Megtörtént, amit kevesen vártak: megjelentek a zsidó szavazók a szélsőjobboldalinak bélyegzett AfD-nél.
Fotó: Wikimedia Commons
Nyolcvan évvel a holokauszt befejezése után a németországi zsinagógák és zsidó intézmények még mindig rendőri védelemre szorulnak az antiszemita támadásokkal és fenyegetésekkel szemben, és a bevándorlás-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt jó szereplésének kilátása a februári parlamenti választásokon tovább növeli a nyugtalanság érzését.
Anélkül, hogy részletesebb elemzésbe és feltárásba mennénk itt bele, illetve annak tudatában, hogy az idei számokat még nyilván nem láthatjuk teljes egészében, annyi bizonyos, hogy
tavaly év végén meredeken emelkedtek az antiszemita incidensek Berlinben.
A német fővárosból naponta több esetet jelentettek, ami az antiszemita incidensek dokumentálásának közel egy évtizeddel ezelőtti kezdete óta a legmagasabb éves számot eredményezte. Az antiszemitizmussal kapcsolatos kutatással és tájékoztatással foglalkozó német szövetségi hivatalok egyesülete (RIAS) 1383 incidenst dokumentált a német fővárosban, átlagosan napi hét-nyolc esetet. A RIAS riasztónak nevezte az incidensek jellegét, és pl. arról számolt be, hogy zsidó vagy izraeli gyerekeket vertek vagy köptek le osztálytársaik.
Míg progresszív megszólalók és a német zsidó közösség hivatalos képviselői az AfD miatt kongatják a vészharangokat, van, aki viszont a muszlimok miatt fél.
Az AfD az évek során egyre nagyobb támogatottságot szerzett. Egyes felmérések szerint második helyen áll a közvélemény-kutatásokban. A párt egyre bővülő bázisán belül bizony a zsidó szavazók egy része is jelen van. Mint a Jerusalem Post felemlegeti, őket vonzza az AfD programja, amely többek között a bevándorlóktól való megvédésüket is tartalmazza, és hisznek az AfD állításának, miszerint csak a jobboldal képes megóvni a zsidókat ebben az ijesztő időszakban.
Krisztina Koenen egyébként nemrég gondolatébresztő esszét írt a témában a nemrég indult Kol Israel magyar-zsidó blogra. Mint a neves újságírónő érvel: „Volt egyetlen jobboldali tüntetés Izrael léte ellen? Nem volt. De sok esetben, Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfália több városában szinte naponta tombolnak az utcákon késekkel felfegyverzett, Hamász-zászlókat lengető, ‘from the river to the sea’ jelszót üvöltöző arab bandák.”
Alapvetően nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az AfD-ben vannak szélsőséges figurák. Az egyik ilyen figura Björn Höcke, aki a náci múltból ismert jelszavakkal kampányolt. De említhetjük a párt prominens politikusát, Tino Chrupallát is. Ő elítélte az október 7-i mészárlást az X-en, de nemrég az Izraelnek történő fegyverszállítások megszüntetésére szólított fel, és kritizálta, hogy Németország egyoldalúan szolidáris Izraellel – ami belharcokat okozott a frakcióban.
Az AfD egyébként nem homogén párt, vannak be libertáriusok és szélsőjobboldaliak, de
zsidó tagozat is van.
Egyik tagjuk 2020-ban lapunknak adott interjút, akkor arról beszélt, hogy
„Zsidóbarát és Izrael-barát pártnak tartom az AfD-t, ami követi a zsidó-keresztény hagyományokat Németországban.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Zsidóbarát és Izrael-barát pártnak tartom az AfD-t, ami követi a zsidó-keresztény hagyományokat Németországban.” Vera Kosovát, a Juden in der AfD (Zsidók az AfD-ben, JAfD) elnökét kérdeztük pártja és a zsidóság kapcsolatairól.
Az AfD az EP-ben egyébként a Mi Hazánk szövetségese.
Eközben az AfD politikusai többször arról beszéltek, hogy
valójában a muszlim bevándorlók azok, akik fenyegetik a zsidóságot.
A statisztikai adatok itt sajnos kevéssé használhatók, hiszen a kutatók kiegyeznek abban, hogy a német rendőrség kategóriái nem teszik lehetővé a szélsőjobboldali, az iszlamista és a palesztin nacionalista motivációk elválasztását.
Chaim Noll német-izraeli író ezért nemrég erről beszélt lapunknak:
Ezt is ajánljuk a témában
A nyugati közvélemény azonnal Izrael ellen fordul, amint a zsidók megvédik magukat - véli Chaim Noll izraeli-német író, aki az MCC-ben adott elő.
„A zsidó közösség szerint az antiszemita támadások 80 százalékát fiatal muszlimok okozzák. A német állam trükkökkel és a statisztikák manipulálásával más benyomást kelt. De vannak más kutatók, akik azt mondják, hogy ha megkérdezzük a zsidókat, 80 százalék azt mondja, hogy a muszlimok támadják őket. A kormány azt állítja, hogy a támadók többsége jobboldali, de ők csak egy kis kisebbség. Az antiszemitizmus újjáéledését Németországban ma a muszlim bevándorlás okozza. Ez nem kérdéses.”
A vita egyelőre úgy tűnik, nem dőlt el, és nyilván sok múlik azon is, milyen irányt vesz a jövőben az AfD és hány muszlim migráns érkezik még Németországban. A német zsidók szavazata egyébként nem olyan súlyú, hogy bármilyen érdemi eredményt hozzon a választásban, a vita súlya inkább kulturális.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az orvosság pedig a szavazók akaratának felismerése: a polgárok egy konzervatív, CDU–CSU–AfD összetételű koalíciót szeretnének. Boris Kálnoky írása.
Friedrich Merz a mennybe viheti a magyar miniszterelnököt – vagy magával ránthatja az éjfekete semmibe. Kohán Mátyás írása.
Nem aratott osztatlan sikert Torsten Albig véleménye.
Az AfD arra figyelmeztet: komoly baj lehet belőle, ha nem sikerül megegyezni a szociális juttatások szigorításáról.
Hogyan lesz valaki a húszas évekbeli fajvédőből embermentő? Milyen érvei voltak a katolikusoknak a gyűlölet ellen? Veszprémy László Bernát írása.
Mit tesz egy anya, akinek elrabolják a gyermekét? Az egész világot beutazza érte, lobbizik, könyörög, követel. Ez tette Rachel Goldberg-Polin is, aki most könyvben írta meg mi történik akkor, ha az ember hiába tesz meg mindent, nem tudja megmenteni azt, akit szeret.
„Orbán Viktorra vár a feladat. Alkalmas és képes a patrióta mozgalom megszervezésére. A patrióták kedvenc szóhasználatával: Viktorra várunk” – fogalmazott a Demokrata főszerkesztője. Majd jött is Orbán válasza.
