„Amikor az interjúkészítő arról kérdezi Krasznahorkait, hogy miért él részben Magyarországtól távol, Triesztben, akkor természetesen – és egyébként logikusan – a belpolitikára terelődik a szó. Orbán Viktor nemzeti-konzervatív kormányzása alatt az ország egyre inkább eltávolodott a Nyugattól, mondja Krasznahorkai, de aztán egy újabb kanyarral a magyar történelem felé vesszük az irányt. »Magyarországon az emberek elvesztették a gyökereiket«, teszi hozzá az író, emlegeti a tatárdúlást és a török uralmat is, majd oda jut, hogy »most Orbán és társai dicsőségesnek mondják a történelmünket«. »Ez több mint nevetséges. A magyar történelem csak veszteségekből áll«, mondja Krasznahorkai.
Az ember keresi a szót, keresi a hangot, de inkább keresi azt a beszélői pozíciót, ahonnan egy ilyen helyzetben hitelesen és érvényesen tud megszólalni.