Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának, most arra szólítanák fel a tagállamokat, hogy a GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák erre a célra!
Véleménynyilvánító szavazást kezdeményezését jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna uniós tagságáról a csütörtöki rendkívüli uniós csúcstalálkozó után.
Ahogy a kormányfő fogalmazott, újra komolyan elő kell venni Ukrajna európai uniós tagságának kérdését, ami kapcsán nem szeretné, hogy az emberek feje fölött szülessen döntés. „Tudnunk kell, hogy az emberek milyen mértékig hajlandóak áldozatot vállalni Ukrajna további támogatásáért” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő egyedüliként megvétózta a fegyverszállításokat Ukrajnába, majd bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna európai uniós tagságáról.
Orbán Viktor kifejtette, hogy Ukrajna uniós tagságával átalakulna az Európai Unió teljes gazdálkodási rendszere. „Erre nem vagyunk felkészülve, ezért én azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben” – fogalmazott. Hangsúlyozta: az a pénz, amit az EU Ukrajnába akar küldeni, valamint az Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teher együtt
akkora összeg, amit az Európai Unió gazdasága és benne Magyarország gazdasága nem bír ki.
A miniszterelnök már korábban is határozott álláspontot fogalmazott meg a kérdésben. Legutóbb a Fidesz-KDNP februári kihelyezett frakcióülésén beszélt erről, és figyelmeztetett: az amerikaiak kivonulnak Ukrajna finanszírozásából, és ezt Brüsszel az európaiakkal, többek között velünk, magyarokkal akarja majd megfizettetni.
Erre évértékelőjében is ráerősített, kijelentve, Magyarország és a magyarok ellenében Ukrajna soha nem lesz az EU tagja. Szavai szerint az ukrán csatlakozás tönkretenné a magyar gazdákat, és az egész magyar nemzetgazdaságot.
De laikus szemmel is látható, hogy a jelenleg is háborúban álló Ukrajna felvétele az Európai Unióba milyen súlyos pénzügyi terhet jelentene Magyarországnak.
Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Ez meghaladja az éves magyar költségvetés kiadási főösszegét.
Most pedig arra szólítanák fel a tagállamokat, hogy a GDP-jük 0,25 százalékát fordítsák Ukrajna támogatására. Ezt egyébként az ukránok aktívan támogató litvánok javasolták.
Ezt is ajánljuk a témában
A litvánok szívesen vennék, ha minden gazdaság megnyomorítaná magát a Ukrajnáért, épp a békekötés előtt.
Ez hazánk szempontjából évi 200 milliárd forintos plusz terhet vonna magával, de az ország uniós csatlakozásával az összeg sokszorosát jelentené.
Ukrajna csatlakozásával Magyarország az Unió nettó befizetőjévé válna, megszűnnének az uniós felzárkóztatási támogatások, és nem nehéz belátni, hogy minden pénz az ukránoknak jutna.
Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint az EU bővítéssel kapcsolatos álláspontja igazságtalan.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
Széleskörű vizsgálat indult a robbanás körülményeinek feltárására.
