Forrong Brüsszel: ma vitáznak Európa biztonságáról és a védelem jövőjéről

(Cikkünk folyamatosan frissül)

Ma délelőtt 9 és 12 óra között az Európai Parlament plenáris ülésén az európai biztonság aktuális kérdéseiről vitáznak, figyelmbe véve a március 6-i rendkívüli EU-csúcson hozott döntéseket. 

A vitában várhatóan felszólal António Costa, az Európai Tanács elnöke, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Emellett a képviselőcsoportok vezetői, köztük a Patrióták frakciója is kifejtik álláspontjukat.​

Az Európai Tanács március 6-án rendkívüli ülést tartott, amelyen az uniós vezetők megvitatták Ukrajna helyzetét és az európai védelem megerősítésének szükségességét. 

A találkozón egyetértés született a védelmi kiadások növeléséről és az európai védelmi ipar fejlesztéséről. 

A mai plenáris ülésen a képviselők értékelik a csúcs eredményeit és megvitatják az európai biztonság aktuális kihívásait. António Costa és Ursula von der Leyen beszámolnak a csúcson hozott döntésekről és azok várható hatásairól. 

A nap folyamán, várhatóan 16:00 óra körül, az Európai Parlament egy másik fontos témát is megvitat: az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvet (White paper on the future of European defence). 

Ez a dokumentum öt forgatókönyvet mutat be arra vonatkozóan, hogyan fejlődhet Európa 2025-ig, és milyen lépéseket tehet a közös védelem terén. ​

Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: Európa biztonsága már nem magától értetődő, ezért az unió tagállamainak azonnali és merész lépéseket kell tenniük védelmük megerősítésére. 

 – fogalmazott. 

Von der Leyen szerint a hidegháború után Európa alábecsülte a biztonsági kockázatokat, hiszen sokan abban hittek, hogy Oroszország integrálása vagy az amerikai védőernyő önmagában elegendő lesz a béke fenntartásához. Ennek következményeként csökkentették a védelmi kiadásokat, aminek eredménye egy súlyos biztonsági deficit lett. 

A Bizottság elnöke kijelentette, hogy az európai védelem megerősítésére irányuló terv 800 milliárd eurós forrást mozgósít, amelynek egyik eleme a védelmi kiadások gyors növelését lehetővé tevő mentesítési záradék aktiválása, míg a másik a SAFE pénzügyi eszköz, amely stratégiai területeken – például légvédelem, drónok, rakéták, lőszerek és kiberbiztonság – támogatja a beruházásokat.  

A parlamenti vita során Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője élesen bírálta az uniós vezetők politikáját, amely szerinte „zárt gondolkodási rendszerben” ragadt. Véleménye szerint 

Borvendég szerint az EU kettős mércét alkalmaz, amikor Magyarországot folyamatosan bírálják jogállamisági problémák miatt, miközben Ukrajnában emberi jogi visszaélések és erőszakos besorozások történnek anélkül, hogy az unió hasonló aggodalmakat fogalmazna meg. Kiemelte, hogy a háború további finanszírozása helyett átláthatósági vizsgálatot kellene indítani az Ukrajnába küldött EU-s pénzek felhasználásáról, és tisztázni kellene, hogy az odaérkező fegyverek egy része nem terrorszervezeteknél vagy bűnözői csoportoknál kötött-e ki.  

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szintén elutasította az uniós háborús politikát, és kijelentette: 

Deutsch szerint Donald Trump világossá tette, hogy az Egyesült Államok ki akar vonulni a konfliktusból, míg az európai vezetők még mindig a háború folytatásán dolgoznak. „Ez több mint bűn, ez hiba” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Brüsszel ahelyett, hogy a tárgyalásos megoldást keresné, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását sürgeti, amely véleménye szerint katasztrofális hatással lenne az európai gazdaságra. 

Nyitókép: Dursun Aydemir / AFP