A britek készek békefenntartókat küldeni Ukrajnába

Nagy ígéretet tett a baloldali kormányzat.

A brit baloldali kormányfő „Európa közös frontvonaláról beszélt”, a lap megnézte, mit is jelentene egy ilyen hadsereg felállítása.
Keir Starmer munkáspárti brit kormányfő néhány napja sokak meglepetésére közölte, hazája békefenntartókat is hajlandó küldeni Ukrajnába.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy ígéretet tett a baloldali kormányzat.
Ennek kapcsán egy tábornoka is letorkolta, a The Independent pedig elemzésben járt utána, vajon képes-e egyáltalán hozzájárulni az Egyeüslt Királyság a béke fenntartásához Ukrajnában a jelenlegi haderejét nézve.
Ezt is ajánljuk a témában
Sir David Richards szerint nincs elég katonájuk, Ukrajna számára meg pláne nincs.
A lap szerint az amerikai kollégáikkal Ukrajna jövőjéről tárgyaló oroszok racionálisan elvárhatják, hogy a szaúd-arábiai „béketárgyalásokon” nagyjából mindent megkapjanak, amit csak akarnak –
egy olyan megállapodás keretein belül, amely Ukrajna legalább 20 százalékának átadását jelenti az oroszoknak, s egy olyan Kijevet, amely NATO-tagság nélküli semleges államként működik, gyenge haderővel az orosz-ukrán határon.
Az Independent szerint szinte biztos, hogy egy ilyen dealt Ukrajna és szövetségesei elutasítják, ezért jött elő az európai csapatok odaküldésének ötlete; illetve az az elképzelés, hogy a béketárgyalásoknak az „erő pozíciójából” kell történnie, s hogy a békemegállapodásnak is tartósan biztosítania kell, hogy Oroszország ne fontolgasson újabb inváziót.
Igen ám, de a lap szerint ez azt is jelenti, hogy óriási befektetésre lesz szükség a békefenntartó erők kapcsán Európa részéről, ráadásul azzal a felhatalmazással, hogy harcba bocsátkozzanak az oroszokkal, s hogy ténylegesen elrettentő erőt mutassanak fel, különben Oroszország legázolja őket.
Az Oroszországgal közös frontvonal, amely Starmer szerint jelenleg Európa közös frontvonala, legalább 1300 km hosszú – emlékeztetnek – ennek a szárazföldön való védelme főleg az ukránokra hárulna; az amerikaiak pedig jó előre jelezték, nem lesznek részei semmilyen békefenntartó erőnek; vagyis mindez az európaiakra hárulna.
Akik értelemszerűen nem akarják lövészárkokban megfagyasztani és drónoknak kitenni a csapataikat, vagyis mozgásban levő haderőt kell elképzelni, repülőgépekkel, nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel, légvédelmi rendszerekkel, ballisztikus fegyverekkel, amelyekkel Moszkva szívét vennék célba, ismét az elrettentés jegyében. Ezek bázisa lehet éppen Ukrajnában, vagy a biztonságosabb Lengyelországban és más szomszéd államokban; Kijev már több autópályát leszállópályává alakított, vagyis valamiféle infrastruktúra akár részben adott is lenne.
A britek erőssége a harckocsik lennének, ám mindössze 20 ezer emberről lenne szó, ami a személyzetet illeti. A brit különleges erők pedig állandó váltásban fürkésznék az orosz célpontokat és gyűjtenék az információkat. A speciális brit drónegységek és a brit RAF erői segíthetik Ukrajna légierejét is, kémtevékenységükkel kiválthatják az amerikaiaikat, ahogy a megfigyelő műholdak is képesek lehetnek erre.
Mindez azonban még azt az ötszázalékos GDP-arányos költést is meghaladná, amit Trump előirányzott, és amitől mindenki prüszköl – teszi hozzá a lap.
Vagyis a brit gazdaság olyan lenne, mint egy hadigazdaság, mínusz lövöldözés.
Az Independent ugyanakkor rávilágít arra is, hogy Starmer nem túl sok szövetségest tudhat maga mellett; idézi az eddig harcias lengyel kormányfőt, Donald Tuskot, aki közölte, persze-persze segítik Ukrajnát, ahogy eddig is, de csapatokat nem küldenének.
A lap emlékeztet arra, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen kőkemény feltételeket diktált az ukránoknak – s ez nem a további, hanem az eddigi segítség ellenértéke csupán. S a szaúdi tárgyalások sem hoztak pozitív kilátásokat.
Nyitóképen Keir Starmer brit kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Forrás: Tetiana DZHAFAROVA / AFP