Így telt a hét, amikor Orbán kispadra ültette az EU-s vezetőket, Magyar Péter pedig váratlan látogatót kapott

Az Európai Tanács a héten két fő kérdésben is próbált döntést hozni; a rendkívüli EU-csúcson az unió összes tagállamának vezetője, az Európai Bizottság (EB) vezérkara, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. 

A csúcs sürgős összehívására azért volt szükség, mert Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben világossá tette, hogy Ukrajna támogatása többé nem elsődleges kérdés az Egyesült Államok számára, és azt is jelezte, a NATO nincs ingyen, ideje Európának a saját lábára állnia. 

Az EB benyújtotta a ReArm Europe („Európa újrafelfegyverzése”) címet kapott tervét, amit mind a huszonhét tagállam, így hazánk is elfogadott; ebbe belevették a déli tagállamok védelmét és a nem NATO-tag országok semlegességének tiszteletben tartását is.

A másik fő téma, Ukrajna fegyveres támogatása, illetve az erről szóló szándéknyilatkozat aláírása már nem számíthatott ilyen egyhangú támogatásra. 

Magyarország egyedüliként vétózott, hiszen ebben az egész Európa sorsát meghatározó kérdésben Orbán Viktor üzenete a kezdetektől következetes és világos: 

Mindeközben a Magyar Péteréknél sem telt eseménytelenül a hét, bár a Tisza Párt lőkösházi gyűlésén közel sem Európa jövője vagy a háború és béke kérdése forgott kockán. A fő esemény Nagy Attila Tibor elemző felbukkanása volt, aki a rendezvény után váltott is egy pár szót Magyar Péter Tisza-elnökkel, majd egy Facebook-posztban számolt be az élményeiről.

Ebben az írta többek között, hogy a két-háromszáz résztvevős rendezvényen a település problémáiról is volt szó, amellett, hogy „Magyar Péter beszédeinek nagy része ismétlés”. 

Egyébként nemcsak ő, de Ruszin-Szendi Romulusz is felszólalt, a hallgatóság körében főként középkorúakat és fiatalok voltak, ami Nagy Attila Tibor szerint azt jelzi, „hogy a Tiszának még mindig versenyhátránya van a Fidesszel szemben a nyugdíjasok körében”. 

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala