Szakértő a Mandinernek: Ukrajna felvétele az EU-ba csak egy nagyon költséges fájdalomdíj lenne

Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcstalálkozó után bejelentette, a kormány véleménynyilvánító szavazást fog rendezni, hogy megkérdezzék a magyar állampolgárokat, szeretnék-e, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz.

A bejelentést követően a Mandiner arról kérdezte Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, mit jelent a magyar emberekre nézve, ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz; milyen előnyeink és hátrányaink származhatnak belőle; illetve mikorra válhat Kijev az unió tagjává?

Számítani fog a magyar emberek szava

Mielőtt részletesen belementünk volna, hogy milyen hozadékai lehetnek Ukrajna csatlakozásának az Európai Unióhoz, a miniszterelnök csütörtöki bejelentésére reagálva azt a kérdést tettük fel: mennyire lesz valójában beleszólása a magyar állampolgároknak abba, hogy felveszik-e Ukrajnát.

Siklósi Péter szerint nagyon is lesz beleszólásunk, és szerinte logikus, hogy a miniszterelnök meg akarja kérdezni az embereket, elvégre az európai vezetők az uniós állampolgárok sorsáról döntenek. A szavazás eredménye nemcsak információként, de felhatalmazásként is szolgál majd Orbán Viktornak, hogy ez alapján képviselje a magyar érdekeket az EU-ban.

 – jelentette ki, és hozzátette, amennyiben a magyar emberek Ukrajna csatlakozása ellen döntenek, a kormánynak lesz lehetősége kiállni emellett az álláspont mellett, hiszen egy új tag felvételéhez az összes tagállam beleegyezésére szükség van – „Ukrajnát nem vehetik fel az unióba, ha csak egy tagállam is ellene van” – húzta alá.

Ukrajna felvétele fájdalomdíj

A szakértő szerint az európai vezetők szempontjából Ukrajna felvétele a közösségbe egyfajta vígaszdíj, tekintve, hogy a NATO-hoz való csatlakozásáról a nagyhatalmak hallani sem akarnak.

„Nem csak Moszkva, de az USA is teljesen kizártnak tartja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Annak idején már a Biden-adminisztráció is megüzente azoknak az európaiaknak, akik Ukrajna NATO tagfelvételében gondolkodtak, hogy fel se vessék ezt a kérdést a washingtoni csúcstalálkozón, a Trump adminisztráció pedig egyértelművé tette, hogy erről szó sem lehet” – jelentette ki, és hozzátette, sok európai ország sem támogatta ezt a kezdeményezést.

Miután világossá vált, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását illetőn zárt kapukat döngetnek, a háborúzó Ukrajna legnagyobb pártfogói egyfajta vigaszdíj lehetőségét látták az EU-tagság felajánlásában.

– minősítette a szakértő ezt a gesztust.

A csatlakozás szempontjából nem mindegy, hogyan ér véget a háború

Siklósi szerint a csatlakozás szempontjából kardinális kérdés, hogy Ukrajna hogyan zárja le a háborút Oroszországgal. Az Európai Unió szerződésében ugyanis van egy záradék, az úgynevezett kölcsönös segítségnyújtási záradék, amelyre hivatkozva bármelyik tagállam segítségnyújtásra szólíthatja fel a többi tagállamot, akik ennek kötelesek eleget tenni.

Ukrajna esetében nyilvánvalóan fennáll a veszély, hogy arra használná ezt a záradékot, hogy az oroszok elleni háború támogatására kötelezi a másik huszonhét tagállamot, ezzel belerángatva őket is a konfliktusba.

Kijevnek pedig meg is lehet erre a joga abban az esetben, ha a háború nem békeszerződéssel, hanem például tűzszünettel ér véget. Bár mindenki a béketárgyalásokra törekszik, könnyen lehet, hogy a feleknek nem sikerül megállapodniuk egymással, és csak tűzszünetet kötnek. És ez nem is lenne olyan kirívó eset a modernkori háborúk között.

 – idézi fel, és figyelmeztet, hogy amennyiben nincsen békekötés, az EU-s csatlakozás esetén Ukrajnának joga lesz belerángatni a szövetségeseit a háborúba.

Kérdésünkre válaszolva elmondta, a záradék a támogatás módjára nem tér ki, tehát nem lehet tudni, a fegyveres támogatást is magában foglalja-e, ezért biztosan ellentéteket szülne a tagok között, és közelebb sodorná Európát a háborúhoz.

Igazságtalan lenne, ha nem kéne Ukrajnának is végig csinálnia a hosszadalmas procedúrát, amit a többi csatlakozni kívánó államnak

Mivel mind a békekötés mind a tűzszünet lehetősége egyelőre csak feltételes jövőként lebeg a szemünk előtt, felmerül a kérdés, vajon mikorra várható reálisan Ukrajna taggá válása.

A szakértő kijelentette, nem szeretne feltételezésekbe bocsátkozni, de az biztos, hogy az ukránokra egy hosszadalmas procedúra vár. Hozzátette, az unión belül már felmerült többekben, hogy Ukrajna esetében nem lehet-e valahogy lerövidíteni ezt a folyamatot, de szerinte, ha ez megtörténne az nem csak furcsa, de igazságtalan is lenne.

„Nem tisztességes azokkal az országokkal szemben, amelyek minden egyes részletkérdésről tárgyalásokat folytatnak az EU-val, teljesítik a különböző feltételeket, és átalakítják a saját rendszerüket azért, hogy megfeleljen az unió előírásainak. Pusztán azért, mert Ukrajnát kompenzálni akarják, amiért nem vették fel a NATO-ba” – részletezi.

Hangsúlyozta, nem kell attól tartanunk, hogy a fejünk fölött, fittyet hányva a szabályokra, a kötelező eljárásokat mellőzve egy-kettőre felveszik Ukrajnát, hiszen a végső döntést is minden tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.

A jelenlegi tagok szempontjából Ukrajna csatlakozása szinte csak hátrányokkal járna

Ezt követően megkérdeztük, milyen hatással lehet Ukrajna csatlakozása a mostani tagországok állampolgáraira nézve. Siklósi szerint előnyökkel nem nagyon tudunk számolni, hátrányokkal viszont annál inkább.

A legnagyobb nehézségnek azt nevezte, hogy Ukrajna hatalmas ország. A csatlakozása teljesen felborítaná az unió mostani működési rendjét, és felborítaná a jelenlegi erőviszonyokat.

„Vegyük például a pénzügyi erőforrásokat. Jelenleg az EU költségvetésének nagy részét a közös mezőgazdasági politikára vonatkozó pénzalap, illetve a különféle strukturális alapok teszik ki, amik arra szolgálnak, hogy a fejletlenebb régiókat a fejlettebb régiók szintjéhez közelítsék. Mivel Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasággal rendelkező, de az európai átlagnál jóval szegényebb ország, csatlakozása esetén a jelenlegi tagországok jelentősen kevesebb pénzt kapnának mind a mezőgazdasági, mind a regionális fejlesztési alapokból. Nemcsak az ország mérete, de a területek fejletlensége miatt is” – fejtette ki, és hangsúlyozta, ez ellenérdekeltségeket fog szülni.

Magyarország szempontjából érdemes még kiemelni a kárpátaljai magyarság helyzetét, amit, ha nem rendeznek az ukránok, Magyarország hallani sem akar a csatlakozásról.

A józan ész a lélektani nyomással szemben

Bár a racionális érvek minden szempontból Ukrajna csatlakozása ellen szólnak, mégis nagyon erősek az EU-ban azok a hangok, amelyek a támogatást szorgalmazzák.

 A szakértő szerint ezen a ponton sokat nyom a latba az a lélektani hadviselés, amivel próbálják presszionálni a tagokat, hogy „támogassák Ukrajnát, álljanak ki Ukrajna mellett”.

 – értékelt a szakértő.

Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP

***