A szlovákiai tömegtüntetések a kabinet számára kellemetlen időszakban indultak: akkor, amikor amúgy is szétmorzsolódóban van. Meg tud erősödni a kormány, vagy előre hozott választás jön?
Az utóbbi hetekben Szlovákia-szerte több tízezer ember vonult utcára, hogy tiltakozzon Robert Fico miniszterelnök oroszbarátnak nevezett politikája és a kormányzati korrupció ellen. A Békét Ukrajnának nevű szervezet megmozdulása hamar általános kormányellenes tüntetéssé alakult; a legnagyobb demonstráció 35-40 ezer embert vonzott a pozsonyi Szabadság térre. A résztvevők azt ígérik, hogy február 14-én Besztercebányán még többen lesznek. Fico azzal vádolja a tiltakozókat, hogy a céljuk a demokratikusan megválasztott kormány megdöntése külföldi érdekek mentén.
„Ennyi ember pozsonyi mércével nagyon sok” – mondja lapunknak Őry Péter, a felvidéki Magyar Szövetség elnökségi tagja. Nem feltétlenül a résztvevők létszáma vagy elszántsága teszi súlyossá a kormány helyzetét, hanem hogy a koalíció sincs éppen a legstabilabb állapotában.
Emlékezetes, a 2023-ban megalakuló hárompárti kormány egyébként sem volt gránitszilárdságú társulat. A miniszterelnököt adó Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD), a Robert Fico köpenyéből előbújó Peter Pellegrini Hang – Szociáldemokrácia (Hlas-SD) pártja és az Andrej Danko-féle Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 79 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben, a koalíció azóta több képviselőjét is elveszítette. Két képviselőt kizártak a Hlas-SD-ből, az SNS-nek pedig három embere folytatja függetlenként, így a bűvös 75-ös szám alá csökkentek. „Előfordult, hogy egy képviselőt a kemoterápiáról hoztak be szavazni” – említi Őry. A februári ülésszak során hamar kiderül majd, mire képes így a koalíció.
Abban, hogy a tüntetések a lehető legrosszabbkor jöttek a kormánynak, bizony érezhető némi célzatosság. Tokár Géza politológus szerint az ellenzék „jól be van csatornázva agytrösztökhöz, jóban van nyugat-európai szervezetekkel, pártokkal, és igyekeznek magukat az igazság képviselőinek, Ficót pedig Moszkva bábjának láttatni ebben az ideológiai keresztes háborúban”. A közvetlen nyugati nyomásgyakorlásnak viszont nincs sok jele Tokár szerint. Magyarországot hozza fel ellenpéldaként: az EU és egyes szervezetek azt is felrótták a budapesti kormánynak az oroszbarátság vádja kapcsán, hogy pragmatikus módon üzletel Moszkvával. Ehhez képest kimondottan finoman bánnak Szlovákiával, pedig a pozsonyi parlament elnöke „szerelmet vall Putyinnak”, és a társadalomban is valódi hajlam van az oroszbarátságra, ellentétben a magyarországival – sorolja.
Őry Péter hozzáfűzi: a tüntetések tényleg fájhatnak a kormánynak a jelenlegi helyzetében, és ilyenkor az ellenzék, az ngó-k és szövetségeseik „kapnak egy olyan sugallatot, hogy most kell lépni, mert instabilitás van, most próbáljuk meg a kormányt olyan helyzetbe hozni, hogy lemondjon”. Tokár Géza úgy véli, „ha Ficónak meglenne a stabil parlamenti többsége, fél Szlovákia ott tüntethetne, akkor sem kellene félnie”.
A kabinet válsága a számok láttán is nyilvánvaló, és nem csupán a kormány van krízisben, hanem a kisebb pártjai is: széthúzás jellemzi őket – fejti ki Őry. A kormánypártok vesztettek a népszerűségükből: a Smer-SD egy január 28-án közzétett felmérés szerint 22,3 százalékon áll, a Progresszív Szlovákia (PS) 22,1 százalékon, a Hlas-SD 12,7-en. 5 és 7 százalék közötti eredménnyel bejutna a parlamentbe a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a szélsőjobboldali Köztársaság Mozgalom, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a korábban Egyszerű Emberek és Független Személyiségek néven választást nyerő Szlovákia Mozgalom. Kiesne a kormány legkisebb pártja, az SNS. A Magyar Szövetséget 3,9 százalékra mérték.
Az ellenzék pártjai sem tudták a maguk javára fordítani a helyzetet, népszerűtlenségük kapcsán Tokár kifejti: még túl közeli az instabil Matovič-, Heger- és Ódor-kormány emléke, és az ellenzék talán a koalíciónál is dezorganizáltabb. A politológus úgy látja, Ficónak még jól is jöhet a tüntetés mint témaelterelés, hiszen mutogathat a tiltakozókra: íme a külföldi zavarkeltők, miattuk nem lehet kormányozni. A magyarok egyébként relatíve passzívak, kivárnak, erre intette őket a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László is.
Mindkét szakértő úgy vélekedik, hogy egy előre hozott választás még kaotikusabb helyzetet idézne elő.
„Andrej Danko SNS-elnök Moszkvába repül úgymond »színháznézőbe«. Az ellenzéki progresszívok elnöke, Michal Šimečka úgy tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mintha legalábbis kormánytag lenne. Igor Matovič felmászik a kormányhivatal kapujára és pelenkát aggat rá arra utalva, hogy Fico be van csinálva, és mondjon le. Rudolf Huliak, aki az SNS-ből távozott, nettó laposföld-hívő. Elképesztő, romániai szintű állapotok vannak” – fogalmaz a magyar párt elnökségi tagja.
Őry Péter rámutat, hogy a jelen helyzetben is bőven vannak bajok magyar szempontból, példaként említi egy korábbi megmozdulás transzparensét, amely Ficót „magyar disznónak” nevezte. „Nehéz szavakat találni arra, hogy számukra a magyar a negatív szavak közé tartozik. Képzeljük el a reakciót, ha ugyanezt egy másik kisebbség nevével tennék!” – mondja. A pártelnökkel abban egyetért, hogy a magyarságnak a saját ügyeivel kell foglalkoznia, az iskoláival például, ami most a kis létszámú oktatási intézmények bezárásának veszélye miatt különösen aktuális lenne.
Nyitókép: Kormányellenes tüntetés Pozsonyban január 24-én
Fotó: AFP/Tomas Benedikovic
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
A baloldali sajtó is elismerte, jóval kevesebben vettek részt a Tisza Párt rendezvényén, mint amit a szervezők vártak.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egy férfit meglőttek, az elnök terrormerényletnek minősítette az esetet.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
A hétvégén tetőzik majd a jó idő.
