Magyarország már túllépte a 2 százalékos GDP-arányos összeget, de Amerika most még többet vár az európai országoktól.
Az elmúlt tíz évben és különösen az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kezdete óta Európa észbe kapott: sok országban elkezdték fölemelni a nemzeti össztermék 2 százalékára vagy még magasabbra a védelmi kiadásokat.
A 2 százalékos arányt 2014-ben tűzték ki célul, de a mai napig sok ország messze jár ettől. Több ország viszont már messze efölött jár a védelmi kiadásokban.
Most közzétette a német Statista az országok rangsorát, így költenek 2025 februárjában a védelmi kiadásokra a NATO-tagállamok.
Az európai rekorder Lengyelország, ahol a GDP immár 4,1 százalékát költik a védelemre és fegyverkezésre,
és cél, hogy elérjék az 5 százalékot, Európa egyik legnagyobb hadseregét építve.
Mögötte vannak a baltiak: az apró Észtország 3,4 százalékot, Lettország 3,2 százalékot, Litvánia pedig 2,9 százalékot költ a védelemre. Utóbbit megelőzi Görögország: a hadseregükre hagyományosan sokat költő görögöknél 3,1 százalékos az arány.
Magyarországon jelenleg 2,1 százalékos a védelmi kiadás aránya a nemzeti össztermékhez képest,
ez 10 év alatt 225 százalékos növekedést jelent a magyar védelmi kiadásokban.
Vannak viszont országok, amelyek most sem érik el a 2 százalékos arányt: Luxemburg, Belgium, Spanyolország és Szlovénia 1,3 százalékon, Olaszország 1,5 százalékon, Portugália 1,6 százalékon, Horvátország pedig 1,8 százalékon áll.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezerkétszáz harckocsi, 680 önjáró löveg, F-35-ösök és Apache-ok tucatjai: az EU katonai óriásává válhat Lengyelország, ha végigviszik a már elkezdett haderőfejlesztési programot. Addig is Varsó komplett fegyverkategóriákat ad át Ukrajnának az oroszok elleni háború folytatásához. Most induló, új cikksorozatunkban, a Seregszemlében Somkuti Bálint elemzi térségünk nemzeti hadseregeit!
Nyitóképen: lengyel vadászgépek (Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Az olasz miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy 1956 a mai napig a szabadság jelképének számít.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
Elindult az aláírásgyűjtés.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kiemelte, ezért fontos, hogy Európában mindenhol békepárti vezetőket válasszanak.
Emmanuel Macron egykor bejelentkezett az EU vezetésére, és ő volt az első, aki csapatokat küldött volna Ukrajnába, de most úgy tűnik, az Ukrajnát csatlakoztatni akaró uniós hatalmak ellen fordul.
Az énekesnő hosszú ideje várta már, hogy újra elinduljon a Békemenet.
Nem csupán történelmi gesztus lenne.
