Válságcsúcs lesz Párizsban: kezd fogyni a levegő Európa vezetői körül

Az európai vezetők attól tartanak, hogy a fejük felett dönt Ukrajnáról Trump és Putyin. Furcsa módon a házigazda francia kormány nem veri nagy dobra az eseményt.

Nagy ígéretet tett a baloldali kormányzat.
A január 17-én, Párizsban megrendezésre kerülő válságtanácskozás előtt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer bejelentette, hogy országa kész brit békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába a tartós béke biztosítása érdekében – tudósít a Politico.
Egy olyan béke megteremtése Ukrajnában, amely hosszú távon garantálja szuverenitását, elengedhetetlen ahhoz, hogy elrettentsük Vlagyimir Putyint a további agressziótól”
– írta Starmer a The Telegraphban megjelent véleménycikkében.
Ez az első alkalom, hogy Starmer nyíltan jelezte, hogy az Egyesült Királyság hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába.
Hangsúlyozta: „Világossá kell tennünk, hogy a béke nem jöhet létre bármilyen áron. Ukrajnának ott kell ülnie a tárgyalóasztalnál, mert bármi ennél kevesebb azt jelentené, hogy elfogadjuk Putyin álláspontját, miszerint Ukrajna nem valódi nemzet”.
Starmer hozzátette: „Ennek a háborúnak a vége nem jelenthet egy újabb ideiglenes szünetet Putyin következő támadása előtt”.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai vezetők attól tartanak, hogy a fejük felett dönt Ukrajnáról Trump és Putyin. Furcsa módon a házigazda francia kormány nem veri nagy dobra az eseményt.
Starmer kijelentései azt követően hangzottak el, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a hónap elején beszélt Putyinnal, majd bejelentette, hogy Washington azonnal tárgyalásokat kezd a háború befejezéséről.
Trump kizárta Ukrajna NATO-tagságát, elutasította amerikai csapatok küldését, és nem támogatja Kijev célját, hogy visszaszerezze az Oroszország által 2014 óta elfoglalt területeket.
A Trump-adminisztráció azóta vegyes üzeneteket küldött Ukrajna szerepéről a béketárgyalásokban, és a Politico értesülései szerint magas rangú amerikai tisztviselők Szaúd-Arábiába utaztak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az oroszokkal és az ukránokkal, meglepetést okozva ezzel Kijevnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Miután lezárul a mostani háború.
Starmer hangsúlyozta, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia, ugyanakkor az Egyesült Államok biztonsági garanciája nélkülözhetetlen a tartós békéhez.
„Az Egyesült Államok támogatása továbbra is kritikus fontosságú, mert egyedül az USA képes elrettenteni Putyint egy újabb támadástól” – írta.
Starmer emellett bejelentette, hogy a következő napokban találkozik Trump elnökkel, valamint az összes G7-vezetővel, hogy elősegítse egy szilárd békemegállapodás létrejöttét.
A német kancellár, Olaf Scholz vasárnap bírálta a Trump-adminisztráció egyoldalú bejelentéseit az ukrán béketárgyalásokról, hangsúlyozva, hogy Európa nem fog olyan biztonsági garanciákat nyújtani, amelyeket maga nem fogadott el.
Egy televíziós vitában kijelentette: „Ukrajnának demokratikus, szuverén nemzetként kell maradnia, amely felett senki nem hozhat döntéseket. Európa nem fogja ezt hagyni”.
Scholz hozzátette: „Senki sem erőltetheti rá Ukrajnára, hogy demilitarizálja magát. Épp ellenkezőleg, erős hadseregre van szüksége, hogy megakadályozza a jövőbeni inváziókat, ha békeszerződés születik”.
Kapcsolódó vélemény
Orbán Viktor ezt már évekkel ezelőtt megjósolta.
Nyitókép: Nicolas Economou / AFP