J. D. Vance a kínaiakat sem kímélte a Párizsi csúcstalálkozón tartott beszédében.
„Szeretnénk nyitottan és együttműködően nekivágni az előttünk álló mesterséges intelligencia forradalomnak, de ehhez egy olyan nemzetközi szabályrendszerre van szükség, amely támogatja az alkotás szabadságát” – mondta beszédében az USA elnökhelyettese, J. D. Vance kedden a Mesterséges Intelligencia Csúcstalálkozón Párizsan. A Republikánus politikus arra kérte a z európai kormányokat, hogy legyenek több bizalommal az MI felé, és lazítsanak a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásaikon.
Kijelentette, azzal, hogy korlátozzák a fejlesztéseket, nemcsak a már piacon lévőknek kedveznek jogtalanul, de meggátolnák a „generációk óta legígéretesebbnek tűnő technológia fejlődését” is. Vance külön megszólította az Európai Bizottság jelenlévő elnökét, Ursula von der Leyent.
Bírálta az európai digitális piaci törvényt és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt, amelyek szerinte „káros nemzetközi szabályozások”, és akadályozzák az innovációt és az amerikai vállalkozásokat is szükségtelen nehézségek elé állítják.
Az EU technológiai főnöke, Henna Virkkunen még Vance beszéde előtt azt nyilatkozta a Politicónak, hogy az unió egy igazságos technológiai szabályozást vezetett be, amivel mindenki egyformán jól jár. Hozzátette, ennek ellenére tárgyalni fognak az amerikaiakkal, hogy hogyan tudnák az MI jelenlegi szabályozását még innováció-barátabbá tenni.
Vance kijelentéseit örömmel fogadták az Európában működő MI vállalatok vezetői, akik már többször is kérték Brüsszeltől, hogy a folyamatos szabályozás helyett próbáljanak meg inkább az innovációra koncentrálni.
Az USA alelnöke Kínának is nekiment beszédében. Kijelentette, az ázsiai ország fegyverként használja az általa fejlesztett MI-t, hogy
„átírja a történelmet és cenzúrázza a közbeszédet”.
Az USA és Kína közötti rivalizálás a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázására a múlt hónapban még inkább kiéleződött, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy egy 500 milliárd dolláros keretösszeget fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére az Egyesült Államokban, a DeepSeek kínai startup pedig egy forradalmi chatbotot adott ki, állítólag az amerikai versenytársak költségének töredékéért.
Ezt is ajánljuk a témában
A DeepSeek térnyerése aggodalomra ad okot – figyelmeztetett Yoshua Bengio, akit a modern MI egyik „keresztapjaként” tartanak számon. Szerinte a kínai startup előretörése veszélyes versenyt indíthat el a technológiai óriások között.
Nyitókép: Olivier Touron / AFP
Donald Trump fia is dollármilliókat fektet be a vállalkozásba.
„A magánélet, a szabad piacok és az egyéni szabadság tétje nem is lehetne nagyobb.”
Önkéntes alapon 40 milliárd euróból fegyverezné fel Ukrajnát.
A német zöldpárti politikus csúnyán nekiment a magyar miniszterelnöknek.
Trumpnak valójában limitáltak az eszközei az oroszokkal szemben – állítja a brit lap elemzése.
Nem kérnek a szuperállamból.
Sokatmondó felvételt mutattak be.
Donald Trump fia is dollármilliókat fektet be a vállalkozásba.
