Letartóztatták az ellenzéki vezetőt, de azért még ne temessük Törökországot – szakértő a Mandinernek

Nyitókép: Turkish Presidency / Murat Cetin / ANADOLU / Anadolu via AFP

Mint lapunk is megírta: Ekrem İmamoğlut – Isztambul polgármesterét és egyben Recep Tayyip Erdoğan elnök fő politikai riválisát – 2025. március 19-én tartóztatták le korrupció és terrorszervezettel való együttműködés vádjával. A hatóságok szerint kapcsolatban állt a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Törökország terrorszervezetként tart számon.  

Mint Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója lapunknak elmondta,

 Ebből kifolyólag számos ellenzéki politikust, újságírót és közéleti személyt tartóztattak le az elmúlt években.” A kutató kifejtette, hogy nemrégiben például az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) más tisztviselőit is őrizetbe vették hasonló vádakkal, és a kormány beavatkozott az ellenzéki vezetésű önkormányzatok működésébe. E lépéseket az ellenzék és a nemzetközi megfigyelők a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló kísérletként értelmezik.

Épülő diktatúra?

De felmerül a kérdés, hogy mit árul el ez a letartóztatás a török politikai berendezkedésről? Véget ért a demokrácia Törökországban, vagy nem (vagy esetleg már korábban)? A kutató kiemelte, hogy a török igazságügyi miniszter bírálta azokat, akik kapcsolatba hozták Erdoğant a letartóztatásokkal. Yılmaz Tunç szerint „rendkívül veszélyes és helytelen” azt sugallani, hogy ez egy politikai lépés, és ragaszkodott hozzá, hogy Törökországban senki sem áll a törvények felett. Erdoğan és pártja is tagadta a vádakat, és kitart amellett, hogy a török igazságszolgáltatás független.  

Tárik szerint „sokan viszont nem osztják ezt a véleményt, mivel noha Törökország formálisan továbbra is többpártrendszerű demokrácia, a politikai ellenfelek elhallgattatása, 

Rongált külkapcsolatok

Természetesen felmerülhet, hogy hogyan reagáltak a térség országai a letartóztatásra, és milyen hatással lehet ez a török külpolitikára? Kritikus nyilatkozatokból ugyanis nem volt hiány. „A polgármester letartóztatása mélyen aggasztó” - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben. „Törökországnak fenn kell tartania a demokratikus értékeket, különösen a választott tisztségviselők jogait”. Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig „a törökországi demokráciára mért csapásnak” nevezte az esetet.

Az ellenzéki vezető őrizetbe vétele szemmel láthatóan tovább mélyíti a politikai feszültséget az országban, szerdán tömegtüntetésekre került sor Isztambulban, melyek során a demonstrálók a rendőrökkel is összecsaptak.

Tárik hozzátette: „Az Európai Bizottság és Németország kormánya egyaránt aggodalmát fejezte ki a fejleményekkel kapcsolatban. Törökország évtizedek óta próbál csatlakozni az Európai Unióhoz, de a csatlakozási folyamatot a demokrácia és más értékek, például a jogállamiság tiszteletben tartása iránti elkötelezettségével kapcsolatos aggályok hátráltatják.”

A török ellenzék helyzete

Kétségtelen, hogy Ekrem İmamoğlu letartóztatása jelentős következményekkel járhat a török ellenzéki mozgalmak számára, és két lehetséges forgatókönyv bontakozhat ki: vagy fokozott ellenállás alakul ki Erdoğan hatalma ellen, vagy a rezsim további megszilárdulását eredményezi, ahogy az korábban is történt.

Mint Tárik felhívta a figyelmet: 

 A puccskísérlet után az állam rendkívüli állapotot vezetett be, és tömeges letartóztatások kezdődtek.

A kutató kiemelte, hogy İmamoğlu esete viszont más helyzetet teremt, mert ő az egyik legnépszerűbb ellenzéki vezető, akinek támogatottsága nem csupán a hagyományos ellenzéki bázisból, hanem a mérsékeltebb szavazókból is fakad. „Letartóztatása jelentős politikai fordulópont lehet Törökországban. Ha az ellenzék és a társadalom egységesen és határozottan reagál, az akár megingathatja Erdoğan rendszerét. Ha azonban a hatóságok gyorsan és hatékonyan elnyomják az ellenállást, akkor elkerülhetik a bukásukat. Az elkövetkező hetek kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy kiderüljön, merre billen a mérleg” – tette hozzá a szakértő.