Mit akar Trump Gázában?

Trump második elnökségének külpolitikai doktrínáját a következő mondattal lehetne jellemezni: „Miért ne tehetném meg?” Először bedobta Grönland megvételének az ötletét, majd a Panama-csatorna visszaszerzését lebegtette be. 

Az ötlet atombombaként robbant a nemzetközi sajtóban. Bár Trump már korában felvettette a palesztinok „átmeneti vagy tartós” áttelepítését Egyiptomba és Jordániába, ezt mind a két ország elutasította. 

Trump kedden azzal magyarázta az ötletét, hogy a háború miatt az övezet gyakorlatilag élhetetlenné vált „Nem hiszem, hogy az embereknek vissza kellene menniük Gázába” – mondta az elnök. „A pokolban élnek. Gáza nem olyan hely, ahol az embereknek élniük kellene.” Steve Witkoff, az elnök közel-keleti biztosa pedig arról beszélt, hogy a terület háború utáni újjáépítése hosszú évekig tartana. Trump arra a kérdésre, hogy a palesztinok visszatérhetnek-e majd Gázába azt mondta, hogy „a világ népe” fog ott élni, és azt mondta, hogy ez egy „nemzetközi, hihetetlen hely” lesz, majd hozzátette, hogy „a palesztinok is” ott élnek majd. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter később megerősítette főnöke szavait: „A Gázai övezetet meg kell szabadítani a Hamásztól. Mint az elnök ma megosztotta, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy élre álljon és újra széppé tegye Gázát. A mi törekvésünk a tartós béke megteremtése a régióban minden ember számára.”

A palesztin menekültek bonyolult története

A palesztinok státusza egészen speciális, mivel ők az egyetlen lakosság a világon, akiknél „öröklődik” a menekült státusz. Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA) lassan nyolcvan évvel Izrael alapítás után is menekültként kezeli a palesztinokat, még olyanokat is, akik Gázában, valamint Ciszjordániában élnek. (Ezért lehetett a háború kapcsán „gázai menekülttáborokról” hallani.)

Ezt kezdetben annak a reményében tették, hogy majd legyőzik Izraelt, és akkor visszatérhetnek. (Elfeledett tény, de Izrael megalapítása után a környező arab országokból, valamint Észak-Afrikából egymillió zsidó menekült érkezett Izraelbe.) 

Miután az arab-izraeli háborúkat sorban Izrael nyerte, több arab ország Egyiptommal az élen tűzszünetet kötött Izraellel. Miután Izrael elpusztítása már nem tűnt reális célnak, a palesztinok szovjet támogatással nemzeti mozgalmat hoztak létre, mely terrorral próbált Izrael ellen harcolni. A palesztin ügy „nemzetköziesítve” lett, majd a kilencvenes években megkezdődött az oslói békefolyamat, amely rendezni akarta a palesztinok helyzetét. Ahogy egy korábbi cikkemben írtam Oslóval kapcsolatban: „A megegyezés lényege Izrael kivonulása volt Ciszjordánia jelentős részéről, majd később Gázából, mely területek az oslói paktum nyomán felállított Palesztin Hatóság fennhatósága alá kerültek. Az úgynevezett „megszállás” ezzel gyakorlatilag véget ért, a palesztinok lehetőséget kaptak, hogy saját maguk kormányozzák a területeket. Az elmúlt három évtizedben azonban mindez teljes illúziónak bizonyult, a korábban gazdaságilag dinamikusan fejlődő Gáza és Ciszjordánia a palesztin vezetés alatt visszaesett, Gáza pedig egyenesen egy terrorista fészekké züllött.”

A folyamat célja az volt, hogy a végén megalakuljon egy palesztin állam. Izrael több alkalommal felajánlotta egy palesztin állam létrehozását, azonban Jasszer Arafaték egyszer sem fogadták el a terveket, mert azok mindenképpen egy kisebb államot vázoltak fel, mint az eredeti 1947-es felosztáskor. Izrael ugyanis 1967-ben a hatnapos háborút követően több olyan területet elcsatolt, amelyet a nemzetközi közösség azóta is „megszállt területnek” nevez (Júdea és Szamária zsidók lakta területei, a Golán-fennsík és Jeruzsálem egy része is ide tartozik.)

A kétállami megoldás vége?

A nemzetközi közösség az elmúlt évtizedekben ragaszkodott ahhoz az ideához, hogy ha létrejön egy palesztin állam Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és Gáza területén, akkor majd béke lesz. 

2023. október 7. jelentős változást hozott Izraelben, és még azok is, akik korábban támogatták a kétállami megoldást, elvetették azt. A támadás ugyanis pont azokat a kibucokat érte, amelyek leginkább hittek a békés együttélésben. Több, mint egy év háború ellenére a gázai lakosság körében szélesen támogatott a Hamász, és palesztin lakosok jelentős része továbbra is el akarja pusztítani Izraelt. Az izraeli álláspont egy ideje a kétállami megoldás helyett az állam nélküli palesztin önrendelkezés lett. Gáza jövőjével kapcsolatban Izrael meghirdetett célja a Hamász felszámolása, és a deradikalizáció. A legradikálisabb izraeli csoportokban merült csak fel Gáza kitelepítésének az ötlete. 

A BBC a bejelentést követően egy elemzésben arról írt, hogy nemzetközi jog szempontjából jogellenes lenne az áttelepítés. Mint írják: „a nemzetközi jog szerint a lakosság erőszakos áthelyezésére irányuló kísérletek szigorúan tilosak.” Az arab országok ráadásul nem akarják megnyitni kaput a menekülteknek. 

Reakciók Trump javaslatára

A republikánusokat is váratlanul érhette Trump ötlete, Lindsey Graham szenátor a következőt reagálta: 

 Több Trump támogató kifakadt, hogy nem akarnak amerikai csapatokat Gázában. 

A Hamász terrorszervezet „rasszistának” nevezte a tervet. Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság elnöki tanácsadója kijelentette, hogy a palesztin vezetés „megerősíti, hogy elutasít minden olyan felhívást, amely a palesztin népnek a szülőföldjéről való kitelepítésére irányul.” Kína is megszólalt az ügyben és azt nyilatkozták, hogy ellenzik Trump tervét, mert szerintük a palesztinoknak kell igazgatniuk a területüket. Szaúd-Arábia is megerősítette a kétállami megoldás melletti elkötelezettségét – írta a Times of Israel. 

Nemzetközi szinten általánosságban elutasító volt a reakció, több nyugati ország köztük Ausztrália is kifejezte, hogy továbbra is a kétállami megoldást támogatja. De például Geert Wilders holland szabadságpárti politikus támogatását fejezte ki a gázaiak áttelepítésével kapcsolatban. 

Voltak Izraelben, akik lelkesen reagáltak a tervre: Alex Traiman újságíró a JNS véleménycikkében arról írt, hogy Gáza kitelepítésével véget érne az izraeli-palesztin konfliktus. 

Lahav Harkov híres izraeli riporter ezzel szemben arra utalt, hogy Trump nagy ötletei már máskor sem valósultak meg. „Az összes palesztin eltávolítása Gázából, és az, hogy a gazdag arab államokkal fizetteti a számlát, egy kicsit úgy hangzik, mintha falat építenénk, és Mexikóval fizettetnénk meg” – írta Harkov az X-en, utalva Trump híres ígéretére, hogy a határfal mexikói pénzből fog megépülni. 

Az izraeli politikusok óvatosan fogalmaztak, a legtöbben csak dicsérték Trumpot, de nem reflektáltak a gázai tervére inkább Izrael iránti barátságát emelték ki. Beni Ganz izraeli politikus, a háborús kabinet korábbi tagja így nyilatkozott Trump sajtótájékoztatójáról: „Megjegyzéseiben kreatív, eredeti és érdekes gondolatokat mutatott be, amelyeket a háborús célok megvalósítása mellett kell megvizsgálni, elsőbbséget adva az összes túsz visszatérésének.” Sza'ár izraeli külügyminiszter méltatta Trumpot és arra biztatta az izraeli kormányt, hogy vizsgálják meg az amerikai elnök által előterjesztett új ötleteket.

– jelentette ki a Times of Israel szerint. 

Mások viszont arról írtak, hogy Trump nagyon is komolyan gondolja Gáza „átvételét”. Lee Smith a Tablet magazin szerzője az X-en azt írta, hogy Trump potenciálisan Gázából biztosíthatná a globális hajózási vonalak biztonságát, és egy Földközi-tenger keleti részén felállított kikötővel sakkban tartaná az Irán-Kína-Oroszország blokkot. De még Lee is megjegyezte: „ez talán megérné Amerikának, talán nem.” Trump várhatóan további sokkot okozhat a nemzetközi közösségnek, ugyanis arról is beszélt, hogy négy héten belül bejelentést fog arról tenni, hogy mi az álláspontja Júdea és Szamária (Ciszjordánia) izraeli annektálásával kapcsolatban. 

Nyitókép: Omar AL-QATTAA / AFP

***