Fotó: Wikimedia Commons
Nyolcvan évvel a holokauszt befejezése után a németországi zsinagógák és zsidó intézmények még mindig rendőri védelemre szorulnak az antiszemita támadásokkal és fenyegetésekkel szemben, és a bevándorlás-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt jó szereplésének kilátása a februári parlamenti választásokon tovább növeli a nyugtalanság érzését.
Hány támadás éri a német zsidóságot?
Anélkül, hogy részletesebb elemzésbe és feltárásba mennénk itt bele, illetve annak tudatában, hogy az idei számokat még nyilván nem láthatjuk teljes egészében, annyi bizonyos, hogy
tavaly év végén meredeken emelkedtek az antiszemita incidensek Berlinben.
A német fővárosból naponta több esetet jelentettek, ami az antiszemita incidensek dokumentálásának közel egy évtizeddel ezelőtti kezdete óta a legmagasabb éves számot eredményezte. Az antiszemitizmussal kapcsolatos kutatással és tájékoztatással foglalkozó német szövetségi hivatalok egyesülete (RIAS) 1383 incidenst dokumentált a német fővárosban, átlagosan napi hét-nyolc esetet. A RIAS riasztónak nevezte az incidensek jellegét, és pl. arról számolt be, hogy zsidó vagy izraeli gyerekeket vertek vagy köptek le osztálytársaik.
Vita az antiszemitizmus körül
Míg progresszív megszólalók és a német zsidó közösség hivatalos képviselői az AfD miatt kongatják a vészharangokat, van, aki viszont a muszlimok miatt fél.
Az AfD az évek során egyre nagyobb támogatottságot szerzett. Egyes felmérések szerint második helyen áll a közvélemény-kutatásokban. A párt egyre bővülő bázisán belül bizony a zsidó szavazók egy része is jelen van. Mint a Jerusalem Post felemlegeti, őket vonzza az AfD programja, amely többek között a bevándorlóktól való megvédésüket is tartalmazza, és hisznek az AfD állításának, miszerint csak a jobboldal képes megóvni a zsidókat ebben az ijesztő időszakban.
Krisztina Koenen egyébként nemrég gondolatébresztő esszét írt a témában a nemrég indult Kol Israel magyar-zsidó blogra. Mint a neves újságírónő érvel: „Volt egyetlen jobboldali tüntetés Izrael léte ellen? Nem volt. De sok esetben, Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfália több városában szinte naponta tombolnak az utcákon késekkel felfegyverzett, Hamász-zászlókat lengető, ‘from the river to the sea’ jelszót üvöltöző arab bandák.”
Vannak-e nácik az AfD-ben?
Alapvetően nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az AfD-ben vannak szélsőséges figurák. Az egyik ilyen figura Björn Höcke, aki a náci múltból ismert jelszavakkal kampányolt. De említhetjük a párt prominens politikusát, Tino Chrupallát is. Ő elítélte az október 7-i mészárlást az X-en, de nemrég az Izraelnek történő fegyverszállítások megszüntetésére szólított fel, és kritizálta, hogy Németország egyoldalúan szolidáris Izraellel – ami belharcokat okozott a frakcióban.
Az AfD egyébként nem homogén párt, vannak be libertáriusok és szélsőjobboldaliak, de
Egyik tagjuk 2020-ban lapunknak adott interjút, akkor arról beszélt, hogy
„Zsidóbarát és Izrael-barát pártnak tartom az AfD-t, ami követi a zsidó-keresztény hagyományokat Németországban.”