Így telt a hét, amikor Orbán kispadra ültette az EU-s vezetőket, Magyar Péter pedig váratlan látogatót kapott

Míg a magyar miniszterelnök Európa sorsáról döntött, a Tisza Párt gyűlésén egy politikai elemző felbukkanása volt a legnagyobb szenzáció.

A magyar miniszterelnök a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson megvétózta, hogy az Európai Tanács háborúpárti határozatot fogadjon el. Az Európai Parlament ezzel is foglalkozni fog a következő napokban.
Hétfőtől újra összeül az Európai Parlament és március 13-ig fog ülésezni. Az EU hivatalos oldalán elérhető tájékoztató szerint
ebben a néhány napban az Európai Tanács március 6-i rendkívüli ülésének eredményéről, Európa biztonsági struktúrájáról és Ukrajna támogatásáról, valamint az Európai Bizottság első száz napjáról is szó lesz.
Mint ismert, a 6-i rendkívüli EU-csúcson Európai Tanács két fő kérdésben is próbált döntést hozni. A találkozón az unió összes tagállamának vezetője, az Európai Bizottság (EB) vezérkara, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.
Ezt is ajánljuk a témában
Míg a magyar miniszterelnök Európa sorsáról döntött, a Tisza Párt gyűlésén egy politikai elemző felbukkanása volt a legnagyobb szenzáció.
A csúcs sürgős összehívására azért volt szükség, mert Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben világossá tette, hogy Ukrajna támogatása többé nem elsődleges kérdés az Egyesült Államok számára, és azt is jelezte, a NATO nincs ingyen, ideje Európának a saját lábára állnia.
Az EB benyújtotta a ReArm Europe („Európa újrafelfegyverzése”) címet kapott tervét, amit mind a huszonhét tagállam, így hazánk is elfogadott; ebbe belevették a déli tagállamok védelmét és a nem NATO-tag országok semlegességének tiszteletben tartását is.
A másik fő téma, Ukrajna fegyveres támogatása, illetve az erről szóló szándéknyilatkozat aláírása már nem számíthatott ilyen egyhangú támogatásra: Magyarország egyedüliként vétózott.
A határozati javaslat értelmében az EU 27 tagországa többek között vállalta volna azt is, hogy továbbra is rendszeres pénzügyi támogatást biztosít Ukrajnának, 2025-ben 30,6 milliárd eurót, továbbá, hogy fokozza Ukrajna törekvéseinek támogatását az uniós tagság felé vezető úton.
„Magyarország a béke oldalán maradt, mi azt mondtuk, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a lehető legnagyobb erővel és energiával támogatni kell az Amerikai Egyesült Államok elnökét a béketárgyalásai sikerességében” – szögezte le Magyarország álláspontját Orbán Viktor az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő egyedüliként megvétózta a fegyverszállításokat Ukrajnába, majd bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna európai uniós tagságáról.
„Ők 26-an elfogadtak egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról szól, arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni azért, hogy még tovább tudjon harcolni, és Magyarország természetesen ezt nem támogatta”
– értékelt a magyar miniszterelnök.
Ez a mi béke melletti álláspontunkkal teljesen ellentétben állt”
– szögezte le Orbán Viktor.
Elmondta, beszéltek Ukrajna jövőjéről is, rossz hír, hogy a jövőben az Egyesült Államok pénzügyi segítségére nem lehet számítani, Európa kapcsán pedig „óriási számok hangoztak el”, hogy mekkora összegeket kell Ukrajnába küldeni a következő időszakban, részben, hogy működjön az ország, részben, hogy működjön a hadsereg, közben egyetértettek abban, hogy az uniós tagországoknak rengeteg pénzt kell költeni saját magukra is, hogy a saját hadseregeket megerősítsék.
Orbán Viktor elmondta, úgy látja, hogy az a pénz, amit Ukrajnába akarnak küldeni, Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teherrel együtt akkora összeg, amit az Európai Unió gazdasága nem bír ki, benne Magyarország gazdasága se.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher