Az újabb nemzetközi irodalmi díjjal elismert író szerint Trianon traumáját „Orbán Viktor és szélsőjobboldali csoportok sikeresen használják fel”.
Krasznahorkai László interjút adott Stockholmban, miután a svéd fordítójával együtt átvette a Herscht 07769 című regényéért odaítélt Kulturhuset Nemzetközi Irodalmi Díjat.
A könyv a 2022-es Libri Irodalmi Díjat is elnyerte, Amerikában tavaly megjelent az angol fordítása is, így jó úton halad a nemzetközi elismertség felé.
A korábban Berlinben, mostanában pedig Budapest mellett inkább Triesztben és Bécsben élő szerző „mély és általános kelet-európai reménytelenséggel” igyekezett elmagyarázni a Svenska Dagbladet szerkesztőjének, a szintén irodalmár Cecilia Hanssonnak, miért érzi úgy, hogy „Magyarországnak annyi”.
Krasznahorkai a beszélgetés során kijelentette:
Ma Magyarországon már nincs remény”.
Az író a tatárjárástól a törökdúláson át gyorsan Trianonig jutott, mely kapcsán lehangzott, hogy annak „máig tartó traumáját szerinte Orbán Viktor és szélsőjobboldali csoportok sikeresen használják fel”.
Az alapvetően ritkán nyilatkozó író egy tüntetés „Vissza Trianont” feliratú plakátját idézve magyarázta a svéd lap munkatársának, hogy „már minden teljesen mindegy: Trianon egy párizsi kastély volt, ahol a békeszerződést aláírták, semmi más.
Ennyire műveletlenek ma az emberek”
– fogalmazott Krasznahorkai, aki arra is kitért, „ez nem csak az Orbán-rezsim miatt van. (...) A probléma nemcsak politikai, hanem társadalmi is. Ez egy elveszett generáció”.
Valamivel később az interjúban az is elhangzott, hogy
a demokrácia nagyon törékeny, hatalmas a jogfosztott, tanulatlan tömeg, és nagyon sok a szemétláda”.
Krasznahorkai László röviden érintette a Nobel-díj kérdését is, aminél jó pár éve mindig felmerül a neve az esélyesek között. „Nem akarok hazudni. Nagyon érdekes lenne megkapni ezt a díjat. Igazán meglepődnék azonban, ha megkapnám. (...) Az irodalmi világ egy nagyon szűk kör. Az emberek talán vesznek könyveket – na de milyen könyveket?” – tette fel a kérdést.
Nyitókép: Krasznahorkai László Facebook-oldala
***
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarországnak ez idáig egyetlen irodalmi Nobel-díjas írója van, Kertész Imre, aki 2002-ben nyerte el az elismerést. Krasznahorkai is megérdemelné az elismerést, ha másért nem, az 1985-ben megjelent Sátántangó című regényéért.
Ezt is ajánljuk a témában
Grönland után itt a következő: Ausztria szemet vetett volna Szlovéniára? Francesca Rivafinoli írása.
Milyen jó lenne Frost nyomába lépni, és Orbán a bukása után nekem adná az első interjút!
Megtudtuk Szánthó Miklóstól, hogy Donald Trump kiket tart a valódi szövetségeseinek európai politikai szereplők közül. Továbbá annak részleteibe is beavatott minket az Alapjogokért Központ főigazgatója, hogy mi az amerikai elnök békestratégiája.
A közlemény szerint az egykori államfő „súlyos betegség után, családja körében hunyt el”.
A kommunikációs igazgató szerint Magyar Péter hazudik és marhaságokat beszél.
A Tisza Párt elnöke – ahogy szokott – a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban is ígérget és fenyegetőzik.
A 20 éves afgán férfi 2023 szeptemberében érkezett a Frankfurthoz közeli városba.
A miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádióban „nyugtalanító megszólalásoknak” nevezte a nyugdíjakkal összefüggésben Brüsszelből és a magyar ellenzéktől érkező kritikákat.
Izgalmas nyelvi játéka a német politikának, hogy ott nincs jobboldal. Legfeljebb polgári oldal van, esetleg jobbközép – de ami jobboldali, ami „rechts”, az szörnyű. Kohán Mátyás írása.
