Az elmúlt tíz évben és különösen az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kezdete óta Európa észbe kapott: sok országban elkezdték fölemelni a nemzeti össztermék 2 százalékára vagy még magasabbra a védelmi kiadásokat.
A 2 százalékos arányt 2014-ben tűzték ki célul, de a mai napig sok ország messze jár ettől. Több ország viszont már messze efölött jár a védelmi kiadásokban.
Most közzétette a német Statista az országok rangsorát, így költenek 2025 februárjában a védelmi kiadásokra a NATO-tagállamok.
Az európai rekorder Lengyelország, ahol a GDP immár 4,1 százalékát költik a védelemre és fegyverkezésre,
és cél, hogy elérjék az 5 százalékot, Európa egyik legnagyobb hadseregét építve.
Mögötte vannak a baltiak: az apró Észtország 3,4 százalékot, Lettország 3,2 százalékot, Litvánia pedig 2,9 százalékot költ a védelemre. Utóbbit megelőzi Görögország: a hadseregükre hagyományosan sokat költő görögöknél 3,1 százalékos az arány.
Magyarországon jelenleg 2,1 százalékos a védelmi kiadás aránya a nemzeti össztermékhez képest,
ez 10 év alatt 225 százalékos növekedést jelent a magyar védelmi kiadásokban.
Vannak viszont országok, amelyek most sem érik el a 2 százalékos arányt: Luxemburg, Belgium, Spanyolország és Szlovénia 1,3 százalékon, Olaszország 1,5 százalékon, Portugália 1,6 százalékon, Horvátország pedig 1,8 százalékon áll.