetre vizsgálódnak.
Az Európai Bizottság vizsgálja, jogellenes-e a magyar kormány terve, miszerint arcfelismerő technológiát alkalmaz a Pride-rendezvényeken részt vevők azonosítására. Ez a lépés, amiről a Politico számolt be, a legújabb összecsapást mutatja Brüsszel és Orbán Viktor kormánya között.
A lap szerint ez egyben az első igazi próbája is az EU-s mérföldkőnek számító mesterséges intelligencia szabályozásnak, amely a kritikusok szerint túl sok kivételt tartalmaz ahhoz, hogy hatékonyan védjen a technológia visszaélésszerű felhasználása ellen.
A POLITICO értelmezése szerint Magyarország március közepén betiltotta a Pride-gyűléseket, továbbá megváltoztatta törvényeit, lehetővé téve a rendőrség számára, hogy biometrikus kamerákat használjon az ilyen rendezvényeken résztvevő tüntetők azonosítására.
Ezt is ajánljuk a témában
Mostantól ennek vége lesz – de miért volt szükség a jogszabályok szigorítására? Körbejártuk!
A kormány indoklása szerint mindez azért történik, hogy megvédje a gyermekeket az LMBTQ-mozgalomtól
– a brüsszeli lap által idézett ellenzők szerint azonban ez inkább egy LMBTQ-ellenes kampány.
Az Európai Bizottság „jelenleg értékeli” a magyar törvényt, hogy megbizonyosodjon arról, megfelel-e a közös mesterséges intelligencia szabályozásnak – mondta Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője a Politicónak.
A testüleletnek többek között azt is el kell döntenie, az arcfelismerés valós időben történik-e – ami a mesterséges intelligenciára vonatkozó újonnan bevezetett szabályok megsértését jelentené –,
vagy a képek feldolgozásának módja biztosít-e Magyarországnak felmentést, kivételt.
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós szabály akár 35 millió eurós közigazgatási bírságot is előír a jogsértések esetén, de maguknak az uniós országoknak kell kijelölniük egy hatóságot a bírság kiszabására. Az uniós országoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak, ha engedélyezik a tiltott gyakorlatok némelyikét, ami némi beavatkozási jogkört ad Brüsszelnek. Regnier elmondta, a Bizottság „nem fog habozni fellépni, ahol szükséges”.
A lap idézi a magyar kormány álláspontját is:
minden összhangban van alkotmányunkkal és az uniós joggal”.
A Politico szerint Magyarország elkerülheti az uniós tiltást és szankciót, amennyiben az arcfelismerő technológia nem valós időben, hanem késleltetve működik.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert