Bosznia-Hercegovina egy puskaporos hordó, ami bármikor kirobbanhat – szakértő a Mandinernek

Bosznia-Hercegovina egy puskaporos hordó, ahol az 1995-ben megkötött, a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodás óta nemzetközi ellenőrzés alatt viszonylag békében élnek az emberek, de újra és újra kiéleződnek az ellentétek a két területi egység, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság között. Legutóbb pár hete újult ki a konfliktus, amikor a szerbek vezetőjét, Milorad Dodikot első fokon bűnösnek találták, és egy év börtönbüntetésre ítélték, arra hivatkozva, hogy olyan törvényeket írt alá, amelyek sértik az alkotmányt. Dodik ezt követően a Szerb Köztársaság függetlenedésével fenyegetett, felhívta a figyelmet a szerbek jogainak korlátozására, és több nemzetközi vezető is kiállt Dodik mellett.

Viola Cintiát, a Magyar Külügyi Intézet Nyugat-Balkán szakértőjét arról kérdeztük, tényleg börtönbe csukhatják-e a szerb köztársaság vezetőjét, illetve van-e esély fegyveres konfliktus kirobbanására, vagy arra, hogy valóban felbomlik az ország.

Dodik nem kér a nemzetközi főképviselőből

A szakértő szerint ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi konfliktust, fontos átlátni, hogyan működnek a dolgok Bosznia-Hercegovinában. Az 1995-ös daytoni békekötés óta az ország két külön, bizonyos szinten független entitásból áll, a Szerb Köztársaságból és Bosznia-Hercegovinai Föderációból. A daytoni egyezmény értelmében a nemzetközi közösség mindig delegál egy nemzetközi főképviselőt, aki a két entitás fölött áll és ügyel Bosznia-Hercegovina stabilitására.

A nemzetközi bizottság – amelynek többek között Oroszország, az USA és több európai ország is tagja – legutóbb egy Christian Schmidt nevű német képviselőt delegált, akinek a kinevezését rendhagyó módon nem hagyta jóvá az ENSZ biztonsági Tanácsa, ezért Dodik nem hajlandó elismerni az ő legitimitását.

 – mondja a szakértő.

Mindenkinek baja van mindenkivel

Bár a konfliktus a Szerb Köztársaság és a nemzetközi főképviselő személye között csúcsosodott ki, Viola Cintia szerint ennél sokkal összetettebb a helyzet, mert a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak is sok konfliktusa van a mindenkori főképviselővel és a szerbekkel is.

Ez többek között abból ered, hogy az ország közigazgatási rendszere igen összetett, és több szinten működik.

 – kezdi a szakértő. Hozzátette, a Szövetségi Alkotmánybíróságnak vannak nemzetközi, horvát, bosnyák és szerb tagja is. Kiemelte, jelenleg viszont nincs szerb tag az Alkotmánybíróságban, ami Dodikék szerint diszkriminatív velük szemben.

A Szerb Köztársaság több ízben is nehezményezte, hogy úgy érzik, az országban megbomlott az egyensúly, és sokszor a szerbek hátrányára hoznak döntéseket. Erre példa az Szövetségi Alkotmánybíróság esete is, ahol az új törvények szerint már nem kötelező, hogy szerb alkotmánybíró is jelen legyen a döntéshozatalban.

A Külügyi Intézet szakértője elmondta, a boszniai szerbek körében van egy erős nemzeti öntudat, és rendszeresen felmerül a Szerbiához való csatlakozás, vagy egyszerűen a függetlenedés iránti vágy. Ez utóbbi Viola Cintia szerint gyakorlatilag lehetetlen, mivel a Szerb Köztársaságnak nincs meg sem a katonai-védelmi, sem a pénzügyi háttere ahhoz, hogy független államként működjön.

Megférhet két dudás egy csárdában?

Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt Dodikék Szerbiához való csatlakozásra, úgy fogalmazott: 

 – utalva rá, hogy akárcsak Dodik, Aleksandar Vucic szerb elnök is erős vezető, és ismét csak konfliktushoz vezetne, hogy ki kerüljön kettőjük közül az ország élére.

A szakértő szerint ez csak a legkisebb gond a szerbiai csatlakozást illetően, a Szerb Köztársáság függetlenedésével ugyanis sérülne Bosznia-Hercegovina területi integritása, ami sérti a daytoni egyezményt, és a nemzetközi közösség sem fogadná el. Hozzátette, bár Szerbia hivatalosan kiáll Dodik mellett, és elítélik az ellene felhozott vádakat, jelenleg Vucic is nehéz helyzetben van, hiszen az ő hatalma is meggyengült Szerbiában.

A szerbeken kívül Oroszország állt még ki nyíltan a Szerb Köztársaság vezetője mellett, de őket lefoglalja az ukrajnai háború.

 – összegezte a szakértő, aki szerint az elsőfokú ítélet ellen várhatóan fellebbeznek, és az év vége felé valamikor másodfokon születik majd új ítélet.

„Dodiknak két lehetősége van, vagy fenntartja ezt az erős függetlenedni vágyó, nacionalista retorikát – aminek ugye nincs sok realitása, hogy működne – vagy hajlik a kompromisszumra, és akkor a másodfokú ítélet is enyhébb lesz” – ismertette Viola a lehetőségeket, aki szerint utóbbi a valószínűbb, és elképzelhetőnek tartja, hogy a szerb vezető hajlandó lesz egy visszafogottabb, konszolidáltabb álláspontra váltani némi pénzügyi támogatás fejében a nemzetközi közösség részéről.

Bosznia-Hercegovina egy puskaporos hordó

Bosznia-Hercegovinában folyamatosak a belpolitikai feszültségek, az etnikai konfliktusok, így soha nem lesz az ország a „béke szigete”. Viola Cintia ugyanakkor jelenleg arra se lát nagy esélyt, hogy fegyveres konfliktusig fajulnának a dolgok. Elmondta, rajta kívül a többi szakértő is hasonlóan gondolkodik.

„Nyilván ez most egy feszült helyzet, és mindkét oldalról sok negatív kritika éri a főképviselő személyét is, de a jelenlegi konstrukció sokaknak előnyös” – állítja. Ezt azzal indokolja, hogy a lakosság 60 százalékát ez a jelenlegi rendszer tartja el, ugyanis olyan kiterjedt az államigazgatás és a bürokrácia, hogy rengeteg munkaerőt elnyel.

 – hangsúlyozta.

Hozzátette, a daytoni rendelkezést sokan szeretnék megreformálni, de egyelőre nincsenek konkrét tervek erre irányulóan. 

„Én most azt gondolom, sem az ország feldarabolása, sem a fegyveres konfliktus kitörése nem reális. De persze sok minden függ még a Dodik elleni ítélettől, úgyhogy érdemes lesz majd figyelni, milyen eredmény születik másodfokon” – foglalta össze álláspontját.

Mit keresnek a TEK-esek Boszniában?

A napokban bejárta a magyar médiát az a hír, hogy a magyarországi terrorelhárítás csapatai a Szerb Köztársaság területén gyakorlatoznak.

Viola Cintia ezzel kapcsolatban is tiszta vizet öntött a pohárba.

Hangsúlyozta, Magyarország nem szól bele Bosznia-Hercegovina belügyeibe, hiszen azzal megsértené az ország szuverenitását, és szó sem volt ilyesmiről.

Magyarország nemzetközi szerepvállalásáról úgy nyilatkozott: „Igyekszik hídként funkcionálni Bosznia és a nemzetközi közösség közt. Sok esetben elő is fordul, amikor Dodikkal kell tárgyalnia a nemzetközi közösségnek, hogy Orbán Viktoron keresztül érik el, illetve a magyar kormányon keresztül, mert neki van olyan kapcsolata Dodikkal, hogy tud rá hatni, illetve tud vele beszélni.”

Nyitókép:   ELVIS BARUKCIC / AFP

***