Fred Fleitz amerikai biztonságpolitikai szakember a Mandinernek adott interjúban beszélt Trump és Európa viszonyáról, a háború lehetséges lezárásáról és Orbán Viktorról is.
Fred Fleitz, az America First Policy Institute (AFPI) amerikai biztonsági központjának alelnöke, emellett a Newsmax TV állandó közreműködője. Fleitz 25 évet szolgált az Egyesült Államok nemzetbiztonsági beosztásaiban. A szakértő az Alapjogokért Központ meghívására érkezett Budapestre és részt vett a „Peace Through Strength: The World Aligns with Trump – and Hungary” c. konferencián. (Az interjú a Zelenszkij-Trump találkozó előtt lett felvéve.)
***
Mit gondol a transzatlanti szövetség jövőjéről Trump elnök alatt?
Szerintem a transzatlanti szövetség erősebb lesz Donald Trump alatt. Voltak olyan aggodalmak, hogy Trump nem támogatja a szövetségeseit, nem támogatja a NATO-t. Ez azonban nem igaz, az elnök nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja a NATO-t, az amerikai szövetségesekkel való munkát, de abban hisz, hogy a tagoknak is részt kell vállalniuk a terhekből. Ami a NATO-t illetti úgy gondolja, hogy az európaiaknak kéne elsődlegesen vállalnia Európa védelmét, és támogatni Ukrajnát, mind fegyverekkel, mind más támogatásokkal, – nem azért mert kiakarna lépni a szövetségből, hanem mert Amerikának sok stratégiai felelőssége van. Ezek közül prioritást élvez a kínai fenyegetés a csendes-óceáni térségben.
Tehát azt tervezi, hogy katonai erőnk egy részét Ázsia felé tolja el, de ez nem jelenti azt, hogy kihátrál Európából.
Itt Európában nagy a pánik, hogy Amerika magára hagyja a kontinenst és egyedül maradunk. Ön szerint ez akkor nem valós félelem, hanem hisztéria?
Európában nem vesznek tudomást arról, hogy az Egyesült Államokból nézve olyan nemzeteket látnunk, mint Franciaország és Németország, amelyek inkább a szociális rendszereikre költenek, nem pedig a védelmükre. És akkor Amerikának vállalnia kell ennek a védelemnek a terhét. Az amerikaiak ezt nem tartják igazságosnak, és valóban igazságtalan, hogy Németország és Olaszország olyan keveset fordít arra, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, miközben Amerika sokkal többet költ. Sok nemzet a GDP-hez viszonyítva nagyon bőkezűen adta a pénzt, sok ázsiai és európai nemzet, a britek például. De botrányos Németország, Franciaország és Olaszország része. És ez olyasmi, amit az amerikai emberek szeretnének rendbe hozni.
Ezt is ajánljuk a témában
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel és Koskovics Zoltánnal, az Alapjogokért Központ elemzőjével tekinttettük át a fejleményeket a Trump-Zelenszkij-csörte kapcsán.
Trump valóban békét hozhat Ukrajna számára? Azt hiszem az európaiak szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az amerikai fél „igazságos békét” tud-e elérni.
Mielőtt Trump elnök lett senki nem mutatott hajlandóságot arra, hogy békét teremtsen, habár egy vezető volt, aki békét akart békét Ukrajnában, ez pedig Orbán Viktor miniszterelnök. De a többi vezető Biden elnök álláspontját támogatta, hogy addig kell fegyverezni Ukrajnát, amíg csak lehet, ami azt jelentette, hogy egy kimerülésig tartó háborúra adtak fegyvert, amit Ukrajna soha nem tudott volna megnyerni. Orbán azt mondta ez nem helyes, és Trump is azt mondja, hogy ez nem helyes.
Nagyon örülnénk neki, ha egy teljesen igazságos béke születne: az összes orosz katona elhagyná Ukrajnát, és az orosz kormányt felelősségre vonnák. De ha reálisak vagyunk, akkor ez nem fog megtörténni.
Trump azt mondta, hogy a lehető legigazságosabb békét szeretné elérni, és szerintem úton van efelé. Úgy tűnik van előrehaladás abban, hogy az oroszok és az ukránok tárgyaljanak. Macron és Starmer látogatásaiból erre lehet következtetni, mert már nem elleneznek mindent csípőből, amit Trump felvet Ukrajnával kapcsolatban, és lehetőleg majd beállnak a sorba és támogatják az öldöklés leállítását.
Trumpnak az a prioritása, hogy megállítsa az öldöklést, nem pedig az, hogy valami tökéletes fantázia megoldást keressen,
a cél az életek megmentése Ukrajnában, és a végleges békemegállapodás tárgyalási folyamatának az elkezdése, amely évekig tarthat.
Tegyük fel, hogy nem sikerül egy asztalhoz ültetni a feleket és a háború folytatódik, és az európaiak továbbra is pénzelik az ukránokat. Mit tesz Amerika ebben az esetben?
Ez egy érdekes kérdés, amelyet Trumpnak is feltettek nemrég és ő azt mondta, hogy keményen fog dolgozni, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, de elismerte, hogy nem biztos, hogy ez sikerülni fog. Ha a felek nem akarják befejezni ezt a háborút, akkor az nem fog abbamaradni. Trump megpróbál majd nyomást helyezni a szereplőkre. Az egész nemzetbiztonsági csapata ezen a problémán dolgozik. De elismerte: előfordulhat, hogy nem oldódik meg a konfliktus. Remélem nem ez lesz. Azzal, hogy jelzi Putyinnak és Zelenszkijnek, hogy a türelme véges, úgy nyomást helyezhet rájuk, hogy addig egyezzenek meg, amíg lehet. Szerintem eljön a pillanat, hogy befejeződik a háború, és nem hiszem, hogy bármelyik fél örökké akarná folytatni a harcokat.
Európában divatos olyan megjegyzéseket tenni, hogy Trump „Putyin barátja”, vagy, hogy az orosz érdekekek szolgálja... Sőt a 2017-es „orosz konspiráció” is kezd visszaszivárogni a sajtóba. Mit gondol miért nyomják sokan ezt a narratívát?
Ez valóban egy népszerű állítás a nyugati médiában. A brit sajtóban például úgy írnak, mintha az is engedmény lenne, ha Amerika egyáltalán szóba áll Oroszországgal. Veszélyesnek tartom, hogy Biden olyan mértékben démonizálta Putyint, hogy lehetetlenné tette, hogy az amerikaiak párbeszédet folytassanak az oroszokkal.
Ez a két nemzet rendelkezik a legnagyobb nukleáris arzenállal a Földön. Képesnek kell lennünk arra, hogy kijöjjünk egymással. Képesnek kell lennünk beszélnünk egymással.
Ez Trump álláspontja is. És azt hiszem, Európának meg kell értenie, hogy bármennyire is tiltakoznak, és Putyin felelősségéről beszélnek, diplomáciát kell folytatnunk Oroszországgal. Mert, ha a helyzet kicsúszik a kezünkből az Oroszország és Kína közötti szövetség egyszerűen erősödni fog. Szóval sajnálatos, hogy az európai vezetők rövidlátó ellenvetései szerint bármilyen párbeszéd Oroszországgal azt jelenti, hogy oroszbarát vagy és szakítasz az ukránokkal. Ez nem így van. Trump mindig is egyértelműen azt mondta, hogy Amerikának beszélnie kell a barátaival és az ellenségeivel is. Ezt látjuk most is.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump második elnökségének külpolitikai doktrínáját eddig a következő mondattal lehetne jellemezni: „Miért ne tehetném meg?”
Trump a beiktásakor arról beszélt, hogy „békecsináló” szeretne lenni. S ez vonatkozik a közel-keleti konfliktusokra is. Előállt a Gáza-tervével, ami sokakat meglepett. Ön mit gondol róla, ez komoly terv?
Trump egy üzletember. Előállt ezzel a merész tervvel, miszerint Amerika átveszi az irányítást Gáza felett, és elkezdi újjáépíteni azt. És ez megrémítette az arab államokat. Még a Wall Street Journal vélemény-szerkesztősége, amely nagyon utálja Trumpot is azt írta: „utáljuk ezt a tervet, de el kell ismernünk, hogy Trump arra kényszerítette a világot, hogy nézzen szembe a palesztinokkal és Gázával kapcsolatos képmutatásával”.
Az arab államok és az európai államok mindig együttérzésüket fejezik ki ezek iránt az emberek iránt. Szeretnék, ha vége lenne a háborúnak és kétállami megoldást szorgalmaznak, de nem akarnak semmit tenni Gáza újjáépítéséért. Nem akarják befogadni a menekülteket Gázából. Egyszerűen csak azt akarják, hogy ez a konfliktus megszűnjön.
Azt akarják, hogy véget érjen, és a kisujjukat sem fogják mozdítani, ha a Hamász újra átveszi az irányítást Gáza felett. Ez elfogadhatatlan. Trump rákényszerítette a világot, hogy szembenézzen a saját képmutatásával a gázai palesztinokkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ő és a kormánya azt üzeni az arab világnak és az európai államoknak, hogy „ha nem tetszik a tervem, akkor álljatok elő a saját tervetekkel.” S ez már meg is történt. Az egyiptomiaknak van egy alternatív tervük. Ezt már megvitatták az arab államok. Nemrég egy kairói elnöki küldöttség Washingtonban tárgyalt az alternatív egyiptomi tervről. Úgy gondolom tehát, hogy Trump javaslatai ki fognak füstölni néhány alternatív tervet, mert az arab világ nem akarja ezt az amerikai jelenlétet Gázában. És aggódnak, hogy Trump komolyan gondolja, és talán megpróbálja megvalósítani azt, amit ígért.
Tehát ez azt is jelenti, hogy Amerika nem támogatja többé a kétállami megoldást?
A kétállami megoldás halott. Vége. Több alkalommal találkoztam izraeli tisztviselőkkel, akiknek október 7. után az lett az álláspontja, hogy egy olyan lakosság, amely arra neveli a gyermekeit, hogy zsidókat öljön és pusztítsa el Izraelt, azt nem lehet államalapítással megbízni, amíg nem deradikalizálódnak. Mindent deradikalizálni kell: a médiájukat, az iskoláikat, a mecsetjeiket... Izrael egyelőre nem bízik meg a palesztinokban ahhoz, hogy létrejöjjön egy állam. Lehet fogalmazhatunk úgy is, hogy ez a bizalom a közeljövőben sem lesz meg. A Biden adminisztráció ennek ellenére a kétállami megoldást szorgalmazta. Ezt nem szabadott volna. Ez már nem megoldás. Tárgyalni kell arról, hogy miként lehet rendezni Gázát, ki irányítsa stb.
Az amerikai egyetemeken palesztin-párti diákok már több mint egy éve tüntetnek Izrael ellen. Nemrég újra balhé tört ki a Columbia Egyetemen. Trump azt ígérte, ha egy külföldi diák tüntet, akkor hazaküldi őket. Mit gondol erről?
Ha diák vagy és az amerikai kormány nagylelkűségét élvezed az országunkban, de Izrael-ellenes és zsidó-ellenes gyűlölködésben veszel részt akkor szállhatsz fel az első repülőre, és mehetsz haza. Felháborító az a tény, hogy ezek a főiskolák és egyetemek eltitkolták az arab államokból származó radikálisok személyazonosságát, akik gyűlöletet hirdettek az Egyesült Államokban és a főiskolai kampuszokon. Úgy gondolom, hogy Trump alatt az egyetemek számára elég súlyos következményekkel jár majd, ha ezt teszik.
Az elmúlt pár hétben forró témává vált a USAID Amerikában, de Magyarországon is. Mit gondol a botrányról, és túlél-e valamilyen formában a USAID?
Más választ fogok adni, mint amit sokan várnak. Nagyon sok olyan republikánus van, akiknek annyira elegük van, hogy teljesen le akarják állítani a külföldi segélyezést. Ők úgy gondolják, hogy „van elég probléma otthon is, miért küldenénk külföldre a pénzt?” Én nem ezt az álláspontot képviselem.
Azt gondolom, hogy mint egy zsidó-keresztény, nagylelkű, és együttérző nemzet, morális és helyes dolog a hatalmas vagyonunk egy részét arra költenünk, hogy a szegényeket segítsük, segítsünk a demokráciaépítésben, akár előnyös ez nekünk, akár nem.
Katolikusként erre vagyok tanítva. Sajnos a program jó szándékát majdnem tönkretette az, hogy a szélsőbaloldal visszaélt vele, hogy a saját ideológiáinak megfelelő programokat támogasson. A USAID nevetséges projektjeinek hosszú sora meg lett vágva. A kedvencem egy írországi musical volt, ami a sokszínűséget népszerűsítette. Nyilván nevetséges, hogy a kormányzat szélsőbaloldali ügyet szolgáló musicalt támogat, de miért költünk külföldi segélyt Írországra? Írország nem egy fejlődő állam. Az egész világon arra használták a pénzt, hogy szélsőbaloldali ügyeket támogassanak, beleértve Magyarországot. Magyarország sem fejlődő ország, miért jönne ide USAID pénz? Ez felháborító.
Tehát a USAID le lett állítva. Vita van azzal kapcsolatban, hogy Trump teljesen megszüntetheti-e vagy nem. Az intézmény támogatói szerint ehhez a Kongresszus kellene. Egyelőre a Külügyminisztérium alá helyezték át, és Marco Rubio külügyminiszter lett az elnöke. Szerintem az amerikai külföldi segélyek folytatódni fognak, de etikus módon, az lesz a célja, hogy segítse az embereket, és előremozdítsa az elnök külpolitikáját, nem pedig az, hogy szélsőjbboldali vagy szélsőbaloldali ügyeket szolgáljon.
Fotók és nyitókép: Ficsor Márton
Ezt is ajánljuk a témában
Az interneten terjedő rövid felvétel azt a látszatot kelti, mintha Trump és Vance nekiesett volna Zelenszkijnek – miközben az ukrán elnök volt az, aki kisiklatta a tárgyalást.
Juri Kasjanov szerint a nyugati segélyek nagy részét zsebre teszi az ukrán elit.
Dermesztő rémület uralkodik Ukrajnában.
Kiderült, hogy átfogó támadást hajtott végre az ukrán katonai hírszerzés.
Még Lengyelország is belátta, hogy egy háborúban álló országot felvenni a NATO-ba és az EU-ba nem épp a legokosabb dolog.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a konnektivitáson és a körkörös Európa- modellen múlik minden.
Az ukrán állam nem felel meg az EU-csatlakozási feltételeknek.
Váczi Zoli is megérkezett. Mi jöhet még?
Izsák Balázs szerint sokkoló valótlanságokat tartalmaz az EB hivatalos indoklása, ezért a székelyek novemberig keresetet nyújtanak be Luxemburgban.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Dermesztő rémület uralkodik Ukrajnában.
Kiderült, hogy átfogó támadást hajtott végre az ukrán katonai hírszerzés.
A gond csak az, hogy egyelőre nincs alternatíva.
