Miközben az egész világ Zelenszkijékre figyel, egy globális nagyhatalom nagyjából eldönti a világ sorsát

A héten tartják Kína „két ülésszakának” éves ülését, amelynek során több ezer politikai és közösségi küldött érkezik Pekingbe egész Kínából, Hongkongból és Makaóból, hogy a két héten át tartó, üléseken ratifikálják a jogszabályokat, döntsenek személyi változásokról és elfogadják a költségvetést.

Ami most történik, annak kétségkívül jókora hatása van a világ többi részére is, hiszen Kína a világ második legnagyobb gazdasága, kizárólag az Egyesült Államok tudja egyelőre maga mögé utasítani, és még a válságok sorozatában is képes volt növekedésre. Az emberi jogi és egyéb aggodalmak ellenére tehát alapvetően képes befolyásolni a magát szabadnak nevező világ sorsát az, hogy Pekingben milyen irányba fordítják a kormányt.

Az idei kettős ülésszak azért is fontos, mivel 2025 egyben Kína 14. stratégiai ötéves tervének utolsó éve is, amely felvázolja a kormány által az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló törekvéseket. A 2023 végén közzétett félidős értékelés megállapította, hogy a terv 20 fő célja közül 16 az elvárásoknak megfelelően vagy a vártnál jobban teljesített. A jelentés azonban több ponton is elmaradásról számolt be. A következő ötéves tervet – a 2026-30-as időszakra – csak jövő év márciusában hozzák nyilvánosságra, de az idei kettős ülésszakon hozott döntések már előrevetítik, hogy milyen prioritásokra fog koncentrálni a kormányzat.

Kína előtt álló kihívások

Szerdán Li Csiang kínai miniszterelnök mutatta be munkabeszámolóját. Li a 2024-es évet „figyelemre méltó évnek” nevezte, amelynek eredményei között szerepel a Kínai Népköztársaság megalapításának 75. évfordulójának megünneplése. Li szerint Kína megerősítette globális jelenlét, és Hszi Csin-ping elnök részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, valamint a BRICS-vezetők találkozóján. Peking olyan jelentős eseményeknek is otthont adott, mint a Kína-Afrika Együttműködési Fórum, amely erősítette „a globális partnerséget és a stabilitást.” Li szerint Kína aktív és konstruktív szerepet játszik a globális kihívások kezelésében és a nemzetközi és regionális konfliktusok megoldásában. Anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, Li elismerte, hogy Kína a nemzetközi nyomás miatt új kihívások előtt áll a kereskedelemben.

A beszámoló legfontosabb megállapításait a következő pontokban lehet összefoglalni:

Gazdasági növekedési cél: 5 százalék körüli GDP-növekedés

• Li Csiang bejelentette, hogy Kína 2025-re „körülbelül 5 százalékos” GDP-növekedést céloz meg.

Ez megegyezik a 2024-es céllal. Ezt „nagy kihívásnak” nevezte az egyre bonyolultabb külső környezet miatt, azonban név szerint nem említette az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi háborút. A célkitűzés azt jelzi, hogy Kína elkötelezett a gazdasági stabilitás iránt, miközben olyan nehézségekkel néz szembe, mint az ingatlanpiaci problémák és a magánszektor beruházásainak visszaesése.

Fiskális intézkedések és költségvetési hiány

• A költségvetési hiányt a GDP  4 százalékára emelik 2025-ben

Ez 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez agresszívabb költekezést jelez a gazdaság élénkítése érdekében. Kína 1,3 billió jüan (körülbelül 182 milliárd USD) értékben tervez ultrahosszú lejáratú különleges államkötvényeket kibocsátani, ami 300 milliárd jüannal több, mint 2024-ben.

Munkahelyteremtés és szociális célok

• A kormány 12 millió új városi munkahely létrehozását tűzte ki célul

Különös figyelmet fordítanak ezen belül a fiatalok foglalkoztatására, mivel az ifjúsági munkanélküliség az elmúlt években komoly problémát jelentett. A városi munkanélküliségi rátát 5,5 százalékon belül kívánják tartani.

• A jelentés kitér az egészségügy, az oktatás és a vidéki területek fejlesztésére is

A cél, hogy csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ez magában foglalja az idősek ellátásának javítását és a vidéki infrastruktúra modernizálását.

Ingatlanpiac és fogyasztásösztönzés

• Li hangsúlyozta az ingatlanágazat stabilizálásának szükségességét, amely a kínai gazdaság egyik motorja, de az utóbbi években válságban van

Ennek egyik kiváltó oka például az Evergrande csődje. A kormány további intézkedéseket ígért a bizalom helyreállítására, de részleteket nem árult el. A belső fogyasztás élénkítése érdekében lépéseket terveznek, mivel a lakossági kiadások alacsony szintje továbbra is akadályozza a gazdasági fellendülést.

Technológiai és ipari fejlesztések

• Kína továbbra is a technológiai önellátásra és az innovációra fókuszál, különösen a mesterséges intelligencia, a félvezetők és a jövő egyéb iparágai terén.

Ez része annak a stratégiának, amivel csökkentenék a külföldi technológiáktól való függőséget. Li kiemelte a „jövő iparágainak” fejlesztését, például a zöld technológiákat, mint a gazdasági növekedés új motorjait.

Külpolitikai és globális szerepvállalás

• Li kijelentette, hogy Kína „független, békés külpolitikát” folytat, és elkötelezett a multilateralizmus mellett.

Továbbá, hangsúlyozta Kína globális gazdasági közvetítő szerepét. A jelentés szerint Kína továbbra is nyitott a külföldi befektetésekre, és támogatja a globális együttműködést.

Tajvan, Hongkong és Makaó

• Li külön megemlítette, hogy a kormány támogatja Hongkong és Makaó hosszú távú „prosperitását és stabilitását”.

Arra ösztönzte a két különleges közigazgatási régiót, hogy mélyítsék nemzetközi kapcsolataikat és fejlesszék gazdaságukat. Li elmondta, Peking „határozottan ellenzi” Tajvan függetlenségét és a „külső erők” beavatkozását a sziget ügyeibe. A miniszterelnök szerint Kína elő fogja mozdítani a „kétoldalú kapcsolatok békés fejlődését”. 

Katonai stratégia

• Li megerősítette a Kommunista Párt abszolút vezető szerepét a hadsereg felett

Azt is ígérte, hogy előmozdítja Hszi Csin-ping katonai stratégiáját. Ígéretet tett a harckészültség megerősítésére, a nemzeti szuverenitás védelmére és a katonai-polgári reformok előmozdítására. Kína katonai kiadásai 2025-ben 7,2 százalékkal nőnek, ami megegyezik az elmúlt két év növekedésével – ez derült ki egy kormányzati költségvetési dokumentumból. Az idei védelmi költségvetés 1,784 billió jüan (245,2 milliárd dollár).

Összegzés

Li Csiang munkajelentése a 2025-ös két ülésszakon egy ambiciózus, de óvatos tervet vázol fel Kína számára. Az 5 százalékos növekedési cél, a fiskális beavatkozás, a technológiai fejlesztések és a szociális jólét javítása egyaránt azt célozza, hogy Kína ellenálljon a külső nyomásoknak – például az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi konfliktusnak – és

A jelentés egyensúlyoz a rövid távú stabilitás és a hosszú távú stratégiai célok között, miközben Kína a globális színtéren is – de a regionális környezetében mindennképp – igyekszik erős pozíciót fenntartani. A siker kulcsa az lesz, hogy a kormány milyen mértékben tudja valóra váltani ezeket az ígéreteket egy egyre bizonytalanabb világban.

***