Vége a provokációnak? – A Pride rég nem az elfogadásról szól, sokkal inkább a deviáns szexuális szokások felvonultatásának a terepe

Almási B. Csaba, Bokor Gábor és Krupincza Mariann írása a Mandiner hetilapban

„Nem engedhetünk, nem mondhatunk le gyermekeink védelméről – hiába rángatnak bíróság elé Luxembourgban. Sőt, azt javaslom, itt menjünk át ellentámadásba. Írjuk bele az alkotmányba, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. És pont. Sőt, azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével” – fogalmazott Orbán Viktor évértékelő beszédében bő egy hónapja. A miniszterelnök az lmbtq-felvonulás szervezőinek azt üzente, minden hasonló tett kidobott pénz és idő, „mindegy, mit mond Weber körzetparancsnok és az ő magyar ügynökei”. Azóta az események felgyorsultak, s a múlt héten a parlament módosította a gyülekezési törvényt, amely szerint tilos olyan gyűlést szervezni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti. 

Sulyok Tamás még a szavazás napján aláírta a törvénymódosítást. Az államfő közösségi oldalán úgy vélekedett: a gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő, arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. Mint fogalmazott: jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása. „A parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti” – tette hozzá Sulyok Tamás. A gyülekezési törvény módosítását egyébként a kormánypárti képviselőkön kívül a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is támogatták.

Magyar Péter hallgat

A lépés nem meglepő módon heves reakciókat váltott ki a közéletben, a parlamenti szavazás napján a Momentum képviselői még füstgyertyát is gyújtottak. „A baloldali pártok esélyt látnak a gyülekezési törvény szigorításában. A mostani akciózással az a céljuk, hogy visszavonják magukra a figyelmet, és megpróbálják visszaterelni a Magyar Péterhez távozó szavazóikat, ezzel pedig fel tudják tornázni a népszerűségüket a bejutási küszöb fölé” – fogalmaz a Mandinernek Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, hozzátéve: már csak az „identitásszavazók” vannak az óbaloldalnál. A politológus rámutat: a gyülekezési jog szigorításával kettévált az ellenzék, hiszen a Tisza vezetője nem akar beleállni a témába, ugyanis fennáll a veszélye, hogy jobboldali szimpatizánsokat veszít, tehát nem akar kockáztatni. 

Az idei Pride felvonulást – már ha a törvénymódosítás után megtartják – június 28-ára szervezik. Kiszelly szerint Magyar Péter arra játszik, hogy a megélhetéssel kapcsolatos témái tovább tartanak majd, mint a Pride-ügy, márpedig a szakértő úgy véli, a nyári uborkaszezonban már nem lesz meghatározó politikai téma a felvonulással kapcsolatos változás. Úgy számol, akkor lehet hosszabb ideig napirenden tartani a gyülekezési törvény módosítását, ha esetleg megtartják a Pride-ot, és a hatóságok kiszabják a bírságokat. Megjegyzi, a Fidesz a kiemelten fontos gyermekvédelem terén ismét fel tudott mutatni egy eredményt, törekvést, amelyet – ha nem lesz megtartva a Pride – sikerként könyvelhet el, ha pedig mégis lesz felvonulás, akkor folytathatja gyermekvédelmi törekvéseit, amelyekhez újabb felhatalmazást kérhet a választóktól.

Milyen esetben tartható meg a Pride?

Az elfogadott jogszabály értelmében Magyarország területén kizárólag olyan gyűlés tartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogára, ezért tilos az olyan rendezvény megtartása, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti. A gyámügyi törvény egyik rendelkezése szerint a gyermeki jogok biztosítása érdekében nem szabad tizennyolc éven aluliaknak pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Az illetékes hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha a rendezvény szervezőjével való egyeztetést követően a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés tilalmazott gyűlés megtartására irányul.

Az is fontos változás, hogy a gyűlést a megtartása előtt legfeljebb egy hónappal korábban lehet bejelenteni. A parlament arról is határozott, hogy nemcsak az követ el jogsértést, aki a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart, hanem az is, aki ilyen eseményen közreműködőként, résztvevőként szerepet vállal. Ezek a cselekmények ezentúl szabálysértésnek minősülnek, ami miatt pénzbírság szabható ki. A bírság adók módjára behajtandó, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. A bírságot közérdekű munkával, valamint szabálysértési elzárással nem lehet megváltani. 

A törvény azt is meghatározza, hogy a tilalmazott gyűlés résztvevői esetében mikor lehet megállapítani a szabálysértést: akkor, ha a gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket arról, hogy a megtartott rendezvényt megtiltották. Lényeges és vitát kiváltó rendelkezés az is, hogy a jövőben a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható ember személyazonosságát arcképelemzéssel is megállapíthatják. 

A törvény a már folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik. A jogszabály egyes pontjai a kihirdetést követő napon, míg további rendelkezései az alaptörvény módosításával összhangban április 15-én lépnek hatályba. A tizenötödik alkotmánymódosítás azt rögzíti, hogy a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.

vagy egy hasonló rendezvény. Ez valószínűleg akkor derül majd ki, ha a szervezők ezt kérik, és a rendőrség reagál rá.

Két alapjog ütközik

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mandinernek kifejti, először is érdemes tisztázni: 

Szerinte mint a polgári kormány sok más intézkedését – például a kábítószer-ellenes szigorú fellépéssorozatot –, úgy ezeket a változtatásokat is a gyermekvédelem szemüvegén keresztül érdemes nézni. 

„Ha valaki kinyitja a budapesti és nem mellékesen a világ más országai­ban zajló Pride felvonulások képgalériáját, akkor igencsak meg fog lepődni azon, amit lát. Megbotránkoztató, provokatív, szexuálisan öncélú öltözékek, kutya­kosztümös-latexbugyis felvonulók, a genderelmebaj radikális megjelenítése, nem beszélve a vallásgyalázó és -sértő tartalmakról, mindez a nyílt utcán, fényes nappal, mindenki által látható módon” – hívja fel a figyelmet. Szerinte ez a rendezvény már régen nem a szexuális kisebbségek jogai melletti kiállásról szól, s egy normális világban általában nem lenne értelmezhető, hogy valaki a szexuális orientációjának reklámozása céljából utcára menjen. „A problémára finoman szólva sem megoldás az, hogy »aki nem szeretné, hogy a gyermeke mindezt lássa, az ne menjen ki vele a Pride-ra« – mint ahogyan oly sok bölcs baloldali politikustól hallhattuk. Ők is tudják, hogy egy digitalizált világban ez már nem így működik, a szexuális propaganda megtalálja a gyerekeket is” – szögezi le.

Szánthó Miklós rámutat, jelen esetben két alapjog ütközik, egyrészt a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog, másrészt a gyülekezési jog. „Ezek az alapjogi kollíziók gyakori jelenségek az alkotmányjogban, elég csak a véleményszabadságnak és az emberi méltósághoz való jognak az ütközésére gondolnunk. Alkotmánybíróságok világszerte emelnek egyes alapjogokat mások fölé, a magyar Alkotmánybíróság is így tett a kilencvenes évek elején az élethez és az emberi méltósághoz való joggal” – magyarázza.

Szánthó szerint mindig az a kérdés, mi a védendő társadalmi érdek, alkotmányos érték: jelen esetben nyilván a gyermekek jogai, ami az alkotmánymódosítással az élethez való jogot leszámítva felülírhat minden más alapjogot, így a gyülekezési jogot vagy adatvédelmi szempontokat is. Lehetséges, hogy néhány évtizede erre még nem lett volna szükség, ám a nyugati civilizációban az utóbbi időben azt tanítják a gyerekeknek, hogy a heteroszexualitás tanult dolog, ami megváltoztatható. 

 – szögezi le.

Úgy véli, azok a balliberális képviselők, akik füstgyertyával próbálták megzavarni a gyermekek védelmét szolgáló törvények elfogadását az Országházban, azt a globalista anarchiareceptet követik, amit külföldi kitartóik a finanszírozásért cserébe elvárnak tőlük. „Itt ér össze az ideológiai nyomásgyakorlás és a politikai korrupció, s ne legyen kétségünk, ugyanaz a brüsszeli mélyállam nyitogatja a pénzcsapot a balhézó óbaloldal és a jófejkedő újbaloldal felé. Az EU és a nyílt társadalom hálózatához tartozó média és ngó-k jogi és kommunikációs uszítása borítékolható, és ez megint szuverenitáskérdésekhez vezet: szerződéses felhatalmazás hiányában milyen alapon szólhatna bele Brüsszel a család- és gyermekvédelmi jogalkotásba, pláne a kapcsolódó alkotmánymódosításba?” – teszi fel a kérdést.

Már rég nem egy ünnep

„Emlékezetes, hogy a gyermekvédelmi törvényt 2021-ben módosították, abban helyet kapott, hogy tilos a hetero­szexuálistól eltérő nemi orientáció népszerűsítése. A Pride pedig jó ideje szembement ezzel. Már rég nem egy ünnep, jogok melletti kiállás volt azoknak, akiknek a nemi identitása eltér a heteroszexuálistól. Megannyi olyan kirívó és radikális történésnek lehettünk szemtanúi a felvonulásokon az eltelt években, amelyek minden erkölcsi és morális határt átléptek. Arról nem is beszélve, hogy 

 – hangsúlyozza a Mandinernek Hal Melinda klinikai szakpszichológus. Példaként hozza azokat a párokat, amelyek egymást pórázon sétáltatva, kutyamaszkban vettek részt az eseményen, vagy olyan ruhában és kiegészítőkkel jelentek meg, amelyek szadomazohisztikus szexuális aktust idéztek meg. Ilyen a bőrheveder, a szájpöcök vagy az ostor. 

Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója arra is rámutat, hogy ezek az elemek megzavarhatják a gyermekek lelki, szellemi és erkölcsi fejlődését. Sőt, szorongást is kelthetnek a kiskorúakban. Hal Melinda emlékeztet, a legtöbbször azon résztvevők voltak a leghangosabbak ezeken az eseményeken, akik ilyen szélsőségeket képviseltek. „Még azok is tisztában voltak azzal, hogy ilyen szereplők is megjelentek a felvonuláson, akik személyesen nem látogattak ki. Ezek a deviáns személyek idegrendszeri és érzelmi kárt tudnak okozni a befogadónak. De az lmbtq-közösség tagjainak helyzetét is tovább nehezítik azzal, hogy viselkedésükkel kivívták a társadalom egy részének ellenszenvét” – mutat rá, hozzátéve: 

A szakember szerint ha egy szülő kiviszi a gyermekét a Pride-ra, az nem változtatja meg törvényszerűen a kiskorú szexuális orientációját, de egyértelműen szorongást és zavart kelt a gyermekben, és nem minden szülő van arra felkészülve, hogy egy ötéves gyermekkel arról beszélgessen, miért jelenik meg egy felnőtt hiányos öltözetben, miért van beragasztva a szája, vagy miért mászik valaki után négykézláb. „A szexuális orientáció különböző megnyilvánulásainak megértéséhez lelki érettség, szimbolikus gondolkodás kell, ami nem biztos, hogy egy tíz év alatti gyermeknél megvan” – magyarázza. 

A klinikai szakpszichológus felidézi azokat a képsorokat is, amikor a Pride-on felvonulók vallásgyalázó magatartást tanúsítottak: papnak és apácának öltözve, kereszttel a kezükben jelentek meg a tömegben, a kamionokon. Sőt, sátánista szimbólumok is fel-felsejlettek a fotókon. „S ha már jelmezek, akkor arról is fontos beszélni, hogy az sem gyerekeknek való látvány, ahogy csili-vili női ruhába bújt férfiak menetelnek az utcán fényes nappal, vagy szexuális aktust imitálva vonaglanak a konvoj autóin. De érdemes azt is felidézni, hogy agresszív cselekedetek is történtek a felvonuláson, amikor erőszakos egyének kerültek a tömegbe. Olyanok, akiket nem szűrtek ki a szervezők” – mondja a szakértő.

Káoszban nincs sem testi, sem lelki fejlődés

Hal Melinda arra is felhívja a figyelmet, tanulmányok alátámasztják, hogy a normálistól eltérő szexuális tartalmak közvetlen vagy közvetett fogyasztása kedvezőtlenül hathat a későbbiekben a párkapcsolatokra. „Nem véletlen, hogy manapság egyre nehezebben találnak hosszú távra társat maguknak a fiatalok. Többek között a Pride és az ahhoz kapcsolódó megannyi inger is hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebben keresnek igazi, intim és kötődő kapcsolatot. Miért is keresnének, amikor gyermekkorukban azzal szembesültek, hogy valaki láncon vezeti, szinte dehumanizálva, nagy nyilvánosság előtt a társát? Ráadásul a szexualitás és az agresszió együttes látványa lövedékszerű ingerlést nyújt az idegrendszernek. Az a szakértő, aki mindezt eltagadja, a káosz mellett áll ki. „Káoszban pedig nincs sem testi, sem értelmi, sem lelki fejlődés” – szögezi le. 

A szakpszichológus összegzésképp elmondja, hogy a Pride esetében az utóbbi években az is problémává vált, hogy felcserélte az alapvető értékeket. A demonstráció az életvédelemmel helyezkedett szembe azáltal, hogy azt üzente, bárki bármilyen formában élheti a mindennapjait. „Jómagam nem szeretném, hogy a gyerekemet a Pride nevelje, illetve azok az influenszerek, akik a közösségi médiában kiállnak e mellett az eszmeiség mellett. Szülőként szeretném én eldönteni, hogy mi módon ismertetem meg vele a szexualitás kérdéskörét” – hangsúlyozza.  

Nyitókép: Mandiner-grafika