Elbukott az osztrák kormányalakítás, jöhet a szabadságpárti kancellár?

„Sokáig tárgyaltunk, de a szociáldemokratákkal alapvető pontokban nem lehetséges a megegyezés. Az Osztrák Néppárt tartja magát az ígéretéhez: nem fogunk a teljesítménnyel és a gazdasággal ellenséges döntéseket vagy új adókat megszavazni. Ezzel befejezzük az SPÖ-vel való tárgyalásokat” – közölte szombaton Karl Nehammer osztrák néppárti kancellár.

A bejelentés egyúttal Nehammer kancellári hattyúdala volt: 

lemondva az ország vezetéséről, valamint az ÖVP pártelnökségéről is.

Sűrű időszak után, egy fokozódó politikai válság közepette távozik a vezetésből Karl Nehammer úgy, hogy stratégiája teljes kudarcot vallott. Mindez az őszi választással – és persze az azt megelőző kampánnyal – kezdődött: Nehammer a választások előtt és után is többször leszögezte, hogy ő aztán nem fog koalíciót alkotni a radikális jobboldali Szabadságpárttal (FPÖ). Ezzel nem sok mozgásteret hagyott magának a 2021-ben a távozó Sebastian Kurz után az árnyékból előlépő és kancellárrá választott Nehammer.

A szeptember 29-ei szövetségi parlamenti választást ugyanis éppen a Szabadságpárt nyerte meg, a voksok 28,8 százalékával. A Nehammer vezette, kormányon lévő ÖVP 26,3 százalékot szerzett, a szocdemek 21,1 százalékot, a liberális NEOS 9,1 százalékot, míg a Zöldek 8,2 százalékot kaptak.

Az FPÖ nélkül a Néppárt csak a szocdemekkel tudott volna egyfős többséget alkotni a parlamentben, illetve megpróbálkoztak a liberálisok bevételével a koalícióba, egy stabil többségű kormányzás érdekében. De pont a stabilitás hiányzott a leginkább: a NEOS végül január 3-án bedobta a törülközőt, kiszállt a tárgyalásokból, miután azt látták, hogy szabadelvű programpontjaik megvalósítására nem lesz esély.

Nehammer még mindig összerakhatta volna a két régi néppárt hagyományos nagykoalícióját a minimális egyfős többséggel, de egy nappal később már ő maga vetett véget a próbálkozásnak: az ÖVP és az SPÖ alapvető programpontjait nem sikerült összhangba hozni, nem lesz újabb nagykoalíció Ausztria élén.

Karl Nehammer lemondásával a labda most visszapattogott a szövetségi államfőhöz, Alexander van der Bellenhez. A Zöldektől indult veterán politikus, Van der Bellen soha nem rejtette véka alá ellenérzéseit a radikális jobboldallal szemben: közepesen meglepő húzásként az őszi választás után 

hanem az addig is kormányzó, néppárti Nehammer kapta meg azt, aki eddig próbálkozott a baloldal meggyőzésével.

A Szabadságpárt kihasználta a politikai ziccert, a választói akarat megkerülésével, aláásásával vádolva mind az elnököt, mind az őket kikerülő pártokat. Való igaz, a felmérések szerint az osztrák választók legnagyobb arányban egy szabadságpárti-néppárti jobboldali koalíciót szorgalmaztak, ezt azonban Nehammer nem vállalta.

Újabb hírek szerint a Néppárt mögötti gazdasági erők, a hagyományos osztrák nagyvállalatok közegéből is egy jobboldali, piacpárti FPÖ-ÖVP koalíciót szorgalmaztak leginkább, ami eddig nem tudott megvalósulni.

De ki tudja, mit hoz a közeljövő! Nehammer után egy új arc, Christian Stocker lépett elő az Osztrák Néppárt ügyvezető elnökének, aki fordulatot jelentett be: 

miután az megkapja a megbízást a szövetségi elnöktől. Stocker az elmúlt időszakban szintén a Szabadságpárt kemény kritikusának számított, és kizárta a velük való kormányzást – most viszont neki kell lenyelnie a keserű pirulát, bejelentve a készséges felajánlkozást a Szabadságpárt partneréül.

A másik keserű pirulát pedig Van der Bellen államfőnek kell lenyelnie: más megoldás hiányában most, hétfő folyamán már tényleg találkozott Herbert Kickl szabadságpárti elnökkel és megbízta őt a kormányalakítással.

Herbert Kickl vasárnap azt közölte a Facebookon: a Szabadságpárt szkepszissel szemlélte a többi párt „kísérleti kormányzásával” való próbálkozást, de az FPÖ-nek nincs felelőssége az elmúlt három hónap „elvesztegetett ideje és a kaotikus állapotok” miatt. 

A szabadságpárti elnök szerint a legfontosabb kötelezettségük az osztrák néppel szemben áll fenn. Pártpolitikai programjuk mellett „a tisztesség, a világosság, az elszámoltathatóság, a stabilitás és hitelesség” lesz a jelszavuk.

A következő hetekben megvalósulhat tehát a Szabadságpárt és az ÖVP koalíciós tárgyalássorozata: a két párt megállapodása csak rajtuk múlik. Ha ez sem jön össze, akkor Ausztriára valószínűleg egy újabb előrehozott választás vár – amit az elmúlt hetek kormányalakítási káosza alatt megugró népszerűségű Szabadságpárt nyerhet majd meg, még nagyobb arányban.

a Néppárt és a szocdemek 20-20 százalék körüli támogatottságával szemben. Innen nézve a most következő tárgyalások során a Néppártnak lesz sokkal több oka és kényszere a megegyezésre – Ausztriát pedig onnantól a történelme során először egy szabadságpárti kancellár vezetheti tovább.

Nyitóképen: Herbert Kickl szabadságpárti elnök (TOBIAS STEINMAURER / APA-PictureDesk via AFP)